Kolozsvári szeméttelep: 200 ezer tonna szemetet kell elhordani

Kolozsvári szeméttelep: 200 ezer tonna szemetet kell elhordani
Másfél év alatt, pontosabban 2024 végére kell felszámolni a kolozsvári Közterület-fenntartó Vállalat által működtetett és mára már használaton kívül álló ideiglenes szeméttelepet, ahova az évek során nem kevesebb mint kétszázezer tonna szemetet halmoztak fel. A bezárt pataréti lerakó melletti helyszínt eredeti állapotába kell visszaállítani, és megszüntetni a további környezetszennyezést. Ezt támogatja a környezetvédelmi tárca – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter Kolozsváron, ahol kedden elindították az ideiglenes hulladéklerakó bezárását célzó projektet. A technikai tervet 2024 áprilisáig kell véglegesíteni. Ezt követően a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a tárcavezető is ellátta kézjegyével azt a partnerségi megállapodást, amelyet a Romsilva Állami Erdészet és az egyetem kötött, hogy elősegítsék több ezer egyetemi hallgató nyári szakmai gyakorlatát az erdészeti hivataloknál.

A kolozsvári ideiglenes hulladéklerakó felszámolásáról szóló technikai tervben innovatív megoldásokat kell találni hulladékkezelésre és a minél nagyobb arányú újrahasznosításra. A kolozsvári az egyike annak a hat projektnek, amelyeket a Norvég Alapból mintegy 11,7 millió euróval finanszíroz a környezetvédelmi minisztérium. A kolozsvári szeméttelep – ahova 2015–2023 között 200 ezer tonna szemetet halmoztak fel – felszámolásának költsége tizenkétmillió lej. A projekt során lehetőség nyílik az ideiglenes szeméttelepen felhalmozódott hulladékmennyiség csökkentésére.

Emil Boc polgármester a Tánczos Barna tárcavezetővel közös projektindítót követően elmondta: Kolozsvár vezetősége nagy ügybuzgalommal lépteti életbe a környezetvédelmi tárca által meghirdetett környezetbarát kezdeményezéseket, mint például a zöld péntek, amelynek célja ingyenes tömegközlekedéssel arra ösztönözni a kolozsváriakat – és most már a szászfenesieket is –, hogy a környezetszennyező személygépkocsi helyett utazzanak környezetbarát járművekkel. Az elöljáró szerint ennek az intézkedésnek köszönhetően pénteken háromezerrel kevesebb személygépkocsi közlekedik a városban. Boc arról is beszámolt, hogy a kolozsvári tanács a közelmúltban határozatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy a hat lakásnál nagyobb, újonnan épített tömbházakban megtiltja az egyéni hőközpontok beszerelését. Mivel európai szinten Kolozsvárt is beválasztották azon száz város közé, amely vállalta, hogy 2030-ig klímasemlegessé válik, mindez tisztább környezetet, egészségesebb életet jelent. A polgármestertől azt is megtudtuk: a város két pontján – a Monostor és a Hajnal negyedben – nyolc hónappal ezelőtt kihelyezett automatákhoz a kolozsváriak 2,5 millió műanyag palackot, üveget, illetve sörösdobozt vittek, amelyeket aztán tényleg szelektíven gyűjtenek és hasznosítanak újra.

Az ideiglenes szemétlerakat korszerű lezárásának elkezdését jelentő projektindító rendezvényen Tánczos Barna dicsérte a kolozsvári városvezetést, majd kiemelte: a felsorolt intézkedéseknek tulajdoníthatóan Kolozsvár más megyei jogú városokhoz képest élen jár a környezetvédelem terén, és példaként lehet rá tekinteni. Rámutatott, nemcsak a megyeközpont, hanem több település is sikeresen hívja le a környezetvédelmi tárca által biztosított forrásokat. „Víz- és hulladékgazdálkodásra 300 millió lej juthat Kolozs megyébe a helyreállítási alapból. Kolozsváron, Szamosújváron, Tordán és Aranyosgyéresen is épülhetnek digitális hulladékszigetek, amelyek a lakossági hulladék szelektív gyűjtéséhez biztosítanak korszerű infrastruktúrát. Nyolc településen épül hulladékudvar a nagy méretű hulladékoknak, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózatok bővítésére is kaptunk terveket. Az RMDSZ kormányzati prioritása, hogy tisztább, élhetőbb környezetet teremtsünk településeinken, ebben segítjük a Kolozs megyei önkormányzatokat is” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Tánczos elmondta: a roncsautó­program keretében is több ezer, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő gépkocsit sikerült kivonni a forgalomból. Idén március 24-én indul be a klasszikus roncsautóprogram és a roncsautó plusz országos program, amely a régi gépkocsik kivonását célozza. 2023-ban országos szinten 100 ezer régi gépkocsi lecserélését támogatják.

Emil Boc közölte: április 21-én indítják be a helyi roncsautóprogramot, amelynek köszönhetően a 15 évesnél régebbi autójukat eladó kolozsváriak 3000 lejes támogatásban részesülnek. Ebből az összegből 2400 lejt a környezetvédelmi tárca, 600 lejt a helyi önkormányzat fedez. Az érintett gépkocsitulajdonosoknak fel kell iratkozniuk április 21-től kezdődően az országos platformra, ezt követően az ügyintézést átvállalják a helyi önkormányzatok. Oda kell benyújtani a szükséges iratcsomót, a polgármesteri hivatal alkalmazottai átnézik az iratokat. A gépkocsi-tulajdonosoknak ugyanitt kell bemutatniuk annak bizonyítékát, hogy leadták a gyűjtőbe régi gépkocsijukat, hogy megkaphassák a pénzt. A kolozsvári önkormányzat tízezer roncsautó leadására különített el pénzt.

A pataréti szeméttelep felszámolásának 2030-as határidejével kapcsolatban Oláh Emese alpolgármester kifejtette: a szemét elhordásával nem oldódnak meg az ott lakók gondjai. Ezért a kolozsvári önkormányzat igyekszik megoldást találni az érintettek lakhatási gondjaira, emellett a gyerekek iskoláztatását, a szülők foglalkoztatását is napirenden tartja.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) Daniel David rektor elmondta: a Romsilva Országos Erdészeti Igazgatósággal az erdők nemzetközi napján megkötött partnerségnek köszönhetően az egyetemi hallgatók még jobb körülmények között végezhetik szakmai gyakorlatukat, és hozzáférhetőbbé válnak számukra a kutatás és az oktatás legújabb eredményei. A rektor a BBTE által a Bükkben létrehozott tanösvényekről is beszámolt, amelynek a helyi közösség minden tagja hasznát veheti. Tánczos Barna elmondta: hasonló egyezményeket már kötött a tárca a brassói és a jászvásári egyetemmel, ahol működik erdőmérnöki szak, de a Sapientia EMTE-vel is hasonló egyezményt terveznek kötni. A felsőoktatási intézményekkel kötött egyezmény lehetővé teszi ,hogy az erdőgazdálkodás terén dolgozó szakemberek és az egyetemi oktatás között még jobban elmélyüljön a kapcsolat.

Markó Bálint BBTE rektorhelyettestől megtudtuk: a BBTE-n három – a földrajz, biológia–geológia, a környezettudomány és a környezetmérnöki – kar 2500 hallgatója veszi majd hasznát az egyezménynek. A meghatározatlan időre kötött egyezmény főleg a Bükk-erdőre vonatkozik. Hozzátette: az egyetem biológia és geológia kara az egyetem biodiverzitási bizottságával karöltve most készíti a Mikó-kert tanösvényének-projektjét.

Borítókép: Rohonyi. D. Iván