Felkészületlenek és kimerültek a nyolcadikosok
Véget kellene vetni a vizsgaorientált tanulásnak
Véget kellene vetni a vizsgaorientált tanulásnak
Vissza

Felkészületlenek és kimerültek a nyolcadikosok

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet nemrég közzétett jelentése szerint a nyolcadikosok kimerültnek érzik magukat, és kétharmaduk úgy érzi, nincs felkészülve a nyári szakaszzáró vizsgára. Mivel a gyermekek úgy vélik, hogy nem képesek elsajátítani a tananyagot, ezért a megkérdezettek közel hatvan százaléka magánórára jár. A jelenség hangsúlyosabb a városban, semmint a vidéken élő fiatalok esetében. Plesek Zoltán Ákos kolozsvári pszichológus szerint ilyenkor a kimerültség természetes, főleg olyan körülmények között, hogy az iskolai tanulás nem arra összpontosít, mit tanul meg a gyermek azért, hogy boldoguljon az életben, hanem arra, hogyan szerezzen nagyobb jegyet az év végi vizsgán. A szülőknek kell megnyugtatniuk gyerekeiket, hiszen mindenkinek lesz helye a kilencedik osztályokban. A fáradtság érzésének megszűnése érdekében pedig véget kellene vetni a vizsgaorientált közoktatásnak – mutatott rá a pszichológus.

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet nemrég közzétett felméréséből kiderül, a nyolcadikosoknak mindössze egyharmada gondolja úgy, hogy fel van készülve a közelgő év végi vizsgára. A megkérdezettek közel 60 százaléka magánórára jár, mert úgy érzi, lemaradt a tananyaggal. A kimerültségre főként a városon élő gyerekek panaszkodnak, vidéken élő társaikra ez kevésbé jellemző. Míg a más osztályba járó gyermekek 47%-a vélekedett úgy, hogy a házi feladatok nehezebbek az elmúlt évhez képest, a nyolcadikosok 53%-a gondolta így. A megkérdezett tanulók 50%-a azt nyilatkozta, hogy minden gond nélkül sajátította el a tananyagot, míg 31% lemaradást észlelt. A tanulók 51%-a vélekedett úgy, hogy az iskolai tanárok részéről több segítségre volt szüksége, mint eddig. A nyolcadikosok jelentős része mondta azt, hogy szükségét érezte a magánóráknak.

A megkérdezett gyerekek közel 70%-a naponta egy-három órát, átlagosan 2,8 órát, a nyolcadikosok pedig átlagosan három órát tanulnak otthon. A tanulók közel hatvan százaléka vallotta be, hogy legalább egy tantárgyból magánórára jár.

A kérdőív kitér arra is, hogy a tanulók kivel beszélgettek el arról, hogy mit éreznek: 47% nem beszélt erről a tanárával, további 14% pedig szerette volna, ha ilyen beszélgetésre sor kerül. Ami a diákok fáradtságérzését illeti, fáradtságuk szintjét 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 7,7-es számmal határozták meg; a stressz-szint átlaga pedig 6,6-os volt. A legnagyobb fáradtságot, szomorúságot, dühöt a nyolcadikosok érezték a többiekhez képest. Ők a leginkább stresszesek, ijedtek, kifáradtak.


A diákok közel 60 százaléka legalább egy tantárgyból magánórákra jár

 

– Nincs abban semmi újdonság, hogy a gyerekek túlterheltnek, fáradtnak érzik magukat, hiszen a tanterv túlterhelt, az iskolák pedig vizsgaorientáltak – mutatott rá kérdésünkre Plesek Zoltán Ákos pszichológus. Úgy vélte, az iskolai tanulásnak arról kellene szólnia, hogy megtanítsa a gyerekeket azokra a dolgokra, amire az életben szükségük lesz. De az életben való boldoguláshoz szükséges tudás helyett arra összpontosítanak, hogyan lehet nagyobb jegyet szerezni a vizsgán. Hozzátette: a gyerekek kimerültségéhez a téli vakáció időtartamának lerövidítése is hozzájárul. – Az, hogy a gyerekek felkészületlennek érzik magukat, valós és állandó jelenség. Az iskola is növeli a feszültséget a gyerekekben, miközben minden nyolcadikosnak jut hely a kilencedik osztályokban. És ez a feszültség egy ponton túl már nem fokozza, hanem gátolja a gyerek teljesítőképességét – fogalmazott a szakember. Hozzátette: az iskolában sulykolják a gyerekbe azt, hogy nem tud eleget, tanuljon többet, oldjon meg még több példát, és ezzel a jól tanuló diákot még inkább stresszelik. – Még a pedagógusokat is aszerint értékelik, hányast kaptak a diákok a vizsgán, és nem aszerint, hogy a tanulók tudásszintje az évek során mekkorát nőtt – jegyezte meg Plesek Zoltán Ákos.

Ami a magánórákat illeti, a pszichológus szerint akkor kellene magánórára járatni a gyereket, ha azt bukás veszélyezteti, ha az ott tanultak kiegészítik a gyerek tudását, illetve verseny előtt.

– A szülők azon igyekezetükben, hogy növeljék gyerekük bejutási esélyét, megpróbálnak mindent megtenni. Az első dolog, ami eszükbe jut, hogy gyereküknek magántanárt fogadjanak. Az iskola is sokszor azt az üzenetet közvetíti, hogy a diák nem elég jó, félre fog csúszni, nem fog abba az osztályba bejutni, ahova szeretne, ha nem dolgozik többet. De a nyolcadikos képességfelmérő vizsgára nem kellene versenyhelyzetként tekinteni – tette hozzá a pszichológus.

A szakember szerint elsősorban a szülőnek kellene megnyugtatnia a gyermekét, tudatosítani benne, hogy lesz helye az iskolában, és nem világvége, ha nem abba az osztályba kerül, ahova épp szeretne. Ugyanakkor a szülőnek fel kellene mérnie saját gyereke feszültségszintjét.

– A szülőnek ismernie kell annyira a gyerekét, hogy tudja szüksége van-e noszogatásra, buzdításra vagy sem, és ez alapján ösztönöznie kellene stresszelés helyett. De sajnos az iskolákat is az eredmények szerint rangsorolják, és ezt a nyomást érzi az igazgatóság, a pedagógus is. Ha a társadalmunk felnő ahhoz, hogy másképp viszonyuljon ezekhez a helyzetekhez, akkor talán megszűnhet ez a nyomásgyakorlás – összegzett a pszichológus.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nyolc magyar filmet láthat a közönség a ...
Egyelőre nem terveznek megszorító ...
A jegybank 4,75 százalékra emelte az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ