Kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégiát javasolnak
Fontos lenne a magyar nyelv hangsúlyosabb köztéri megjelenítése
Fontos lenne a magyar nyelv hangsúlyosabb köztéri megjelenítése
Vissza

Kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégiát javasolnak

Nyilvánosságra hozták a Magyar Ifjúsági Központ (MIK) YZ Intézetének vitairatát a K+ Közösségi Térben szerda este, amelynek szerzője Bethlendi András kisebbségjogász, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola doktorandusza.

Torzult normalitásképünk van A dokumentum lényegében a többnyelvűség anyanyelvi vonatkozásait firtatja és helyezi előtérbe, illetve kitér azokra a köz- és magánintézményekre, azon magyar politikai és közösségi vezetőkre, akik felelőssége és egyben feladata a magyar nyelv használatának elősegítése. Elhangzott: az anyanyelvhasználatról vagy az egyenlő bánásmódról csak akkor mond le szabad akaratából egy nyelvi közösség, ha már az asszimiláció útjára tért. Mivel ez nem jellemző, a Kolozsváron széles körben tapasztalható nyelvhasználati reflexet torzult normalitáskép következményének tekintik. Ugyanakkor fontos a kolozsvári magyar közösség és kultúrája láthatóvá tétele, nyelvi jogainak gyakorlata.

– Erdélyben Kolozsváron él a legnagyobb létszámú közösség, ezért kiemelt fontossággal bír az anyanyelvhasználat. Sőt, itt szocializálódik az erdélyi magyarság vezető rétege, amely függetlenül attól, hogy tanulmányai végeztével Erdély fővárosában marad vagy hazamegy, meghatározó marad a közösségi élet minden területén – jelentette ki a szakember.

Szerinte jelenleg egyfajta torzult normalitásban élünk, mert bár elmúltak azok az idők, amikor külső tényezők veszélyeztették önazonosságunkat és anyanyelvhasználatunkat, most tulajdonképpen önkéntesen mondunk le erről a lehetőségről. Fontosnak ítélte a magyar közösségnek és kultúrájának nyilvános láthatóvá tételét, a magyarok nyelvi jogainak gyakorlatát, Kolozsvár ugyanis fontos színtere a magyarnyelv-használatnak. Az itteni interetnikus nyelvi viszonyok mind a román, mind a magyar közösségre kisugároznak, és össztársadalmi hatással bírnak. Bethlendi szerint ennek köszönhetően Kolozsvár az erdélyi magyar társadalom anyanyelvhasználatáról alkotott normalitásképének meghatározó színhelye. 

Kik nem használják eléggé a magyar nyelvet?Kutatása szerint a magyar közösség megmaradása iránt elkötelezett, Kolozsváron tömörülő erdélyi magyar politikai, értelmiségi, gazdasági és egyházi elit által uralt és befolyásolt terekben is indokolatlan mértékben szorult vissza a magyar nyelv használata. – A történelmi magyar egyházak, magyar iskolák vagy a kolozsvári magyar felsőoktatási intézmények esetében is tapasztalható a magyar nyelv használatának indokolatlan elmulasztása, ugyanis csak román nyelven tüntetik fel a parkolást tiltó, a poroltót vagy a csúszásveszélyt jelző táblákat, vagy a magyar állami pénzből felújított egyházi iskolákban az órarendeket – jegyezte meg a szakember.

Példaként említette azt is, hogy a 2001-től 2019-ig tartó 18 év alatt hiába volt törvényi garanciája a magyar anyanyelvhasználatnak a közigazgatásban, ennek csak 2017-ben és akkor is csak a többnyelvű helységnévtáblákra szorítkozva szereztek érvényt. A kutató hangsúlyozta: nem felelősségre vonásként vagy szemrehányásként fogalmazta meg a vitairatot, így ennek célja párbeszédet és közvitát kezdeményezni a társadalom magyar szereplői között annak lehetőségéről, hogy szükséges-e és lehetséges-e a magyarnyelv-használatról alkotott normalitásképünk és az ezzel kölcsönhatásban levő nyelvi környezetünk megújítása. 
– Akik a magyar közösség létezéséből fakadóan végezhetik munkájukat, morálisan más felelősséggel tartoznak a közösség irányába, mint azok, akiknek megélhetése, munkahelye, szakmai pályája nincs összefüggésben azzal, hogy Kolozsvár 50 ezer magyar lakosa milyen anyanyelvű vagy milyen etnikumhoz tartozik – vélekedett.

Társadalompszichológiai hatások Fontosnak ítélte megjegyezni azt is, hogy a magyar nyelv nyilvános használatának legfontosabb terei és kontextusai közé tartoznak a szimbolikus fontossággal bíró feliratok (intézmény-, helység- és folyónevek), nagyon gyakran használt feliratok (poroltó, menekülési útvonal, buszjegy, veszélyjelző táblák, termékfeliratok), nagy társadalmi elismertségnek örvendő személyek nyilvános felszólalásai, nagy érdeklődésre számot tartó események (Kolozsvári Városnapok, karácsonyi vásár, Kolozsvári Magyar Napok) vagy akár a reklámok, kirakatok.

Szerinte a magyar nyelv nyilvános használatának vagy az indokolatlan elmulasztásának társadalmi következményei közé tartozik az is, hogy láthatóvá teheti vagy elrejtheti a kolozsvári magyarság számbeli és kulturális jelenlétének súlyát mind a kolozsváriak, mind az idelátogatók előtt. Ugyanakkor a magyar nyelvet magas társadalmi értékkel bíró, változatos helyzetekben egyaránt hasznos kommunikációs eszközként tüntetheti fel. Ezenkívül megerősítheti a magyar lakosságot abban, hogy az anyanyelvhasználat nyilvános terekben akár a románok jelenlétében is természetes.

Kik az anyanyelvhasználatra hatással levő szereplők? A Bethlendi András által összeállított vitairat szerint a megyei közhatóságok, a nekik alárendelt közintézmények és a dekoncentrált közszolgáltatások vonatkozásában arra kéri az RMDSZ-es megyei és helyi tanácsosokat, hogy szerezzenek érvényt az idén elfogadott 57-es számú közigazgatási törvény 94. cikkelyének 2. bekezdésének, amely megengedi, hogy az adott közhatóság elhatározza a nyelvi jogok biztosítását. Ugyanakkor fontosnak tartja megjegyezni, hogy a nyilvános felületeken a többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen terjedelmesebb, tartalmasabb. Szerinte az is meghatározó, hogy a nyilvános, nagyközönség előtti felszólalásaikkor következetesen magyarul is beszéljenek. Mi több, a vitairat arra kéri őket, hogy először magyarul szólaljanak fel még a vegyes anyanyelvű közönség esetében is, leszámítva azokat az eseteket, ha éppen célzottan román nyelvű célközönségnek szánják szavaikat. 

Úgy véli, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) is azon intézmények közé tartozik, amely hatással van a magyar nyelvhasználatra, ugyanis az oktatási törvény multikul­turálisként határozza meg. Emlékeztet, hogy a felsőfokú oktatási intézmény szenátusa határozott a magyar, a román és a német nyelv egyenlő státuszáról és ezen nyelvek korlátlan használatának lehetőségéről, s szerinte ez az interetnikus viszonyrendszer mértékadó lehetne Kolozsváron és Erdély más többnemzetiségű településein is. Hangsúlyozza ugyanakkor a BBTE magyar vezetőinek és oktatóinak a felelősségét is, akik szintén a fentiek alapján tehetnek a magyar nyelvhasználat kiterjesztése érdekében szóban, írásban és a feliratok által egyaránt. Megállapítása szerint az egyetem vezetősége egyértelműen korlátozza a magyar nyelv használatát olyankor, amikor a román nyelv használatától teszi függővé a magyarét, például a plakátok engedélyezésénél. 

A történelmi magyar egyházak, a magyar cégtulajdonosok és az RMDSZ szerepeIlyen vonatkozásban a szerző megjegyzi, hogy a törvény semmilyen szinten nem korlátozza vagy kötelezi valamely nyelv használatát Kolozsváron, a történelmi magyar egyházak ingatlanjain belül vagy kívül, a magyar nyelvnek mégis „mostoha sorsa” van. Javasolja, hogy a bérleti szerződések megkötésekor legyen a dokumentum része az, hogy az albérlő a nyilvánosságnak vagy ügyfeleinek szánt összes felirata (menük, szórólapok, kirakatfeliratok, nyitvatartás) a román mellett magyarul is közölje ugyanazokat az információkat.
A szolgáltatói szektorban tevékenykedő magyar cégtulajdonosoktól azt várja el, hogy valósítsák meg a cég román kommunikációjával egyenértékű magyar tájékoztatást minden felületen, bátorítsák az ügyfeleket a magyar nyelv használatára vásárlások, üzletkötések során. 

Nem feledkezett meg a civil szféráról sem: az NGO-k magyar vezetőitől azt várja el, hogy magyarul kommunikáljanak. Ugyanakkor a magyar médiaorgánumok munkatársai következetesen kérjék számon a magyar nyelvhasználatért való proaktív cselekvés elmulasztását azon elöljárókon, akik a magyar közösség létezése okán, a magyar lakosok szavazata útján vagy az RMDSZ jóvoltából töltenek be különböző tisztségeket. Ezenkívül szerinte is a magyar sajtónak következetesen kell használnia a magyar utcaneveket. 
Vélekedése szerint a Communitas Alapítványnak és a helyi, megyei és országos RMDSZ-nek is van felelőssége és lehetősége a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére.
Közösségi monitoring csoportra lenne szükségA vitairat szerint a 2018-ban 2 millió euróval gazdálkodó alapítványnak a támogatási szerződésben foglalt elvárások részét kell képeznie a teljes körű magyar nyelvű kommunikációnak. Az RMDSZ-es tisztségviselőktől többek között azt várja el, hogy tekintsék a magyar nyelv nyilvános használatának kiterjesztését alapvető közösségi és politikai érdeknek. Szerinte az RMDSZ-nek meg kellene követelnie az érdekvédelmi szövetség támogatását élvező politikusoktól és intézményvezetőktől, hogy tegyenek eleget a szövetség magyar nyelvhasználatra vonatkozó vállalásainak. A magyar állam sem marad ki a felsorolásból: a vitairat szerzője úgy gondolja, hogy a finanszírozási feltételek között szerepelnie kell a magyar nyelv használatának. 

Álláspontja szerint a kolozsvári magyar lakosok abban segíthetnek a magyar nyelvhasználat kiterjesztésében, hogy anyanyelvükön vegyék igénybe a magyar nyelven elérhető szolgáltatásokat, hétköznapi fogyasztói magatartásukkal díjazzák azokat a szolgáltatókat, amelyek odafigyelnek és erőforrásokat fordítanak a magyar nyelv használatára, és kérjék számon a magyar közszereplőkön a magyar nyelv megfelelő mértékű, minőségű, láthatóságú használatát. 

– Ahhoz, hogy a magyar lakosok objektíven tudjanak értesülni a vállalások teljesítéséről és lehetőségeikhez mérten számon tudják kérni az adott szereplőket, szükséges kidolgozni egy belső közösségi monitoring mechanizmust. A munkát végző szakértői csoportnak kolozsvári, erdélyi és külföldi magyar szakemberekből kellene állnia – mondta Bethlendi András.

A teljes dokumentum ide kattintva tekinthető meg.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nagy sebességű vonatok jelenthetik a ...
Orban: a felelősségvállalás ...
A „Szirén“ már nincs egyedül. ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ