Felerősödött a munkaerő-ingadozás, kihívás előtt a cégek

A munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó Országos Munkaerő Foglalkoztatási Hivatal (ANOFM) a hétvégén általános munkaerővásárt szervezett, amelyre 2 332 cég jelentkezett, és 40 071 munkahelyet hirdettek meg – az álláshirdetések iránt 30 126 személy érdeklődött, és helyben 10 008 munkavállalót választottak ki alkalmazásra, derül ki a munkaügyi minisztérium honlapján közzétett adatokból. A munkaerővásáron helyben 634 személyt alkalmaztak is, többségüket az építkezésbe (156), továbbá a vendéglátásba (70), élelmiszeriparba (56) és kereskedelembe (54). A legtöbb állást (203) Hunyad megyében sikerült betölteni. 

Mindannyian azt szeretnénk, hogy a megfelelő ember a megfelelő helyre kerüljön – mondta a satónak Florin Cotoșman, az országos munkaközvetítő hivatal elnöke a munkaerővásár kapcsán. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy miközben a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek, az államnak azzal kellett szembesülnie a statisztikai adatok alapján, hogy nem találnak körülbelül másfél millió román állampolgárt, akik munkaképesek ugyan, de nem szerepelnek sem a munkanélküliek, sem a foglalkoztatottak jegyzékében. Olyan munkaképes lakosságról van szó, akik tulajdonképpen foglalkozás nélküliek. Az ANOFM elnöke arról is beszélt, hogy európai uniós alapokból szeretnék a különböző intézmények adatbázisát felújítani és korszerűsíteni, közös rendszert kialakítani, és remélik, hogy azt követően sikerül kideríteni, hogy mi történt az említett másfél millió lakossal a tanulmányaik elvégzése után, esetleg külföldre távoztak-e.

Ismét népszerű a külföldi munka

Az országos munkaerővásárt szerették volna ugyanolyan sikeresnek tudni, mint a világjárvány előtt szervezett hasonló eseményeket, de úgy tűnik, a munkaerőpiac egyrészt még nem állt vissza a pandémia előtt megszokott működésre, másrészt a vártnál jobban felerősödött a munkaerő ingadozása, fluktuációja a világjárványt követően. A romániai munkavállalók inkább választanak egy külföldi munkalehetőséget, akár rövidebb idénymunkára, akár hosszabb időre szóló munkaszerződéssel. Külföldön, a végzettségüktől és rendszerint a munkahelytől függetlenül, átlagban megkeresnek 2 000 eurót havonta, sőt, a szakképzett munkások például az építkezésekben 3 000 euró feletti fizetést is megkeresnek egy hónapban – ekkora összegeket a hazai munkaadók képtelenek megfizetni. Elsősorban tehát a kereseti lehetőségek miatt vállalnak inkább külföldön munkát a romániai munkavállalók, továbbá a munkakörülmények is sok esetben sokkal jobbak. Az internetes álláskereső portálokon csupán márciusban több mint egymillió jelentkezést iktattak külföldi munkára, itt a legaktívabb álláskeresők a 25-35 év közöttiek, őket követik a 18-24 évesek, majd a 35-45 év közötti álláskeresők. Az internetes álláskereső portálok adatai szerint is ismét egyre keresettebbek a külföldi munkalehetőségek a romániaiak körében.

Megváltoztatta a világjárvány a munkastílust

Számos munkaerőpiaci változás a világjárvány hatásának tudható be. Több munkaközvetítő cég adatai szerint az otthonról is végezhető állások száma megnőtt, a járvány miatti korlátozások felszámolása után is megtartották ezt a munkavégzési lehetőséget, a márciusi adatok szerint pedig kiegyenlítődött az otthonról végezhető munkák felajánlása és ezek iránti kereslet aránya - amely 12 százalék körüli volt. Az év első negyedében a 118 ezer felajánlott munkából 11 ezer volt a távmunka. Nőtt az érdeklődés a szabadúszóként végezhető munkák iránt is, márciusban 30 százalékkal volt nagyobb, mint februárban. Mindez a munkavállalók rugalmasság iránti igényét támasztja alá, amelyet szintén a pandémia következményének tartanak a szakemberek.