Havas fák, tiszta vizű források és hagyományos borforralás
Vissza

Havas fák, tiszta vizű források és hagyományos borforralás

December elején az idő téliesre fordult. A hónap első szombatján, hetedikén már hidegebb, zordabb időben túráztunk a Majláth-kúthoz. Éjszaka havazott, még reggel is szállingózott a hó. Rendre érkeztünk a román opera melletti megállóba, kicsit megfázva, szokatlan volt a reggeli –6°C a hosszú és meleg ősz után.

A Csürülye (Ciurila) községig közlekedő M16-os autóbusszal utaztunk a Bükki házakig (Colonia Făget). A Majláth-kút a Kolozsvár melletti Bükk erdő egyik legkedveltebb, legfinomabb vizű forrása, a Mikesi házak (Kaszoly, Casele Micești) nevű kis településtől alig egy kilométerre található bent az erdőben.

Bár nyoma sincs az egykori pihenőhelynek, kedvenc úticélunk a Majláth-kút
Fotó: PÁL GYÖNGYI

Az idő, ahogy arra számíthattunk, ködös, szürke, komor volt. Felfelé a Tordai úton a köd sűrűsödött, a hidegtől a nedvesség fehér jégkristályok formájában csapódott ki a fákra. Már előre örvendtünk, hogy milyen szép fotókat fogunk készíteni a fehér ruhába öltözött erdőről. Az egykori bükki kemping utáni megállóban szálltunk le az autóbuszról, onnan indultunk neki a gömbköveiről híres, Sárosbükknek nevezett erdőrésznek. Kicsit meglepődtünk, itt már felszállt a köd, felettünk az égbolt kékellett, a hideget sem éreztük, vagy talán bemelegedtünk a gyaloglástól? Nem volt olyan hideg, mint reggel az induláskor és a fákat sem borították hókristályok. A Kis-Szamos völgyét ellenben sűrű köd lepte be, semmi sem látszott a városból, csak az erdőborította dombtetők emelkedtek ki szigetekként a felhők tengeréből. Elhaladtunk a Rajka-forrás mellett (a forrás később a Helena nevet kapta). Emelkedő következett, majd elágazás, jobbra a kék jelzésen haladva, szép erdei úton értük el a Majláth-kutat. A forrásoknak általában története van. Vannak, amelyeket szervezett turisták építettek ki, tartottak rendben és neveztek el. Vannak, amelyeket nem turisták építettek, de túrakalauzokban szerepelnek. Sok ezek közül elapadt, vagy vizük ihatatlanná vált. Az utunk célpontjául szolgáló forrás nevét gróf Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspökről kapta, a kutat az EKE 1905. szeptember 17-én avatta fel. A kút és környéke kedvenc kirándulóhelye lett sok turistának, asztallal és paddal ellátott pihenőhely is épült. Sajnos ennek már nyoma sincs. A Bükk román természetjárói Gheorghe Bilașcu kolozsvári orvosprofesszorról nevezték el a kutat, a forrás melletti kövön most ez a név szerepel. Hazafelé a fehér békával jelzett tanösvényen ereszkedtünk le a szelicsei útra és a Páter-úton tértünk vissza a Monostor negyedbe. Nem maradt el a fehér hókristályokkal bevont fák festői látványa sem. A Bükk erdőnek ezen a ködborította részén a nedves, hideg levegőből lecsapódott pára jégvirágokkal vonta be a növényzetet.

December 14-én került sor az év végi hagyományos borforraló túrára a Bácsi-torok egyik tisztásán. Ezt a túrát Szilágyi András már 25 éve minden évben megszervezi. A kirándulók egy része a szervezővel együtt a Törökvágástól, a Falumúzeumtól indult a hideg decemberi reggelen, majd a Hója erdőn keresztül érkeztünk a borforralás tisztására. Mások Kisbács felől, a Bácsi-torkon keresztül a rövidebb utat választották. Az idő a déli órákban kissé megenyhült, még a nap is kisütött. Megraktuk a tüzet, többen szalonnát is sütöttek, míg az üstben felforrt a fűszeres bor. A kiránduláson 39-en vettünk részt, kellemesen, jó hangulatban telt el a nap. Hazafelé a társaság egy része Kisbács felé indult az autóbusz megállóhoz, akik hosszabb sétára vágytak, azok a Hója-gerincen tértek vissza Kolozsvárra.

Immár 25 éves a borforraló évzáró túra a Bácsi-torokban Fotó: PÁL GYÖNGYI


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Beindult a bűnvádi eljárás Bănicioiu ...
CFR 1907: Rondón remije
Pszichológus: ne vezessen társadalmi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ