Hétfőikép - Ma Lin: Vendégekre várva
Vissza

Hétfőikép - Ma Lin: Vendégekre várva

Áprilisra gondolva nekem mindig élénksárga nárciszok és kéken ragyogó jácintok, puhakelyhű tulipánok és virágzó fák jutnak eszembe. Ez az a hónap, amikor már úgy igazán jól tud esni kimenni a kertbe: ültetgetni, tervezni a nyári színeket, az őszi virágzást, vagy csak meginni egy finom kávét, olvasni egy jó könyvet. Hát az idei április ilyen szempontból eléggé vicces kedvű lett. Éppen ezért azt javaslom, nézzünk meg néhány kertet!

Ahogy kerteket kerestem, rájöttem, hogy valami harmónikusra és nyugodtra vágyom, ami ellensúlyozza az időjárás szeszélyességét. Így akadtam rá erre a kínai festményre, amelyből árad a líraiság, a csendesség. A kertművészet a kínai kultúrában nagyon fontos helyet foglal el, művelését tökélyre csiszolták. Marco Polo velencei kereskedő és utazó volt az első európai, akinek fennmaradt a leírása egy ilyen helyről a 13. század második feléből. Bár a csodálat nem maradt el, mégis el kellett telnie néhány évszázadnak, hogy az európai kertekben is elkezdjenek keleti inspriációjú dekorációs elemeket vagy egész kertrészeket kialakítani. Az egzotikum, az érdekesség, a kínai kultúra iránti érdeklődés fokozódása következtében, 1783-ban Angliában építették meg az első kínai házat, de akkor még csak mint egyedülálló kuriózumot a római templom, a gótikus romok és más építészeti dekoráció között.

A kínai kertművészet egy több évezred alatt kialakult tájkerti típus. Részét képezik mind a hatalmas császári kertek, amelyek funkciója a reprezentáció, a lenyűgözés és a gyönyörködtetés, mind az intimebb hangulatú kisebbek, amelyeket tudósoknak, költőknek, államtisztviselőknek, katonáknak vagy kereskedőknek építettek, hogy a külső világot kizárva helyet teremtsenek az elmélkedésnek. Mindig a meglévő természetet vették alapul, de gondosan megtervezték mindennek a helyét, hogy a végeredmény tökéletes harmóniát árasszon a művi tökély érzete nélkül. A dombok, patakok, medencék, ösvények, építészeti elemek és virágok folyamatosan megmutatkozó, lírai tájképi kompozíciókat alkotnak.

A Vendégekre várva című, selyemre festett alkotás Ma Lin (1194–1264 körül) munkája. A családja több generáción keresztül szolgálta a császárt festőként. Apja Ma Yuan, híres művész volt, tőle tanulta az alapokat, de tagja volt a Festészeti Akadémiának is. Festményeinek zömét császári megrendelésre készítette, így nem csoda, hogy gyakran Ning-tsung császár, Yang császárné és Li-tsung császár versei egészítik ki a képeket. Ezt a festményt a híres költő, Su Shi sorai inspirálták: „Az a félelmem, hogy az éj mélyében a virágok álomba zuhannak és eltűnnek, így meggyújtom a hatalmas gyertyákat, hogy megvilágítsam vörös szépségüket.” A császári kert egy elragadó részletét láthatjuk a holdfényben, a négy pár gyertyával vagy fáklyával határolt ösvény végében a vendégeket váró házigazda ül az ún. „tábornoki székben”, hosszú köpenyben. Úgy tűnik, hogy élvezi a látványt, gyönyörködik a virágokban. Figyelmünket még a fák virágzó ágai is felé irányítják. Hogy az est elmosódó, sötétedő atmoszférikus hatásait megragadja, Ma Lin nagy, laza ecsetvonásokkal vékony réteg tintát vitt fel a selyemre háttérként. Ez a realizmusra való törekvés a Sung-festészet sajátossága. Annak ellenére, hogy az alakok nagyon picik, ha jól megfigyeljük, mégis látszanak a ruhák redői is. A festmény által rövid bepillantást nyerhetünk egy számunkra ismeretlen világba,  talán megsejthetünk valamit gondolatiságából. A meditáció, a lelassulás, a figyelem, az elmélkedés, a szépség értékelése - ezeknek az ideális környezetét volt hivatott megteremteni a kínai kert és ezek azok az érzések, amelyeket ez a kép is előhív.

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Németh Zsolt: Tusványos a nemzeti ...
Esők is viharok váltják a kánikulát
A Fellegvár is a kolozsvári turisztikai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ