Faluból várost: ötletbörze a tízhektáros Békás parkra
Vissza

Faluból várost: ötletbörze a tízhektáros Békás parkra

Augusztus végéig kiválasztják a Békás/Buna Ziua parkra kínált legjobb megoldást a tervezési szerződés kivitelezéséhez – két hónap áll a potenciális pályázók rendelkezésére. Így próbálják helyrehozni az ezredforduló óta rohamos ingatlanfejlesztéssel érintett városrész vidékies rendszertelenséggel kialakított szerkezetét. Szeretnék a zsúfoltra teleépített főutca és arra merőlegesen kialakított szűk utcácskák – többnyire zsákutcák – sűrű szövetét árnyékos pihenőhelyekkel, zöldövezetekkel, közösségi terekkel szellősíteni, „városiasítani”. Az újabb zöldövezet annak az európai küldetésnek (100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig) a részeként valósul meg, amelyben európai városok tucatjai mellett Kolozsvár is vállalta, hogy a küldetés végső céljának megvalósítása érdekében 2030-ig több mint 100 ezer fát ültet és 190-nél több zöldövezetet bővít vagy hoz létre – amint arról Emil Boc polgármester beszélt.

Az ezredforduló után robbanásszerű fejlődésnek indult Békás negyedben igencsak időszerű egy tekintélyes zöldövezet kialakítása, még mielőtt az ingatlanfejlesztéssel az erre alkalmas nagyobb kiterjedésű egybefüggő területek eltűnnének. A kiszemelt telek a jelenlegi ingatlancsoportoknak mintegy a határán helyezkedik el, ám a terület teljes urbanizációs folyamatának kiteljesedésével kialakuló majdani lakótelepen gyakorlatilag központi helyen áll majd. Egy mintegy 900 m hosszú és 40–45 m széles, enyhén lejtős területen közel 11 hektáron alakítanák ki az új parkot – a pályázóknak ez jelenti majd az egyik kihívást: olyan tervet készíteni, amely ellensúlyozza a park sávjellegét.

– A 10 hektáros park több mint 6500 lakost fog kiszolgálni egy látványosan fejlődő városrészben. Azt szeretnénk, hogy a majdani Békás park a város zöld hálózatának fontos csomópontját képezze úgy, hogy a Békás patakot is leleményesen integrálja. Az ötletbörze kiterjed a park széleskörű szerepének ellátását lehetővé tevő létesítmények kialakítására: sétányok, pihenőhelyek, játszótér, közvilágítás – mondta a városháza fejlesztési igazgatója, Ovidiu Cîmpean.

A Békás negyed elsősorban a Békás/Buna Ziua főút mentén terjeszkedett látványosan, a lakóhelyen kívül igen kevés teret hagyva a városi élethez tartozó más funkciók ellátásához, a köztereket és zöldövezeteket beleértve. Fontos fejlesztésnek számított e tekintetben 2020-ban az úthálózat korszerűsítése, bicikliúttal és járdákkal való kiegészítése, illetve az első zöldövezetsejtek kialakítására tett kísérletek.

A park egy tágasabb természeti mikrorégió része, amelyre óhatatlanul hatást gyakorol majd. Ez a kistérség kiterjed délen és délkeleten a Natura 2000 Kolozsvári Bükk–Malomárok övezetre és a Békás forrásvidékére, a Feleki fennsíkra, északkeleten ugyanakkor a Békás patak átszeli a Palocsay kertet és mielőtt a Kis-Szamosba ömlene, érinti a tervezési szakaszban levő Keleti park határát. A kiírási dokumentáció szerint a Békás patak rendkívüli lehetőséget jelent zöld folyosók kialakítása szempontjából, ugyanis a leendő park vízügyileg és ökológiailag is összekötné a Natura 2000 természetvédelmi területet a külváros és a Békás patak alsó folyásának zöld területeivel. A zöld-kék folyosók kialakítása előnyösen érintené a park és a térség biodiverzitásának megőrzését – áll a kiírásban.

A Békás patakot és annak mellékágát is magába foglaló park bejárata a Tordai útról, a Mihai Romanul, Macesului és Békás utcáról lenne – egy kis képzelőerővel az egész terület stílusosan egy éppen elugró békát formál.

A legnagyobb kihívást a változékony és viszonylag kis vízhozamú Békás patak integrációja jelenti, a pályázóktól leleményes ötleteket várnak a néhány évvel ezelőtt eszközölt vízszabályozási munkálatok során épített betonküszöbök esztétikus bevonására a park összképébe azok funkcionalitásának megőrzésével, és a patakba vezetett hevenyészett háztartási csatornák problémája is kihívást jelent. A parkot olyan közösségi térként kell elképzelniük a pályázóknak, ahol akár filmvetítéseket, kisebb koncerteket, találkozókat is lehet szervezni, a követelmények ugyanakkor egy 50–75 férőhelyes multifunkcionális helyiséget is előírnak. A kiírásban szereplő feladatok között a Békás patakon való átkelést biztosító stratégiák is szerepelnek, a növényvilág értékes példányainak megőrzésével, a patak déli partjának szabadidős tevékenységekre alkalmas hasznosításával.

Az ötletbörze megrendelője Kolozsvár Polgármesteri Hivatala, a versenyt a Romániai Építészek Rendje (OAR) szervezi a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó jogszabályok szerint. Az egyszakaszos nyilvános ötletbörzén hazai ajánlattevők mellett európai uniós és az Európai Gazdasági Övezet államaihoz tartozó, illetve svájci pályázók vehetnek részt. A héttagú zsűrit építészek és tájépítészek alkotják. Az első díj a 2,375 millió lejre (ÁFA nélkül) becsült tervezési szerződés, a második díj 75 ezer, a harmadik 50 ezer lej. A pályamunkákat augusztus 22-ig várják, az elbírálást követően a zsűri augusztus 29-én sajtóértekezleten hirdet nyertest.

A 100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig európai küldetésben Romániából Kolozsváron kívül Bukarest és Suceava, Magyarországról pedig Budapest, Pécs és Miskolc vesz részt, a legtöbb város (10) franciaországi, illetve német és olasz (9–9).


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Németh Zsolt: Tusványos a nemzeti ...
Esők is viharok váltják a kánikulát
A Fellegvár is a kolozsvári turisztikai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ