Import problémák
Vissza

Import problémák

Ismerősöm Székelyföldről Kolozsvárra utazott a napokban, nemzetközi vonaton. Mesélte, hogy a fülkében a helyzet igen kínossá vált, a vele szemben ülő idős néni ugyanis feltűnően dugdosta előle a táskáját, a végén kénytelen volt szóvá tenni: „Ne féljen kedves néni, nem fogok lopni, nem kell elrejteni azt a retikült!

„Jaj, hát én nem is magától félek, hanem a migránsoktól!, érkezett a válasz. Az ismerősömet nem hagyta nyugodni a dolog: mégis milyen migránsokba lehet belebotlani Székelyföldön? Meg is kérdezte a kedves nénitől, ugyanbiza miért is fél tőlük ennyire, egyáltalán hol találkozott velük? A feleletből kiderült: a néni retteg a migránsoktól, a „romániai migránsoktól” is, hiszen azok minden nőt szinte röptiben megerőszakolnak. A néni mindezt saját szemével „látta” a tévében: maga is szemtanúja lehetett, ahogy itthon, Bukarestben, a parlament előtt is ezt csinálják. És azt is mutatták a hírekben – magyarázta - ahogy Kolozsváron ülnek a tömbházak között. Sőt, amikor tavaly szeptemberben átutazott egyszer a kolozsvári állomáson, a peronok mellett is látott pár „migránst” – közölte.

Magyarként én is tudom, egyszerűbb anyanyelvünkön értekezni, tanulni, olvasni, írni, számolni, filmet vagy sorozatot nézni, sport- vagy főzőműsort követni, így kézenfekvő az is, hogy magyar nyelven fogyasszuk a híreket és magyar nyelvű tévécsatornákat nézzünk. Viszont erdélyi magyarként a hírek és tévécsatornák „fogyasztásakor” nem zárkózhatunk el a hazai hírektől és tévécsatornáktól sem, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a magyarországi csatornákon látott események, problémák felülkerekedjenek a romániai valóságon, a magyarországi bajok nem lehetnek fontosabbak a hazaiaknál. (Ha egyáltalán tudja a médiafogyasztó, hogy itthon mi is történik, hiszen erről a magyarországi média nem számol, nem számolhat be az eseményeknek kijáró részletességgel.)

Gyakran mindkét ország állampolgáraként, mindkét ország ügyeivel foglalkoznunk kellene, és ugyanúgy kellene fújni kívülről a romániai miniszterelnökök nevét, mint ahogy azt a magyarországiak esetén fújjuk, de ugyanúgy kellene érdekelnie, hogy az enyedi töltöttkáposzta-fesztiválon hány káposztát készítettek, mint ahogy naprakész információkkal rendelkezünk a hódmezővásárhelyi töltöttkáposzta-fesztiválról.

Romániában is történnek dolgok, vannak hazai problémák, amelyek gyakran a romániai magyarság ellen irányulnak. Egyszer ezekkel kellene foglalkozzunk, ezek miatt kellene izgulnunk és ezek ellen harcolnunk, más ország – még Magyarország esetében is – bajait csak ezután kell a „vállunkra vennünk”.

Az az erdélyi magyar, aki néha bekapcsol egy román hírcsatornát, vagy egy romániai magyar tévécsatornát – mert létezik ilyen! –, előfizet egy helyi magyar nyomtatott újságra, vagy rákattint egy romániai magyar hírportálra, tudja: a migránsok legalább annyira rettegnek attól, hogy Romániában kötnek ki, mint amennyire az áltag magyarországi lakos retteg tőlük.

Az ilyen tudatos erdélyi magyar fölösleges izgulástól, félelemtől mentesítheti magát, de szembesülhet romániai problémákkal, és nekifoghat izgulni például a hazai magyar orvostanhallgatókért, akik lassan egyetem nélkül maradnak. Nem kell problémákat importálni, ahogy kár vélt migránsok elől a táskánkat dugdosni.

(Képünk illusztráció)


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Vb-2018, különdíjasok: Luka Modric lett ...
Vb-2018 - Másodszor világbajnok ...
Elindította az RMDSZ az ezer100.ro ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ