Felejtsük el a húsvéti hazautazást!

-    Ki rendelhet el szükségállapotot, és az meddig tarthat? Mikor és miért volt legutoljára bevezetve?

-    A szükségállapot elrendelése az államelnök hatásköre, ezt Klaus Iohannis március 16-án tette meg a 195-ös számú elnöki dekrétumában. Az államfő az intézkedést meghosszabbíthatja mindaddig, ameddig úgy ítéli meg, hogy szükséges.  Utoljára 1999. január 21-én hirdetett az akkori államfő szükségállapotot, a bányászjárás idején.  

-    Milyen jogok korlátozhatóak a szükségállapot alatt?

-    Az államfői dekrétumnak tartalmaznia kell azokat jogokat, amelyeket a szükségállapot idején korlátoznak. Jelenleg a szabad mozgáshoz, a családhoz, valamint magánélethez, a lakhely sértetlenségéhez, a tanuláshoz, a magántulajdonhoz, a sztrájkhoz, valamint a gazdasági szabadsághoz való jog korlátozásáról lehet szó. Ezeket nem feltétlenül egyszerre korlátozzák, hanem a katonai rendeletet által határozzák meg. Ezeket a belügyminiszter rendeli el és a miniszterelnök hagyja jóvá. Az élethez való jog, a kínzás és a rabszolgaság és kényszermunka tilalma továbbra is érvényesül, emellett továbbra sem lehet büntetést kiszabni törvényi rendelkezés nélkül.

-    Nemrég módosult a saját felelősségre tett nyilatkozat formanyomtatványa. Miben áll ez? Használhatunk általunk megfogalmazott nyilatkozatot?

-    Az új formanyomtatvány egyszerűbb, ugyanis csak azt a címet kell beleírnunk, ahol tartózkodunk, illetve lakunk. A régiben a személyazonossági igazolványban szereplő címet kellett feltüntetnünk, valamint azt, ahol ténylegesen lakunk.  A hivatalos honalapokról (például a kormány honlapjáról)  .pdf formátumban letölthető új formanyomtatványok szerkeszthetők, a mezők kitölthetők, az opciók kijelölhetők. Az új formanyomtatványt ki kell nyomtatni és alá kell írni. Ha nincs nyomtatónk, akkor kézzel írottat kell összeállítanunk, amelyen a katonai rendelet értelmében kötelező módon fel kell tüntetnünk a vezeték- és családnevet, a születési dátumot, a lakhely címét, a lakhely elhagyásának indoklását, például élelmiszer vásárlása vagy idős személy gondozása.  Szükséges továbbá a dátum és az aláírás. A hatóságok lefényképezhetik az igazoló iratokat. Amennyiben nincs nálunk igazoló nyilatkozat, akkor a hatóságok lefényképezhetik személyazonossági igazolványunkat és a büntetést később is, a jogszabályok szerint 6 hónap alatt kiállíthatják, s két hónap lejártával postán hazaküldhetik. Mihelyt értesültünk a büntetésről, 15 napon belül az 1/1999-es sürgösségi kormányrendelet 28-as cikkelyében megszabott minimum felét, azaz 50 lejt kell kifizetnünk. Amennyiben ez a határidő lejár, akkor a hatóságok által kiszabott teljes összeget ki kell fizetnünk.  Jelenleg a büntetés minimuma 100 lej, a maximum 5 ezer lej. Tervezik a bírságok növelését.

-    Az elmúlt napokban számos online felület lehetővé teszi a nyilatkozat kitöltését. Bízhatunk ezekben?

-    Ajánlom a formular.sts.ro, azaz a Különleges Távközlési Szolgálat weboldalát, ahol kitölthető, majd ki kell nyomtatni és aláírni. Más, nem hivatalos weboldalak esetében nagyon körültekintőnek kell lennünk, gondolnunk kell arra, hogy bizonyos személyek visszaélhetnek a helyzettel. Ha ilyenformán tudomásukra jut, hogy például ki milyen időintervallumban hagyja el otthonát, például az idősek 11 és 13 óra között nincsenek otthon, könnyen kirabolhatják őket hiányukban. A hatóságok az ilyen weboldalak letiltásán ügyködnek.

A rendőr-főfelügyelő, egyetemi adjunktus és jogász, Mihai Avornicului óvva int mindenkit: senki se tegyen hamis nyilatkozatot

-    A saját felelősségre tett nyilatkozat vonatkozásában, mi az eljárás a kiskorúak esetében, akiket például vásárolni küldünk?

-    A nyilatkozatot 16 évnél fiatalabb személy esetében is ki kell töltenünk. A polgári törvénykönyv alapján ezt a szülőnek vagy a gyámnak is jóvá kell hagynia, illetve alá kell írnia a dokumentumot. Amennyiben a személy 16-18 év közötti, akkor saját maga is ki tudja tölteni a papírt és a személyazonossági igazolvány felmutatásával elmehet a boltba.  

-    Nemsokára húsvét: hazautazhatunk-e, ha más megyében lakunk?

-    Amennyiben más településen vagy más megyében lakunk, csak abban az esetben utazhatunk haza, ha a saját felelősségre tett nyilatkozatban szereplő, a katonai rendeletben pontosan meghatározott valamelyik indokkal hagyjuk el lakhelyünket. A húsvétra nem hivatkozhatunk. A részleges kijárási tilalom lényege éppen az, hogy járvány lejártáig távol maradjunk embertársainktól. Tudomásom van olyan esetről, amikor valaki nyilatkozta, hogy gyógyszert visz az egyik nagyszülőjének. Ezt a hatóságok leellenőrizték és kiderült, hogy az idős személy 10 éve halott. Ebben az esetben büntető eljárás indult ellene. Mivel szükségállapot van, a büntetések súlyosabbak.

-    Gondozhatjuk-e a más megyében lakó idős rászorulókat?

-    Ezt a jelenleg érvényben lévő 3/2020-as számú katonai rendelet lehetővé teszi. Feltétel a saját felelősségre tett nyilatkozat. Igénylés esetén a helyi vagy országos rendőrségnek, a csendőrségnek és a katonaságnak fel kell mutatnia a termékek megvásárlását igazoló nyugtákat, számlákat. Figyelmeztetni szeretnék mindenkit, hogy a hamis nyilatkozattételt a törvény bünteti.

-    Jelenleg mi az igazoltatási eljárás lakhelyünk elhagyása esetén? Milyen forgatókönyvek léteznek vásárlásra, kutya sétáltatására? Milyen iratok legyenek nálunk? Mi történik, ha nem azon a lakcímen élünk, ahova a személyazonossági igazolványunk szól?

-    A kinyomtatott és aláírt formanyomtatványt magunkkal kell vinnünk, vagy aláírva le kell fényképeznünk. Nálunk kell legyen a személyazonossági igazolvány. Kutyasétáltatás esetén minden nap ki kell töltenünk és alá kell írnunk a formanyomtatványt. Ha nem ott lakunk, ahova a személyi szól, akkor vigyünk magunkkal el víz-, villany- vagy gázszámlát, amely igazolja a címet, még akkor is, ha ezek nem a saját nevünkre szólnak.   

-    Mikor és milyen körülmények között hagyhatják el a lakhelyüket a 65 évnél idősebb személyek?

-    Mint ismert, jelenleg  ez csak 11 és 13 óra között lehetséges.  Kivélt képez, ha dolgozni mennek vagy mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.  A rendelkezés nem azt jelenti, hogy minden nap  ki lehet menni sétálni vagy vásárolni, hanem csak abban az esetben hagyhatják el lakhelyüket, ha ténylegesen szükséges, felmutatva a saját felelősségre tett nyilatkozatot és a személyazonossági igazolványt. Ildomos megtartani a kasszabont, hogy bizonyíthassuk a nyilatkozatban foglaltakat.

-    Ki ellenőrizheti a polgárokat?

-    A katonai rendelet értelmében ezt a rendőrség, a csendőrség és a helyi rendőrség teheti meg.

(A borítókép a szerző felvétele)