Kiosztotta Méhes György-díjait az E-MIL

Kiosztotta Méhes György-díjait az E-MIL
A járványhelyzet miatt többszörös halasztás után november 20-án osztotta ki a tavaly megjelent köteteket jutalmazó, Méhes György nevét viselő díjait az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Idén a József Attila díjas költő, Király Zoltán Lassú című, válogatott és új verseket tartalmazó kötete kapta a nagydíjat, a Méhes György-debütdíjat pedig Sánta Miriám nyerte el Hétfőn meghalsz című verseskötetéért.

Az online követhető díjátadón Király Zoltánt Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, a Helikon folyóirat főszerkesztője, az E-MIL elnöke méltatta, Sánta Miriámról pedig Horváth Benji költő, a Helikon szerkesztője írt laudációt. A 2002-ben alapított Méhes György-nagydíjat először Mózes Attila vehette át, azóta pedig olyan alkotók részesültek benne, mint Szőcs Géza, Bogdán László, Lövétei Lázár László vagy László Noémi.

Király Zoltán költő, műfordító 1977-ben született Kolozsváron. 2003 és 2006 között a Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt, 2005-től az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető igazgatója, 2006 áprilisától pedig ügyvezető elnöke. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek és a Romániai Írók Szövetségének is.

Karácsonyi Zsolt Király Zoltánról írt méltatásában kiemelte: a költő a kilencvenes évek első felében kezdett el költészi akcióival, lírai ténykedéseivel megjelenni a különböző irodalmi folyóiratokban, majd első kötetét követően egyre bejáratosabb lett a kolozsvári és a Kárpát-medencei irodalmi körökben, olyannyira, hogy „most már esmérik őt Sóváradtól Sidney-ig,”

„Ő pedig mint tehetne: lassan, megfontoltan, vagy gyorsan és lazán sorokba tördeli az éppen valóságost, egyik kezében használt szívtűzoltóautó, másik kezében korántsem lejárt hatások, így lépdel a versbéli sztrádán helyzettől, helyzetig, lélektől lélekig, Istentől az I-ig és még ki tudja meddig. Talán még azon is túl” – fogalmazott Karácsonyi Zsolt, majd egy későbbi gondolatában kiemelte: „Ha a világ egyetlen íróasztalfiók lenne, akkor talán éppen szerzőnk lenne az, aki újra és újra kiborítja – csupán azért, hogy az értékes, avagy a hasznavehetetlen tartalmak új fényben ragyogjanak fel.”

Karácsonyi Zsolt az immár Méhes György-nagydíjas költő alkotói mivoltát úgy határozta meg: „Az az útvonal, amit Király Zoltán rajzolt fel magának, a nem-egész, a töredékes felől halad, hogy aztán az alapokig jutva kezdje el építeni azt, ami szerinte a versből, a kimondani-valóból tényleg elmondásra érdemes.”

Sánta Miriám költő, író, műfordító, a Fiatal Írók Szövetségének tagja 1993-ban született Kolozsváron. 2020-ban Csiki László-debütdíjjal tüntették ki a XII. Gyergyószárhegyi Írótáborban.

„Sánta Miriám az a költő, aki nem akar hazudni magának, ezért nem tud hazudni az olvasónak sem. Kegyetlen őszinteséggel, alapos figyelemmel és precizitással teremti meg vershelyzeteit, amelyek elvezetnek a hétköznapi szorongások mocsaraitól a traumák labirintusain át a földrajzi és történelmi, biblikus és mitológiai szférákig” – kezdte a debütdíj kapcsán írt méltatását Horváth Benji, aki szerint Sánta Miriám verseiben „gyomorból jövő, ősi erővel szólal meg”, hangja pedig egyszerre határozott és elcsukló, merengő és mennydörgő, átkozó és áldó, ironikus és őszinte, de soha nem hamis.

Költészetének különféle aspektusait Horváth Benji hol Pilinszkyhez, hol Adyhoz, hol Hervayhoz hasonlította, majd hozzátette: „Sánta Miriám egy ízig vérig ezredváltó költő, aki a maga útját járja.”