Utazó kecskék, állandó biztonsági ellenőrzések és vendégszerető házigazdák
![Fáraók és szfinxek földjén, a nem annyira turistabarát Egyiptomban (II. rész)](/sites/default/files/styles/wide/public/2023-11/image-journal-article-img_id.5115524%2Bt.1683648158881_3.jpeg?itok=ism78qma)
Következő állomásunk a Pompeius diadaloszlopa. Bár ugyanaz a kairói hölgy, akivel útban a katakombákhoz találkoztunk, azt mondta, ne menjünk gyalog, mégis „az apostolok lován” indultunk el, mivel a két turisztikai objektum nagyon közel van egymáshoz. Hamar a lakónegyed egy rendkívül lepattant részébe kerültünk. Mindenki furán nézett, a semmittevő fiatal fiúk folyton Habibi!-t (’kedvesem!’) kiáltottak Bianka után. Egy robogós is megállt mellettünk, alaposan szemügyre vett, egy zsákutcának tűnő hely felé mutatta az utat. Veszélyben éreztük magunkat, de mint utólag kiderült, mindenki segíteni akart.