Érvénytelenítette a bíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajáról szóló kormányhatározatot
Vissza

Érvénytelenítette a bíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajáról szóló kormányhatározatot

Érvénytelenítette a brassói táblabíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról tavaly júniusban hozott kormányhatározatot. A szerdán közölt végzés nem jogerős.

Az ítélőtábla közigazgatási részlege két román egyesület kifogásának adott helyt: a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által kezdeményezett eljárásba utóbb a – magyar szimbólumok és feliratok ellen perek százait indító – Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) is beavatkozott.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester – a Székelyhon.ro hírportál szerint – egy tavaly decemberi sajtóértekezleten azt mondta: tudomása szerint a két szervezet a „románok jelenlétére” utaló jelképeket hiányolja, és azt nehezményezi, hogy a városzászló a székely zászló (arany és kék) színeit tartalmazza.

A bukaresti kormány a koalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára fogadta el azt a határozatot, amelyben jóváhagyja a székelyföldi város zászlajának hivatalos használatát. Az RMDSZ közleménye szerint Sepsiszentgyörgy zászlaja arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázolja. A település címere pajzs alakú, rajta kék mezőben a vár és a templom, felette arany Nap és ezüst Hold. A vár előtt három zöld mező, rajta a település nevét adó lovas Szent György és a sárkány látható.

„Az elmúlt években gyakran vitatták el közösségünktől azt a jogot, hogy szabadon használja a szimbólumait. Az RMDSZ éppen ezért kormányzati munkájának fontos feladatául szánta az erdélyi települések zászlóinak és címereinek hivatalosítását” – idézte a szövetség hírlevele Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ elnökét. A politikus hozzátette: az a cél, hogy minden közösség otthon érezze magát a szülőföldjén, a szabad szimbólumhasználat pedig ehhez nagymértékben hozzájárul.

Az RMDSZ tisztségviselője, Cseke Attila által vezetett fejlesztési és közigazgatási minisztérium éves összegzése szerint tavaly több mint harminc erdélyi magyar település címerét, illetve zászlaját fogadtatta el tavaly a bukaresti kormánnyal az RMDSZ, „jogi garanciát szerezve a jelképek szabad használatára”.

A hazai önkormányzatok a fejlesztési és közigazgatási minisztériumnál kérvényezik a helyi szimbólumok elfogadtatását, miután a vexillológiai és heraldikai bizottsággal egyeztettek, és a helyi tanács döntött ebben a kérdésben. A szaktárca ezt követően a kormány elé terjeszti a szimbólumokat, amely határozatban erősíti meg ezek törvényes használatát.

A 2020-ban parlamenti képviselővé választott Dan Tanasă által bejegyzett ADEC az elmúlt években típusperek százait indította a székelyföldi önkormányzatok ellen. Előbb a székely zászlót, majd a középületek homlokzatára írt „városháza”/„községháza” feliratokat támadta, amelyek szerinte a magyar adminisztrációra emlékeztetnek. Később azokat a kétnyelvű táblákat kifogásolta, amelyeken nem a román nyelvű felirat volt felül, legutóbb pedig a csak magyar nyelven kiadott helyi lapok ügyében indított pereket. A székelyföldi településvezetők bírósági meghurcolására szakosodott, a sepsiszentgyörgyi polgármester által „hivatásos feljelentőként és megélhetési provokátorként” jellemzett Tanasă kereseteinek sok esetben helyt adtak a román bíróságok.

fotó: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Németh Zsolt: Tusványos a nemzeti ...
Esők is viharok váltják a kánikulát
A Fellegvár is a kolozsvári turisztikai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ