Egyiptom és rejtélyei a kolozsvári történeti múzeumban

Mitu Melinda történész, muzeológus kíséretében mi is szemügyre valamint lencsevégre vettük a szépen kivitelezett tárlatot. Mivel a kiállított tárgyak ismertető szövege a történetüket tekintve nem túl részletes, a muzeológustól tudtuk meg, egyáltalán honnan és kitől kerültek az értékes leletek az intézmény birtokába. Mitu Melinda arról is tájékoztatott, milyen érdekesebb kiállítással készülnek a közeljövőben.

A kolozsvári történeti múzeum (Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, ENTM) egyiptomi gyűjteményébe enged bepillantást az Egiptul și misterele lui (Egyiptom és rejtélyei) című kiállítás, amelyet főként múzeumpedagógiai célzattal szervezett a múzeum szakosztálya, és amely július 14-ig a nagyközönség által is látogatható. A jelenleg kiállított tárgyak, a mostani elrendezéssel az épület legfelső emeleti termében csak június 24-ig lesznek láthatóak, utána az említett júliusi időpontig már csak egy összevont tárlat áll az érdeklődők rendelkezésére – tájékoztatott Mitu Melinda muzeológus már a látogatásunk legelején. A szakembert arra kértük, meséljen arról is, ami nem látható - a gyűjtemény történetéről.    

A kolozsvári történeti múzeum egyiptomi gyűjteménye közel száz műtárgyat tartalmaz, amelyek az egykori Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából kerültek a jelenlegi múzeum kezelésébe. A gyűjtemény létrejötte pedig túlnyomórészt magyarországi és erdélyi főuraknak – utazóknak,  műgyűjtőknek – köszönhető, akik a 19. század második felében gyakori ajándékozások során gazdagították az Erdélyi Múzeum vagyonát – magyarázta Mitu Melinda. Az adományozók sorában a régi leltárkönyvek Bethlen Gergely és Nemes Ábrahám grófokokat, de  főként Orbán Balázs báró nevét említik.

Az emberi múmia Back Fülöp adománya

A gyűjtemény legfontosabb darabja egy Ptolemaiosz-kori (Krisztus előtt a III-I. századból származó) emberi múmia. Nem egy fáraó múmiája, de minden bizonnyal egy főrangú személyé lehetett, amint azt a rendkívül gazdagon festett szarkofág is mutatja, főként az emberi alak mellére festett - geometriai alakzatokból összeállított – úgynevezett uszeh-gallér (amely az újjászületést is biztosítja az egyiptomi hitvilág szerint). Az uszeh-gallér alatt Ízisz istennő látható – alatta maga a múmia egy oroszlánfejes ágyon fekve, alatta pedig a négy darab kanópuszedény, amelyek az elhunyt belső szerveit tartalmazzák. A kanópusz edények fedelei pedig Horusz isten fiait ábrázolják, akik a belső szervekért felelősek (a máj, a tüdő, a gyomor és egyéb belső szervek védnökei).  

Az erdélyi múzeumokban két múmia van: nálunk és a szebeni „Franz Binder” Egyetemes Néprajzi Múzeumban – magyarázza a muzeológus. A kolozsvári múmiának a múzeumba való kerüléséről nincs írott bejegyzés, de minden bizonnyal Back Fülöpnek köszönhető, aki magyarországi kereskedő és üzletember volt. 1907-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia kairói nagykövetségének pártfogásával, Back Fülöp saját költségén régészeti ásatásokat finanszírozott Egyiptomban, többek között a Nílus nyugati partján fekvő Gamhudban. A gamhudi ásatások során előkerült nagyszámú koporsót és az egyéb temetkezési mellékletek felét Back beszolgáltatta a Kairói Múzeumnak, a megmaradt leletek nagyobb részét a pesti Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, kisebbik hányadát bécsi és krakkói múzeumok között osztotta fel. Egy koporsó pedig az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárába került (1909-1910-ben) Pósta Béla közvetítésével, aki 1908-ban, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem professzoraként, egy kairói nemzetközi régészeti kongresszuson találkozott Back Fülöppel.

A muzeológus azt is elmesélte, hogy a múmiát szeretnék komputertomográf vizsgálatnak is alávetni: - Az 1980-as években készült már röntgenfelvétel róla, és akkor, feltehetően a csontozat alapján, fiatal nőnek mondták a szakértők, de szeretnénk leellenőrizni és többet megtudni a mostani fejlettebb technológia alapján.  

Orbán Balázs egyiptomi gyűjteménye

Az egyiptomi gyűjtemény legnagyobb része Orbán Balázs író, néprazi gyűjtő nevéhez köthető. Keleti utazásai során több műkincset gyűjtött össze, amelyekből az Erdélyi Múzeumnak is adományozott hazatérte után (1859). Ezeket valamikor a 19. század utolsó évtizedeiben leltározták be. A legelső leltárkönyven nincs feltüntetve évszám, a második leltárkönyven már 1899 szerepel.   

A gyűjtemény összetétele nagyon változatos: az EME-től megmaradt nyilvántartásban (a különböző adományozókat és azok adományait felsoroló lajstromokban, valamint a leltárkönyvekben) a tárgyak között találunk bronzból és bazaltból készült macska szobrocskákat (fejjel és fej nélkül), egy bazaltból készült Ízisz fejet, egy Níl-mérőt (a Nílus áradását mérő oszlopocska) szemcsés mészkőből, egy múmia külső kérgének darabját.