Megjelölik a középkori és a római kori maradványok helyét
– A Híd/Ferdinánd király utcában a munkálatok az építkezéseknél szokásos régészeti felügyelet mellett kezdődtek. Az ásatás során 70 centiméteres mélységig mentünk le. Mivel a kaputornyot az 1870-es évek elején bontották el, úgy gondoltuk, hogy a maradványai sokkal mélyebben vannak. Nagy volt az örömünk, amikor már 20 centiméteres mélységben rábukkantunk az első darabokra – magyarázta a sajtónak Sorin Ilie Cociş régész, a Román Akadémia Régészeti és Művészettörténeti Intézetének szakembere.
Elmondta: a szakembereknek természetesen tudomásuk volt a 15. században épült kaputoronyról, ám a pontos helyét csak gyanították. A most feltárt maradványok között az ivóvíz, a szennyvíz- és a földgázhálózat csövei húzódnak.
– Érdekes, hogy a vezetékek elhelyezésekor, az évek során ezek a falmaradványokat soha nem fúrták át, a csövek mindig megkerülték ezt az értékes leletet – hívta fel a figyelmet Sorin Ilie Cociş. Közölte továbbá, az Országos Régészeti Bizottságtól már engedélyt kértek arra, hogy az utca másik felén is ássanak, miután ezen a részen befejeződtek a munkálatok. A régészek vizsgálódásai semmiféleképpen nem késleltetik az utcajavítási munkálatokat – hangsúlyozta.
A régésztől megtudtuk: a felfedezés nyilvánosságra hozatalától kezdődően közel 3000 ember látogatott el ide. Mivel az utca nagyon forgalmas, a gépkocsiforgalom lezárása semmiféleképpen nem valósítható meg. A középkori és a római kori leletek helyét valószínűleg más színű útburkolattal vagy pannóval fogják kijelezni.
– A 15. századi erődítés kaputornyairól nem tudtuk pontosan, mekkorák voltak. A most feltárt, Híd utcai kaputorony hossza 12 méterre tehető, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy fontos építmény volt – tudtuk meg Cosmin Rusu régésztől, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem munkatársától.
– Az embereknek meg kell érteniük, hogy a régészek soha nem „tesznek keresztbe” a felújítási és az infrastruktúrát érintő munkálatoknak. A mi munkánk abban áll, hogy a különböző munkálatok elvégzésekor napvilágra került leleteket dokumentáljuk, ily módon gazdagítva kultúránkat és múltunkat. Sajnos, a forgalmas utca nem teszi lehetővé, hogy a középkori és a római kori maradványokat közszemlére bocsássuk. Viszont, miután beborítják őket és elhelyezik felettük aszfaltréteget, akkor valamilyen módon meg kell jelölni ezek helyét – emelte ki George Cristian Cupcea, az Erdélyi Történeti Múzeum (MNIT) vezérigazgató-helyettese.
Az utcafelújítási munkálatok régészeti felügyeletét irányító Sorin Ilie Cociş mellett a kutatócsoportban részt vesz még Lupescu Radu, a Sapientia EMTE docense, Csók Zsolt, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum munkatársa, és a fent említett Cosmin Rusu régész. A hétfői sajtótájékoztatót a régészek mindenekelőtt abból a célból hívták össze, hogy összegezzék a feltárás eddigi eredményeit, felhívják a figyelmet arra, hogy a feltárt falrészek helyét mindenesetre meg kellene jelölni a felszínen. Mindamellett, amint közleményükben is jelezték, hangsúlyozni szeretnék azt is, hogy ezt a régészeti helyszínt érdemes lenne átfogó módon feltárni.
