Élénkülni látszik a veterán autók piaca Erdélyben (VIDEÓRIPORTTAL)

Négykerekű gyöngyszemek után kutatnak a „régészek”

Élénkülni látszik a veterán autók piaca Erdélyben (VIDEÓRIPORTTAL)
Valójában egy – még „csupán” – 17 éves, nyugati gyártású személygépkocsi révén kerültem kapcsolatba a veterán autókkal, amikor megkértek, hogy vigyem el egy szervízbe, de a téma iránti érdeklődésemben az is közrejátszott, hogy saját autóm is már 14 éves, így gondolkozni kell: ebből is „ősz hajú lány” lesz, vagy sem. Sajnos a régi autókkal foglalkozó szakember, Misti Csaba diagnózisa – számomra – lesújtó: a nagyon elterjedt rozsda miatt le kell mondanom a Dacia Solenzáról, mint leendő veterán autóról. Nincs ám ilyen helyzetben minden régi járgány: megfelelő odafigyeléssel sok esetben sikerül megelőzni a műszaki gondok súlyosbodását, de főleg a rozsda elterjedését – utóbbi a veterán autók legnagyobb ellensége. Egyébként nemrég Kolozsváron nagyszabású felvonulást tartottak a veterán autók tulajdonosai; mindezek kapcsán annak igyekeztünk utána járni, milyen irányba halad a régi gépkocsik piaca, mennyibe kerül egy 20, 25 vagy akár 30 éves járgány beszerzése.

Talán már közhely: Erdély fővárosában ritkaságszámba megy a jó autószerelő. Hát még az olyan, amelyik megfelelő szakmai hozzáértéssel, tehetséggel is rendelkezik, s örömét leli az időigényes, sziszifuszi munkákban! Az már egyenesen hab a tortán, ha az illető még barátságos is, hangsúlyával, hanglejtésével, vicceivel megnyugtatja az ügyfelet, akivel nemcsak szavakkal, hanem mozdulataival, tekintetével is érzékelteti, hogy ura a helyzetnek, és megold minden problémát. Nem csoda, hogy a visszatérő ügyfelek nagy száma miatt már csak ajánlással lehet eljutni egy ilyen szerelőhöz, aki sok más szerelőhöz képest kevesebb, de alaposabb munkát végez. 

Ilyen szerelő az elsősorban veterán autók restaurálásával, totálkárosnak minősített autók forgalomba hozásával foglalkozó kolozsvári Misti Csaba. Neki és Tonk Mártonnak, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara dékánjának köszönhetően nyertem betekintést a veterán autók világába.

Tonk Márton és az indigókék 1500-as Ladája (A szerző felvételei)

„Olyan ez, mint a bélyeggyűjtés” 

A retroautó-tulajdonosok április végi találkozója előtti órákban, azaz „hajnali” fél nyolc tájt Csabának a Corneliu Coposu (Maxim Gorkij) utcai műhelye előtt várakozunk. Nyílik az ajtó, ellenőriz a kutya – továbbmehetünk. A ház mellett már ott van a hajdanán a Protestáns Teológiai Intézettől vásárolt Ford Transit típusú mikrobusz, aztán természetesen a műhelybe is bekukkantunk: onnan egy restaurálás alatt levő, 1980-ban gyártott Ford Taurus néz vissza ránk. 

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!