Japán cseresznyevirágzás idején (4.)
Vissza

Japán cseresznyevirágzás idején (4.)

Pénteken reggeli után buszozunk át Kiotóból Oszakába. Az 50 km-es utat egy óra alatt megtesszük, s rögtön városnézésbe kezdünk. Oszaka ma 2,6 millió lakosával az ország harmadik metropolisza, de gazdasági jelentőségét illetően Tokió után rögtön következik. Központját átszeli a Jodogava folyó, amelynek két ága között egy tágas sziget a város igazi magja.

Oszaka: felhőkarcolók árnyékában a múlt

Oszaka is azok közé a világvárosok közé tartozik, ahol a modern kor felhőkarcolói rendre elnyelik a múltat. Az egyedüli igazán patinás műemlék együttes azonban gondosan ápolt, ez az ország legnagyobb vára és kastélya, mintegy 60 hektárt foglal el, s 13 épülete látogatható. A buszparkolótól vagy negyed órányi sétával jutunk el a 14 méter magas, hatalmas kőkockákból épített gránitfalhoz, körülötte széles vizesárok. Ennek hídján átkelve a keleties kapun bejutunk az első falközbe, s egy belső vizes árkon túl bontakozik ki a szépen parkosított várudvar épületeivel. A Hidejosi sógunok építtették az 1580-as években a várat, a falak azóta állnak. 1615-ben végleg az új sógunok, a Tokugavák kezére került, s 1868-ig ők birtokolták. Ismételt ostromok és természeti csapások miatt a belső faépületeket újjá kellett építeni. Legutóbb az 1945-ös bombázások tettek kárt benne, s csak az 1995-ben elkezdett újjáépítéskor kapta az eredetinek megfelelő mai formáját. Az ötszintes, díszes, sarkain felkunkorodó fedelekkel borított, aranyozott oromzatú, mind keskenyebb épület a város jelképévé vált. Pompás külsejéhez modern belső társul: lift visz a legfelső emeletig, s onnan gyalog sétálhatsz le. A földszinten tájékoztató iroda, büfé, üzlet található, a többi szinteken kiállítási termek, melyekben a várkastély és az egész város történetéről mutatnak be gazdag anyagot filmvetítéssel is összekötve. A legfelső szintről a kilátás is csodálatos. Elég nagy park közepén fekszik a kastély ahhoz, hogy rálátás maradjon a távolabbi több tízemeletes toronyépületekre.

Modern üvegpalota Oszakában

Ezután Oszaka mulató és bevásárló negyedébe, a Dotomboriba visz el buszunk. Egy órát kapunk a néhány keskeny utca bejárására. Hát ez valóban az üzleti világ, a szórakoztató ipar fellegvára. Olyan színesek, ötletesek a kirakatok, reklámok, hogy nem győzzük fényképezni őket. Van, ahol emeletnyi magas hatalmas vörös rák nyitogatja ollóit, más helyen egy polip, egy sárkány, vagy pamacsot tartó kéz nyúl ki egy ablakból. Az itteni házak csak három-négyemeletesek. A keresztsikátorok mind fedettek, úgyhogy esőben is lehet vásárolgatni. Itt található az egyik, az 1920-as évek európai stílusában épült színházépület. A régi homlokzat mögött modern nézőteret képeztek ki. Pont a színház mellett egy kétemeletes faház példázza, milyen épületek jellemezték a második világégés előtti várost. És persze akadnak olyan szállodácskák is, amelyek szerelemre hívnak. Vezetőnőnk tájékoztat, hogy nagyon gyakran a fiatal házasok kénytelenek pár órára szobát bérelni, mert olyan szűkösek a lakáskörülmények, hogy másként lehetetlen az intim együttlétük.

Oszaka - Umeda Sky Building

Szűk lakások, lecsökkent családalapítási kedv

A mulatónegyeden túl már fantasztikus fazonú üvegpaloták 40 emeletes tömbjei hasznosítanak minden talpalatnyi helyet. Azt is megtudjuk, hogy azok az épületek, ahol sima üvegfalak merednek az égre, az irodaházak. Ha az épületen erkélyeket látunk, akkor lakóházra kell gondolnunk. A modern lakások már európai rendszerűek stabil falakkal, de nagyon kisméretűek: egy-két szűk szobából s mellékhelyiségekből állnak. Így is a többségnek megfizethetetlenek. Másként az utóbbi évtizedek nagyon lecsökkentették a családalapítási kedvet, ez pedig az ifjabb korosztályok meggyérüléséhez vezetett. Rohamosan fogy az ország lakossága. Nagy gondot okoz a nők továbbtanulása. Diplomát és állást akarnak szerezni. Pedig ha egy állásra több jelentkező van, mindig a férfit választják, akinek majdnem dupla akkora fizetést adnak, mint a női alkalmazottnak. A kormánypolitika azt pártolja, hogy a nők lehetőleg otthon a családdal foglalkozzanak. Még egy érdekesség: autóvezető nőt alig-alig lehet látni.

Szálloda az állomásépületben

Mielőtt szállodánkhoz érünk, még meglátogatjuk a város egyik modern épületcsodáját, az Umeda Sky Buildinget, vagyis az Umeda negyed felhőkarcolóját. Sok fantázia kellett kigondolásához. Két 40 emeletes, egymás melletti 173 m magas épülettömböt keresztfolyosókkal, srégen felfele vivő mozgólépcsőkkel kötöttek össze. A két épület legfelső szintje egybeépült úgy, hogy közbül egy kerek „kráter” maradjon. A tetőteraszon ezt a krátert körbejárva az egész város körpanorámája elénk tárul. Mintha repülőből nézelődnénk, úgy látjuk a vízfolyásokat, parkokat, épülettornyokat. Minden égtáj felé látványtáblákra írták fel az épületek, hidak nevét.

Ötszintes pagoda

Meglepetésünkre szállodánk magában az állomásépületben található. A peronról lépünk be az előcsarnokba, aztán a 19. emeletig más intézmények vannak, odáig egy szuszra repít a lift. Ott található az étterem, onnan tovább pedig a szállodai szintek. A mi szobánk a 27. emeleten fekszik. Még innen kinézve is csak az állomás terét körbe vevő toronyházak között adódik egy kis perspektíva. Ezekben a magas épületekben az ablakok nem nyithatók, kizárólag a fali skálán szabályozhatod, hogy milyen hőmérsékletű levegőt szeretnél beszívni.

Mijadzsima szigete: nők már igen, de kutyák nem léphetnek be

Utolsó szervezett kirándulásunk Hirosimába vezet. Mintegy 300 km-re dél felé esik Oszakától. De a szupergyors vonat másfél óra alatt odarepít. Nem a tragédiája folytán szimbólummá vált város emlékhelyével kezdjük nézelődésünket, hanem a busz a kompkikötőhöz visz, hogy áthajózzunk Mijadzsima szigetére, a japánok szent helyére, mely kiérdemelte a „japán Capri” jelzőt. A Hirosima partjai előtt fekvő mindössze 30 km2 terjedelmű sziget jó része 1996 óta a világörökséghez tartozik. Sintó szentélyek, építmények sora teszi érdekessé. A szigetre 1868 előtt nők nem léphettek, ma már csak a kutyákra vonatkozik ez a tilalom. A szigeten temetni sem szabad. Ahogy a komphajó közeledik a szigethez, a tengerből kiálló hatalmas vöröses sintóista kapu, torii jelzi, hogy az egész sziget templomi jellegű. A kikötő épülete kissé vásárias hangulatú, innen két út vezet a részben víz fölé épült Icukusima szentélyhez. A part menti szent úton haladva lépten-nyomon kapuk és védő kutya-oroszlánok fogadnak. Maga a szentély egy bonyolult, vörösre festett folyosórendszer az öböl sekély vize felett. Itt-ott templomterem mellett halad el, ahova cipőt levetve beléphet az ember. Berendezése a szokásos: vagyis szinte üres. Akadnak színpadszerű építmények, ahol néha esténként nó-színpadi előadásokat, koncerteket tartanak. A közeli dombon áll az ötszintes fedelű pagoda. Földszintje ugyancsak imaterem. Mellvédjéről jó kilátás nyílik az öbölre és templomfolyosóira. A kikötőhöz visszavezető domboldal felőli út bazársorral övezett: emléktárgyakat lehet vásárolni, vagy kis tea-, illetve kávéházba lehet beülni rövid pihenőre. A szigeten van még több szentély és drótkötélpálya is, amely a sziget legmagasabb, 430 méteres pontjára visz fel. Általában egy napot szoktak itt eltölteni, nekünk csak két óra jut.

Hirosima, a szimbólummá vált város

Emlékdóm

Hirosima a mai idősebb korosztálynak a fővároson kívül a legismertebb japán város. Az 1950-es és 1960-as években a világháború pusztításának, s nem utolsósorban az amerikai „imperializmus” elrettentő kegyetlenségének a jelképe volt. 
{Tovább olvasható még 688 szó.}
Bár a város történetét az 1500-as évekig visszavezetik, középkori, árokkal és fallal övezett várkastélya is van, igazi nevezetességét az 1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor ledobott atombomba pusztítása adja. Ezzel mondhatni új korszak kezdődött a világtörténelemben, az atomháború korszaka, mely a Föld népességének teljes kiirtását is lehe
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI
A SZABADSÁG AJÁNLJA

ROPOGÓS ROPOGÓS

Három terrortámadást akadályoztak meg ...
1989. december 17: 28 évvel ezelőtt ...
Leonardo Sini nyerte a Maestro Solti ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ