Könyv a jézusi nevelés követőjéről

Könyv a jézusi nevelés követőjéről
Ha feltesszük ma, Kolozsváron a kérdést pedagógusoknak, tanulóknak, egyetemi hallgatóknak: ki volt De Gerando Antonina, valószínűleg kevesen tudnak válaszolni. Lehet, eszükbe juthat, hogy 2016-ban a Kolozsvári Magyar Napokon felavatták De Gerando új sírkövét a Házsongárdi temetőben. Csak a többgenerációs kolozsváriak mondhatják el, hogy nagyanyáik, dédanyáik a 20. század elején az 1880-ban létrehozott Kolozsvár Városi Felsőbb Leányiskolába jártak, amelynek első igazgatója (1880–1912 között) De Gerando Antonina volt. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén kedd este bemutatott, Nőtan, avagy amit egy leánynak tudni kell című kötet az iskolaigazgató írásaiból álló válogatást tartalmaz, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket Gaal György kolozsvári irodalomtörténész írta.

– A De Gerando Antonináról szóló könyv ötlete akkor fogalmazódott meg bennem, amikor a Házsongárd Alapítvány 2016- ban új sírkövet faragtatott az 1914-ben elhunyt pedagógusnak, aki nemcsak létrehozta, hanem több mint három évtizeden át vezette is a város első, leányoknak való felsőbb iskoláját. Elkezdtem anyagot gyűjteni, majd a kész kéziratomat elvittem a Kriterion Könyvkiadóhoz. Bő két évvel az új sírkő felavatása után napvilágot látott ez a könyv – ismertette a könyv megjelenésének előzményeit Gaal György irodalomtörténész, akinek ez a harmadik kötete a Kriterion Könyvkiadó patinás, több évtizedes múltra visszatekintő Téka-sorozatában.

Megtudtuk: 1880-ig a lányok csak elemi iskolát végezhettek, de már ekkor jelentkezett az igény, hogy a nemesi vagy a gazdagabb, városi családból származó lányok intézményes keretek között továbbtanuljanak. De Gerando Antonina egy franciaországi és a kolozsvári iskolaalapítási ajánlat közül az utóbbit választotta.

– Nevelési elvei közé tartozott, hogy a lányok általános műveltséget szerezzenek. Az oktatás során az összhangban működő kis létszámú tanári kar arra törekedett, hogy a lányok értelmét fejlessze, szépérzékét és erkölcsi színvonalát emelje. Az 1880-ban létrehozott iskola tanulóinak száma egyre nőtt. Az első tanévet 48 tanulóval kezdték, 1892-ben pedig már 242-en jártak oda. 1892-ben sikerült elérni, hogy az iskola állami tulajdonba kerüljön, ez pedig megteremtette a működéshez szükséges pénzügyi keretet. A sétatéri épület, amelyben jelenleg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Vegyészmérnöki Kara működik, 1899–1900 között épült fel. Ez pedig azt jelentette, hogy az addig három helyszínen működő iskola egyetlen, korszerű épü- letben kapott helyet – ismertette a tanintézet történetét Gaal György.

Az irodalomtörténész kitért arra is: De Gerando ugyan nem fektetett hangsúlyt a vallásos ünnepek megtartására, ám egész pályafutásáról elmondható, hogy a szereteten alapuló jézusi nevelés követője volt.

H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója elmondta: De Gerando Antonina családjának több tagja a nőnevelés elkötelezettje volt: Brunszvik Teréz (1775–1861) De Gerando édesanyjának, Teleki Emmának volt a nagynénje, testvére pedig Teleki Blanka grófnő.

Egyed Emese egyetemi tanár kérdésére válaszolva Gaal György elmondta: a könyv megírásához szükséges forrásokat az egyetemi könyvtárban és az akadémiai könyvtárban lelte meg.

– De Gerando Antonina úgy lett kolozsvári, hogy nem itt született, de rengeteget tett ezért a városért. Sajnos, nem alakult ki kultusza. Jó lenne, ha az 1941-ben a Vegyészmérnöki Kar épületében elhelyezett emléktábla visszakerülne, vagy új tábla emlékeztetne minket De Gerando Antonina érdemeire. De tarthatnának pedagógusnapot is május 10-én, De Gerando születésnapján – fogalmazta meg javaslatait Egyed Emese költő, egyetemi tanár.

(Borítókép: De Gerando Antonina nevelési elvei közé tartozott, hogy a lányok általános műveltséget szerezzenek)