Élet a siker(telenség) után

Élet a siker(telenség) után
Habár nincs személyes érintettségem, mégis érdeklődve vártam mind a nyolcadikosok szakaszzáró vizsgájának, mind az érettségi eredményeinek közzétételét. Amint az várható volt, Kolozs megye mindkét megmérettetésen kiválóan teljesített. A nyolcadikosok szakaszzáró vizsgáján országos második, míg az érettségin országos első helyet ért el. Az érettségin elért 81,4 százalékos sikerarányával Kolozs megye toronymagasan meghaladta az országos átlagot is, ami hetven százalék körüli. Azért csak körüli, mert ha az idén végzettek sikerarányát veszik figyelembe, akkor 72,7 százalék írta meg az átmenő jegyet, míg ha a régebb végzett, de most érettségi vizsgán megjelenő vizsgázókat is beszámítjuk, akkor 67,7 százalék az országos sikerarány. Az idei eredmények nagyjából megegyeznek a tavalyi és a tavalyelőtti eredményekkel, hiszen a nyári érettségin 2017-ben 71,4%, 2016-ban 66,7%, míg 2015-ben 66,4% ment át a vizsgákon a tanügyminisztérium honlapján közzétett adatok szerint.

Persze, örülünk a Kolozs megyei, illetve kolozsvári magyar fiatalok sikerének, de szomorúan vesszük tudomásul, hogy a magyarlakta megyékben nem ilyen jó a helyzet. Szintén a tanügyminisztérium által közölt adatokból tudhattuk meg, hogy Maros megyében a végzősök 64,49 százaléka, Hargita megyében 53,69 százalék, míg Kovászna megyében 59,51 százalék vizsgázott sikeresen. Borítékolni lehet, hogy a székelyföldi megyékben az alacsony sikerarány a román vizsgának tulajdonítható. Ez pedig újra felveti azt az évtizedek óta hangoztatott óhajt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok számára előnytelen, ha ugyanazt a tételt kell kidolgozniuk román nyelvből és irodalomból, mint a többségieknek. Az már más kérdés, hogy Kolozs megyében miért tudja megírni a magyar anyanyelvű végzősök döntő többsége románból az átmenő jegyet.

Oktatással foglalkozó szakemberek körében régóta köztudott, hogy a nagy egyetemi központokban mindig jobban teljesítenek a tanulók, mint a kisebb városokban. Persze, nem járhat mindenki Kolozsváron iskolába, és az itt tanulás még nem biztosíték a sikerre. Azt sem feledhetjük el, hogy az oktatás több tényezős folyamat, ahol pedagógusnak, gyermeknek, szülőnek, azaz családnak és iskolának össze kell fognia a siker érdekében. Ha ez a szimbiózis, ez a közös akarat és cselekedet nem valósul meg, akkor a jó tanulmányi előmenetel, a sikeres érettségi kérdésessé válik.  Ha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor el kell ismernünk, hogy jó eredményt csak rendszeres tanulással lehet elérni. Az a fiatal, aki a líceum négy évében lazán vette a tanulást, a család sem ösztönözte, aki nem látta át az érettségi értelmét és hasznát, az ne várjon nagy jegyet.

A most sikertelenül vizsgázóknak vagy a vizsgán meg sem jelenteknek nem kell csüggedniük, hiszen még pár nap, és már iratkozhatnak is az őszi érettségi vizsgára. Addig van jó pár hét, ami épp elegendő a pihenésre és az ezt követő tanulásra is. Ugyanakkor érettségi oklevél nélkül is lehet boldogulni, hiszen már több szakmát lehet elsajátítani tanfolyamokon, vagy el is lehet kezdeni dolgozni olyan helyen, ahol nincs feltétlenül szükség szakismeretekre.

A fiatal jövője nagy mértékben függ az érettségin elért eredménytől. Ezért az a helyes, ha objektíven viszonyulunk ehhez a fontos eseményhez, a tényeket és saját képességeinket tudomásul véve gondolkodunk a folytatáson. Mert továbblépési lehetőség mindig van.