Egy rózsa, egy könyv, na meg a katalán függetlenség
Barcelonában tartotta éves közgyűlését a kisebbségi lapok szervezete
Barcelonában tartotta éves közgyűlését a kisebbségi lapok szervezete
Vissza

Egy rózsa, egy könyv, na meg a katalán függetlenség

A Diplocat (Public Diplomacy Council of Catalonia – Katalónia Közdiplomáciai Tanácsa) meghívására Barcelonában tartotta meg éves közgyűlését a MIDAS (Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesülete), amelynek Erdélyből a Bihari Napló, a Nyugati Jelen és a Szabadság is tagja. A meghívás nem volt véletlenszerű, hiszen a katalánok előtt igen izgalmas hónapok állnak, amelyek végén az sem kizárt, hogy kikiáltják függetlenségüket. Addig pedig nem árt megismertetni Európával a leendő országot illetve a katalán kérdést – hiszen Katalónia sztorija nem eléggé ismert a határon túl –, amihez kiváló alkalom volt a kisebbségi lapokat „összetoborozni” Európa minden szegletéből Barcelonába, ráadásul éppen akkor, amikor a helybéliek könyvekkel és rózsákkal ünneplik védőszentjüket, Sant Jordit, azaz Szent Györgyöt.

A cikket illusztráló fotóriport ide kattintva tekinthető meg.

A közgyűlésen egybegyűlteket Slezákné Kovács Edit, a MIDAS elnöke köszöntötte, aki rövid beszédében a kisebbségi lapok jelentőségét hangsúlyozta, de szólt a Minority SafePack kezdeményezés fontosságáról is, egyben felkérve az egyesület tagjait, hogy karolják fel annak népszerűsítését.

Jaume Clotet, a katalán kormány kommunikációs főigazgatója arra világított rá, hogy a kisebbségi újságírónak kettős küldetése van, hiszen nem csak az újságírás a feladata, hanem az is, hogy azt kisebbségi nyelven, a kisebbségi értékek hangsúlyozásával illetve védelmével tegye. A katalán kérdésre térve kifejtette: jelenlegi céljuk nem a katalán függetlenség elismertetése, hiszen arra még nem jött el a megfelelő pillanat, hanem az, hogy a világ tudomást szerezzen Katalóniáról.

Martí Estruch, a házigazda Diplocat sajtó- és kommunikációs igazgatója a függetlenedési törekvések kapcsán úgy fogalmazott: „sok ember egy gondolat mögött”, majd emlékezetett néhány, a katalánok szempontjából igen fontos szeptemberi történésre. Így szeptember 11-én van a katalánok nemzeti ünnepe, 2015-ben szeptemberben voltak a spanyol parlamenti választások, amely egyben afféle burkolt népszavazás is volt a függetlenedésről (miután a hivatalos népszavazás megszervezését Madrid blokkolta – szerk. megj.), idén szeptemberre pedig a katalán kormány írt ki referendumot a kérdésben.

A folytatásban Miquel Strubell szociológus, nyelvész világított rá „tudományosan” a katalán helyzetre. Előadásából többek között kiderült, hogy (2013-as adatok szerint) az autonóm tartományban élők 94%-a érti a katalán nyelvet, 80%-a pedig beszéli is. Ennek ellenére a katalán nyelv hivatalos ügyekben nem használható, és a katalánokat érő nyelvi diszkriminációra több ezer példát lehet felhozni – például, ha Barcelona repülőterén katalánul köszönsz az iratok átvizsgálását végző határőrnek, büntetés jár érte. Érdekesség: egyre több személy tanul meg felnőttként katalánul, ezeket a tanfolyamokat a Generalitat (azaz a kormány) szervezi, a részvétel ingyenes vagy jelképes összeghez kötött, és általános jelenség a túljelentkezés.

Strubell egy SWOT-elemzést is bemutatott, amelyből kiderült: komoly veszélyt jelent számukra a születések alacsony száma, továbbá a migráció illetve az emigráció. Konkrétan, az elmúlt tíz évben mintegy 1 millió személy telepedett le a régióban, jelenleg évi 85 ezer bevándorlóval számolnak – a legtöbben Marokkóból érkeznek, míg a képzeletbeli „dobogó” második helyén a román állampolgárok állnak. Közben, a gazdasági válság kirobbanását követő növekvő munkanélküliség miatt évente 115 ezren vándoroltak el Katalónia területéről, zömében katalánok.

Ami a 2015-ös választásokat illeti, abból kiderült, hogy a tartomány szavazóinak 48%-a (ez mintegy 1,9 millió személyt jelent) támogatja a függetlenedési törekvéseket, 41% nem; a választópolgárok 11%-a pedig „nem tudja”.

A folytatásban a közgyűlés résztvevői két katalán napilappal, valamint egy internetes portállal ismerkedhettek. A kisebbségi lét nehéz sorsát mutatja az a tény, hogy az ottani szerkesztőségek a megszokottnál jóval több korrektort foglalkoztatnak annak érdekében, hogy helyesen írjanak katalánul, hiszen az iskolában nem tanították a katalán nyelvet…

 

Katalán zászló, almákból

 A következő előadó Liz Castro író, politikai aktivista volt, aki arra világított rá, hogy a függetlenedési törekvések nem politikai, hanem civil indíttatásúak, és mindez annak a bizonyítéka, hogy a demokrácia működik. Hozzátette: a polgárok többszáz kreatív módon hozták a politikusok tudomására, hogy függetlenséget akarnak, kezdve a Brüsszelben szervezett 10 ezer fős részvétellel zajló felvonulástól addig, hogy az árus a piacon a katalán zászló színeibe rendezi az asztalon a piros és sárga almákat – egyébként az ilyen flashmobok, demonstrációk során készült fotókból vaskos album készült, amit ki is adtak.

Liz Castro lelkesen beszélt arról, mi fog történni szeptemberben: új, ezúttal nem választásokba burkolt, hanem hivatalos referendumon mondhatják el a katalánok, hogy akarják-e az autonóm tartomány, Katalónia függetlenségét. S ha igen, akkor kikiáltják a függetlenséget…

Persze, némi szépséghibát jelent, hogy a népszavazást a katalán parlament rendezi, és a spanyol nem biztos, hogy elismeri – Madrid ugyanis továbbra sem akar hallani a katalán tartomány (egyébként az ország leggazdagabb régiója) kiválásáról. A 2015-ös eredmények alapján viszont szinte száz százalékos, hogy a katalánok a függetlenség mellett teszik le a voksot, ráadásul a referendumon nem lesz részvételi küszöb, ugyanis a Velencei Bizottság ajánlása szerint a népszavazástól való távolmaradás nem egyenlő a „nem” szavazattal.

Kérdésekre válaszolva az író – és ezzel egyetértettek a katalán média teremben jelen lévő képviselői – kijelentette: egyáltalán nem fél attól, hogy a függetlenségi törekvés erőszakba torkollik. „Akik ellenzik, azok is hisznek a demokráciában” – magyarázta. Az is elhangzott, spanyol részről sem várható erőszak (már csak azért se, mert a hivatásos katonákból álló spanyol hadsereg létszáma csak mintegy 20 ezer fő…), ugyanakkor alapjában véve Katalónia függetlensége már nem is annyira Barcelona vagy Madrid „problémája”, hanem sokkal inkább Brüsszel asztalához tartozik, akárcsak az a kérdés, hogy a függetlenség kikiáltása esetén Katalónia eleve uniós tagállam lesz, vagy át kell esnie a csatlakozási folyamaton. Ilyenformán a függetlenség kikiáltása egyfajta mosolygós forradalom, de legalábbis olyan örömünnep lesz, mint a Szent György-nap – vélték a helyiek, akik éppen ezért jó adag szabadprogramot iktattak be a közgyűlés programjába, hogy a résztvevők kedvükre barangolhassanak a város utcáin és maguk is megérezzék ennek az ünnepnek a hangulatát.

 

Amikor a házak falát is rózsával rakják ki

 

 Április 23-a igen fontos ünnep a katalánoknak: védőszentjüket, Sant Jordit ünneplik. Egy legenda szerint amikor leszúrta a sárkányt, az abból kiszökkenő vér piros rózsává változott – nem csoda hát, hogy Katalóniában a Szent György-nap lett a Bálint- avagy Valentin-nap, amikor a férfiak piros rózsával kedveskednek szerelmüknek, a helyi szokás szerint pedig a nők könyvvel viszonozzák azt. Az utóbbi időben azonban már nem csak a szerelmesek ajándékozzák meg egymást ily módon, hanem családtagok, barátok is – ez a magyarázata annak, hogy a La Ramblát, a katalán főváros messze leghíresebb sétálóutcáját a szuvenírek és csecsebecsék, utcai artisták és rosszlányok helyett ezen a napon könyvesstandok és a virágárusok veszik birtokba. Az óriási tömeg pedig valósággal hömpölyög a rózsák és a könyvek között, helyenként írók dedikálnak – sokan erre a napra időzítik új könyveik megjelenését – és az emberben önkéntelenül átfut a gondolat: ha itt most valami történik, például egy jármű a tömegbe hajt, még csak menekülni sem lehet. Persze, rendőröket azért mindegyre látni, így én is hamar elhessegetem a negatív gondolatokat, és inkább arra figyelek, hogy ne veszítsem szem elől a csoportot – hiszen mellesleg az egyik leghíresebb Gaudí-házba, a La Pedrerába tartunk, ahová már megvan a csoportos jegy. Ha lemaradok, 29 euróba fájna az újabb belépő…

De nem csak a La Rambla van tele könyvekkel és rózsákkal: a Placa de Catalunya, majd a Rambla de Catalunyán is egymást érik a standok, mondhatni kilométereken át. Úgyhogy inkább egy párhuzamos mellékutcára váltunk, hogy időben elérjünk – itt már csak az útkereszteződésekben találkozunk virágárusokkal, akik messziről kínálják milliószámra a gyönyörű, egytől egyik vérpiros rózsákat. Igazi fesztiválhangulat mindenhol, no meg az azt maximálisan kiélvező, ráérős helyiek, akiknek áradatát mindegyre megtöri egy-egy szaporán fotózkodó – zömében ázsiai – turistacsoport. A pazar napsütés pedig már csak a hab a tortán – főleg nekünk, akik másfél nappal korábban a kolozsvári télből, tízcentis hóból szálltunk repülőre…

Ja, s még valami, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: szerelmesek napja és Sant Jordi ide vagy oda, mindenhol messziről szemünkbe tűnik a katalán nemzeti öntudat. A könyves standok katalán zászlót utánzó piros-sárga csíkozása, a rózsaszálak mellé fűzött piros-sárga díszszalag, a csokrot átkötő piros-sárga fonál lépésről lépésre üzeni – anélkül, hogy túlságosan tolakodó vagy zavaró lenne –, hogy a katalán nép él, virul, és a saját maga ura akar lenni.

Azon már senki sem csodálkozik, hogy az amúgy is mesebeli külsejű Batlló-ház érdekes vonalú erkélyeit is csupa rózsa borítja, s hogy a La Pedrera (vagyis Milá-ház; a La Pedrera jelentése: kőfejtő; csúfnévként kapta e nevet Antoni Gaudí ellenzőitől s az alkotásán meghökkent barcelonaiaktól) főbejárata feletti első emeleti erkély is kizöldült-kivirágzott. 

 

 

{Tovább olvasható még 741 szó.}
Gaudí mesebeli csodaországában Kicsit reménykedünk, hogy az ünnep miatt most talán kevesebben lesznek a látogatók, de tévedtünk: jó ideig állunk sorban a felvonónál, hogy felvigyen a 8. emelet magasságában lévő tetőre. Amely akkora – ki gondolta volna lentről –, hogy ott már nem is tűnik úgy, hogy sok a turista… Az annak idején lakóháznak készült
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Sporthírek röviden
Újraválasztották tisztségébe Kató Bélát
Berlinale – Kiválasztották a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ