A földalatti raktár építésekor egy boltozat beomlása következtében 9 munkás vesztette életét, ami miatt neki is kellemetlensége származott. „Gondatlan hatósági ellenőrzés, szakértelem nélküli építkezés miatt, tegnap d.u. 4 órakor Kolozsvárt oly borzasztó szerencsétlenség történt, melyhez fogható alig fordul elő nagyobb bánya szerencsétlenségek alakalmával is. Egy pince boltozat építésénél beomlott boltozat alatt 9 ember lelte halálát, 8 pedig súlyosan megsebesült.”- írta az Ellenzék 1897. szeptember 25-én. A nagy port felkavaró tragikus esemény még jó sokáig foglalkoztatta a közvéleményt és a lapokat. Szerencséjére, a munkálatokkal megbízott, Czakó Lajos által vezetett budapesti cég, még a tervek jóváhagyása előtt hozzákezdett a munkálatokhoz, így B. Bak Lajos megúszta a számonkérést. A raktárral később is gondja támadt, 1906-ban egy tűz következtében majdnem teljesen leégett.
Bőkezűen támogatta a Szépítő Egyletet
Szakmai tevékenysége mellett közéleti szereplése is igen jelentős. Az 1870-es évektől kezdődően tagja az Iparos Egyletnek, melynek később alelnöke is. Az Egylet örökös elnökének és jó barátjának, Benigni Sámuelnek – aki egyébként utcabelije és násznagya is volt - 1903 februárjában bekövetkezett halála után, rövid ideig átvállalta az elnöki teendőket is. Az április 14-re összehívott tisztújító közgyűlés az ő javaslatára vejét és üzlettársát, Hevesi Józsefet bízta meg az Egylet irányításával, B. Bak Lajost pedig, 30 éves egyleti tevékenysége elismeréseként díszelnöknek választotta. E tisztsége mellett alelnöke volt az 1896-ban alakult kolozsvári Ipartestületnek és „beltagja” a Kereskedelmi és Iparkamarának is. Alapító és választmányi tagja és bőkezű támogatója volt a kolozsvári Szépítő Egyletnek: az adakozások mellett, a Haller Károly egyleti elnök kezdeményezte Fellegvár csínosítása nevű mozgalom keretében, három fellegvári ház homlokzatának a felújítását is magára vállalta.
A kolozsvári protestáns teológia dísztermének szószéke (a szerző felvétele)
A kolozsvári modern ipari oktatás megszervezésében is jelentős szerepet vállalt már az 1878-79-es évektől kezdődően, olyan neves személyiségekkel együtt, mint Pákei Lajos városi főmérnök, Senn Ede és Simonffy István gépgyárosok. Az ipari képzést szolgáló Iparmúzeum létrehozására 1882-ben alakult bizottságnak is tagja volt. Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményeként épültek fel az Építő-Fa- és Fémipari Iskola (1896-1898), valamint az Iparmúzeum (1902-1904) új, Malom utcai épületei (ma a Műszaki Egyetem tulajdonát képezik). Ez utóbbi számára a bútorzat egy része az ő gyárából került ki.
Tiszteletét tehette Ferenc József császár előtt
B. Bak Lajos sok éven keresztül a város Törvényhozó Bizottságának tanácsosa is volt. Ilyen minőségében tagja volt az ipartanácsnak, az állami ipari szakiskolát felügyelő bizottságnak, és az 1890-es évek elején, a város villamosítása érdekében létrehozott u.n. villamos bizottságnak. Az 1895 szeptemberében Bánffyhunyadon zajló nagyszabású hadgyakorlat ideje alatt Kolozsvárra is ellátogató Ferenc József császár kíséretének elszállásolását megszervező bizottság tagja. Ugyanakkor az a megtiszteltetés is érte, hogy mind az EMKE, mind pedig a városi bizottság küldöttségének tagjaként tiszteletét tehette a császár előtt.
Az EME és EMKE alapító tagja
Kolozsvár, de egész Erdély művelődési életét meghatározó két legfontosabb szervezet, az Erdélyi Múzeum Egyesület és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapító tagja, ez utóbbinak választmányi tagja is volt. Az évek során mindkét intézmény működését jelentős pénzösszegekkel is támogatta. B. Bak Lajos adományozó bőkezűségére jellemző volt, hogy nem létezett olyan jótékonysági rendezvény, adományozás, amiben kisebb-nagyobb összegekkel ki nem vette volna a részét, a szegények megsegítését célzó ingyen kenyér akciótól kezdve a Süketnéma Intézet létrehozására elindított gyűjtésig.
A politikai élettől sem maradt távol, és bár vezető szerepet nem vállalt, a kormányzó liberális párt tagja és támogatója volt. Emiatt nem egyszer érte nemtelen támadás az ellenzéki Független Párt illetve annak kolozsvári sajtóorgánuma, az Ellenzék részéről. A lap, hol esetleges osztrák származását sejtetve - teljesen alaptalanul Back-nak írta a nevét -, hol „osztrák párti iparosnak” nevezve támadta politikai nézeteiért, kétségbe vonva még a kitüntetésekre, „ordókra” való jogosultságát is.
Sírjának helye ismeretlen
B. Bak Lajos hithű katolikusként hosszú időn keresztül a Szent Mihály plébánia tanácsosa volt. Talán nem véletlen, hogy a valószínűleg utolsó monumentális alkotása is egyházi jellegű; a kolozsvári ferencesek temploma számára adományozott Szent Antal oltárt, halála előtt egy évvel, 1906-ban készítette el. A templom északi középső részében lett elhelyezve a régi, Csáki Zsigmondné Haller Katalin adományaként 1737-ben épült és a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére felszentelt oltár helyébe. Az új oltár magába foglalta az 1899-ben közadakozásból készült, a kis Jézust kezében tartó Szent Antal ember nagyságú szobrát is.
Életének utolsó éveiben elég sokat betegeskedett, ki-kiújuló tüdőbetegsége miatt egyre többet szenvedett. Még így betegen is sokat dolgozott, vállalkozásait, a bútorgyárat és a felújított áruraktárt a rá jellemző igényességgel és hozzáértéssel továbbra is ő irányította.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
