
Az őszi kormányváltás és Klaus Iohannis államfő novemberi újraválasztása óta látványosan megerősödött PNL most az érvényes voksok 40,7 százalékát szerezné meg. Ez csaknem 7 százalékpontos visszaesés az egy hónappal korábbi méréshez képest, amikor úgy tűnt: a PNL-nek az RMDSZ támogatása is elegendő lenne a kormánytöbbséghez, ha most rendeznének parlamenti választást.A legutóbbi felméréshez képest a magát szintén jobbközép alakulatként meghatározó, korrupcióellenes szólamokat hangoztató Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két és fél százalékot rontott, és most a voksok 10 százalékára számíthat.A baloldalon ezzel szemben öt százalékponttal, 25,8 százalékra emelkedett az immár ellenzéki PSD támogatottsága és a - hónapok óta a választási küszöb alatt mért - volt koalíciós partnerük, a Călin Popescu Tăriceanu vezette balliberális ALDE támogatottsága is több mint egy százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett.A Victor Ponta volt kormányfő vezette baloldali Pro România, amelynek meghatározó szerepe volt az őszi kormányváltásban, de a PSD ellenzékbe kerülése óta népszerűsége megfeleződött, szintén csaknem egy ponttal, 4,6 százalékra erősödött.Az RMDSZ-t most 4,4 százalékon, tehát az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérték. A regionális pártok képviselethez jutását azonban egy alternatív küszöb is segíti Romániában: azok a politikai alakulatok, amelyek legalább négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát, akkor is részt vesznek a mandátumok szavazatarányos elosztásában, ha országosan nem érték el az 5 százalékot.A választói preferenciák balratolódása egybeesett a kormányválsággal, amelyet éppen a PNL provokált ki annak érdekében, hogy az év végén esedékes választások előrehozásával mielőbb mandátumokra váltsa rekordmagas népszerűségét.A mostani közvélemény-kutatás adatsorát február 11. és 28. között vették fel, abban az időszakban, amikor az alkotmánybíróság kimondta: Klaus Iohannis államfő nem adhatott volna a parlament által frissen megbuktatott Ludovic Orbannak újabb kormányalakítási megbízást, csak azért, hogy - két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után - jogalapot teremtsen magának a parlament feloszlatásához.