Kolozsvár fejlődött a leginkább a romániai városok közül
Megháromszorozódott az innovatív iparágakban dolgozók száma
Megháromszorozódott az innovatív iparágakban dolgozók száma
Vissza

Kolozsvár fejlődött a leginkább a romániai városok közül

A számítástechnikai cégeknek és az innovatív iparág művelőinek köszönhetően Kolozsvár nagyon jól áll gazdaságilag: magasak a fizetések, sok felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal telepedik le a városban, ezzel ellensúlyozva a természetes öregedést, népességfogyást. Ha ez az irányvonal a továbbiakban is megmarad, a városba költöző felsőfokú végzettséggel és jó fizetéssel rendelkező fiatalok ellensúlyozni tudják a népességfogyást – vélték a Kolozsvár fejlesztésével, kutatásával és innovációjával kapcsolatos elképzeléseket ismertető közvita résztvevői. Az Innovációs és Lakossági Ötletközpont (CIIC) szervezésében zajló rendezvényen az is kiderült, hogy az elmúlt 15 évben 65 ezer új munkahelyet hoztak létre a városban, és a metropoliszövezetben 200 ezerre tehető az aktív munkavállalók száma. – Kis erőfeszítéssel olyan eredményeket érhetünk el, amelyek hasonlatosak egy unikornis életre keltéséhez – hangzott el poénból a háromórás eszmecserén.

– Semmi sem véletlen, ami 2004 óta történt Kolozsváron az Innovációs és Lakossági Ötletközpont (CIIC) szervezésében, hanem szakemberek által kidolgozott és a helyi közigazgatás által életbe léptetett stratégia eredménye. Mi kihasználtunk minden technológia nyújtotta lehetőséget, így sikerült eredményes együttműködésre lépni a civil szférával, az egyetemekkel és a lakossággal. Együtt dolgozva ökorendszert és nem „egorendszert” alakítottunk ki. Ezért dolgozunk a jövőben is, a 2030-ig érvényes városfejlesztési stratégia szerint, amely talán 2050-ig is kiterjeszthető – vezette fel Emil Boc polgármester az Innovációs és Lakossági Ötletközpont (CIIC) csütörtöki háromórás közvitáját. Hozzátette: 1989 előtt a várost a nehézipar és a mezőgazdaság uralta, de lassan áttértünk az információra alapozó innovatív gazdaságra, ami a kutatásra és a fejlesztésre teszi a hangsúlyt. 

– Brüsszel nem diktálhatja az innováció irányát, a városvezetés feladata az, hogy olyan innovatív projekteket dolgozzon ki, amelyeket az elkövetkező hét évben, a Románia számára kiutalandó 80 milliárd eurós finanszírozási alapból meg lehet valósítani – pontosított a polgármester.
 
Marcel Heroiu, a Világbank egyik romániai munkatársa elmondta: fejlettség szempontjából 2019-re megelőztünk olyan latin-amerikai országokat, amelyeket 2000-ben nálunk fejlettebbeknek nyilvánítottak. Megtudtuk: az Eurostat szerint a romániai városok közül Kolozsvár fejlődött a legnagyobb mértékben. Így 2005–2019 között közel 65 ezer új munkahely jött létre a városban, ami a romániai új munkahelyek 12%-át jelenti.
 
Oana Stănculescu a Világbank másik romániai munkatársa szerint Kolozsvár mindennel rendelkezik, ami szükséges a fejlődéshez. Hozzátette: az eddigi magas életszínvonalat meg kell őrizni. – A metropoliszövezetben a munkavállalók száma meghaladta a 200 ezret, ez 76%-kal több, mint 2000-ben és 71%-kal több, mint 2005-ben volt. 2019-ben a havi nettó jövedelem 3449 lej volt, ez pedig 15%-kal haladta meg az országos átlagot, 2008-hoz képest pedig megháromszorozódott – sorolta a számadatokat Stănculescu. Megjegyezte: mivel Kolozsváron rengeteg számítástechnikai cég működik, ez azt eredményezte, hogy a kolozsvári fizetések lekörözték Bukarestet. Megtudtuk: a Kolozsvárra költözni szándékozók döntő többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és ők pont a magas fizetések miatt választják a várost, és hogy a legtöbb alkalmazott a belvárosban dolgozik.
 
Elhangzott: a város gazdaságának és életszínvonalának növeléséhez járulnak hozzá az ipari parkok is. 
– A Kolozsváron található ipari parkokban 1000 munkavállaló dolgozik. Leginkább az IT szektor, a kereskedelem, a banki szolgáltatások, a kreatív iparágak járulnak hozzá az életszínvonal növeléséhez, ezt követi a rangsorban a tudományos és művészeti ágazat. De Bukarest után Kolozsvár az országban második helyen áll exporttevékenység szempontjából is, aminek 55%-a távközlésben, informatikában merül ki – részletezte a Világbank romániai képviselője, aki szerint az elmúlt 15 évben az innovatív iparágakban dolgozók száma megháromszorozódott: 21 ezren tevékenykednek a hi-tech iparágban.
 
A Kolozsváron is észlelhető demográfiai csökkenést ellensúlyozzák azok a fiatalok, akik a városba költöznek. A város vonzerejét a logisztikai, szállítási, képzési lehetőségek adják. Stănculescu szerint folytatni kell a városi innovációs ökoszisztéma fejlesztését, külföldi befektetőket kell bevonzani, a hi-tech vállalkozásoknak pedig biztosítani kell a tevékenységükhöz szükséges körülményeket.

Egyre gyakoribb az IT-fejlesztések alkalmazása az egészségügyben
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora, Daniel David arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudásgeneráló egyetemeknek is fontos szerepe lehet városfejlesztési és gazdasági növekedés szempontjából, ezért nagyobb figyelmet kell szentelni nekik. Úgy véli, a különböző városrészeken található egyetemek között fokozni kell az együttműködést tudományos kutatás terén. Ugyanakkor az egyetemi hallgatóknak kiváló munka-, oktatási és szálláskörülményeket kell biztosítani, mert ha e téren nem lesz fejlődés, akkor más városok egyetemeit választhatják. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Daniela Popescu, a kolozsvári Műszaki Egyetem rektorhelyettese. Kifejtette: a műegyetem is támogatja a hallgatóit és fiatal oktatóit egyéni vállalkozások, startupvállalatok létesítésében.
 
Farkas András, a Pont Csoport stratégiai igazgatója a nemzedékek közötti együttműködést, a bizalmat és a társadalmi innovációt tartotta fontosnak. A köz- és a felsőoktatás fontosságát és a fiatal vállalkozók támogatását emelte ki két román vállalkozó is. Másik hozzászóló kifejtette: az IT-szektor mellett az egészségügyi vállalatok fejlődése is a város haladását vonja maga után. Ez azt is jelenti, hogy az IT-fejlesztéseket egyre inkább alkalmazzák az egészségügyi egységekben.
 
– A város fejlődéséhez hozzájárult a civil szervezetek önkormányzat általi támogatása is, amit mindenképpen folytatni kell – vélekedett Andi Daiszler, a Daiszler Egyesület elnöke. Rámutatott: Kolozsvárnak igyekeznie kell a városfejlesztési stratégia kialakítását illetően, mert más hasonló európai országok ezt már közzé is tették. 
Szakács István civil aktivista a Világbank munkatársaihoz intézett kérdéseket. Tudni szerette volna, hogy mire alapoz a készülőfélben levő stratégia, hogy a régi, még érvényes stratégiát kiértékelték-e, illetve mi valósult meg ebből. Szakács is egyetértett az unikorniselmélettel, de szeretné, ha a város fejlődését jelképező unikornis minél több ember életén javítana. Arra is kíváncsi volt, hogy az önkormányzat képes-e olyan demokratikus változásokat életbe léptetni, amelyek szintén a fejlesztést szolgálják. Marcel Heroiu közölte: a most kidolgozás alatt álló stratégia alapjául lakossági kérdőívek szolgáltak, amelyekkel a lakosság szükségleteit mérték fel. Ezenkívül tárgyaltak a polgármesteri hivatallal is a fő célkitűzések beazonosítása érdekében. A jelenleg is érvényes stratégiát és annak megvalósításait ugyan nem mérték fel, de az nyilvános, és bárki tájékozódhat róla. Zárszóként elmondta: Kolozsváron nem szólhat minden az innovációról, és más iparágaknak, mint például a kézművességnek is jut szerep a város gazdaságának előrelendítésében. A helyi önkormányzat pedig a részvételi költségvetés alkalmazásával bizonyította be, hogy képes átalakulni, új megoldásokat életbe léptetni. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Október 1-jétől csak útlevéllel lehet ...
Florin Cîțu a PNL új elnöke
Újraszentelték a felújított ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ