Egészségkalauz III.: Vashiányos anémia
Vissza

Egészségkalauz III.: Vashiányos anémia

A csökkent immunitás mellett egy másik, a szülők által nagyon sokat emlegetett kórkép a vérszegénység vagy anémia. A vérszegénységet a szervezet vörösvértest-tömegének, ezáltal az összhemoglobin-tartalmának csökkenése okozza. (Hemoglobin = vastartalmú, biológiailag aktív molekula, amely szerepet játszik az oxigén anyagcseréjében) A csökkent vörösvértest szint/hemoglobin szint szöveti oxigénelégteleséghez (hipoxiához) vezet. A viszonyítás alapjául szolgáló normálértékek függnek az egyén, a gyermek életkorától és nemétől. A vérszegénységet elsődlegesen a vérképző szervek megbetegedései, másodlagosan egyéb szervek, szervrendszerek megbetegedése idézhetik elő.

Gyermekkorban a vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány. Vashiányos anémia esetén zavart szenved a hemoglobin-szintézis. Ez a hiánybetegség a gyermekek 90%-nál kimutatható. A vashiányos gyermekek túlnyomó többségénél ritkán fordulnak elő olyan figyelemfelkeltő klinikai tünetek, amelyek miatt a szülők orvoshoz fordulnának, még súlyosabb esetekben is a gyermekek tünetszegényen viselhetik az anémiát. Általában egyéb ok miatt (pl. heveny fertőzés) történő kivizsgálás kapcsán, a laboratóriumi leletek alapján (alacsony hemoglobin szint és hematokritérték, hypochrom, microcytás anemia) állapítja meg a szakember ezt a diagnózist. Fontos, hogy minden esetben a kezelés megkezdése előtt más, a vashiányos anémia kórisméjét alátámasztó laboratóriumi vizsgálatok elvégzését is javasolja a szakember: (reticilocitaszám, serum vastartalma, ferritin, transferin), a mikroszkópos vizsgálatok közül pedig diagnosztikai értékű a perifériás vérkenet elemzése. A fentiek kapcsán fontos kiemelni a fertőzéses állapotban kórismézett vérszegénységet, amikor a gyulladásos mediátorok hatására és a csökkent felszívódás következtében a szervezet vastartalma átrendeződik. A legtöbb esteben patológiás értékeket kapunk. Módosult értékek esetén javallott megismételni a vérkép vizsgálatát a gyulladás megszűnését követően és az akkor kapott eredmények alapján kórismézni a diagnózist és elkezdeni a kezelést.

Klinikailag vashiányos anémiára utalhatnak a következő tünetek: sápadt bőr és nyálkahártyák (körmök alatt, fülcimpa vizsgálatával jól felismerhető), a csecsemők mozgás- és kognitív fejlődésben való elmaradása, súlyosabb esetekben a testi fejlődés elmaradása. Nagyobb gyermekek esetén fáradékonyság, fizikai teljesítőképesség csökkenése. Súlyos esetekben a nagyobb gyermek jelzi a szívdobogás érzést, a légszomjat, a szapora légzést; glossitis (nyelv gyulladása), stomatitis (szájüreg gyulladásos elváltozása), nyelési nehézségek is társulhatnak. A tartós vashiányos állapot az immunrendszer működési zavarához vezethet, fogékonnyá válik a szervezet a fertőzésekre.

A vashiány kialakulásához a gyermekkorban a növekedésből eredő fokozott igény, az elégtelen vasbevitel, a felszívódás zavarai, esetleges vérzés vezet. A gyors növekedéssel járó életszakaszok idején (csecsemők, serdülők) a táplálékból felvett vas nem fedezi az igényeket. Vashiányra hajlamosít (az alacsony tartalékvas mennyisége miatt) az alacsony születési súly, koraszülöttség, ikerterhesség, perinatalis vérvesztés, ezért főleg ezen esetekben javallott 6 hónapos kor után egy vérképellenőrzés, a vashiány pótlása. A felszívódási zavarok közül a leggyakrabban a gyomor-bélrendszer betegségei, parazitás fertőzések, más felszívódási betegségek keretén belül jelentkező vashiány okoz anémiát.

A táplálék minősége jelentősen befolyásolja a bevitt vas felszívódását. Kiemelkedő az anyatej vastartalmának biológiai hozzáférhetősége. A tehéntejben lévő vas biodiszponibilitása alacsony, a túlzott tehéntejfogyasztás vashiányos anémia kialakulásához vezethet, ugyanakkor a tehéntejben található fehérjékre adott allergiás válaszreakciók egyike lehet az occult bélrendszeri vérzés, amely súlyosbítja az anémiát. Az enyhe vashiányos vérszegénység megfelelő diéta mellett spontán gyógyulhat. Amennyiben a diéta nem elégséges, vaskészítmény adagolása javallott. A kezelés időtartama 12 hét. A napi vasadagot a vérszegénység stádiuma alapján, a testsúly függvényében állapítja meg a szakember. A C-vitamin és a citrusfélékből készült gyümölcslevek elősegítik a vas felszívódását, ezért javallott a vaskészítménnyel párhuzamos alkalmazásuk. A vaskészítmény adagolása után a széklet elszíneződését (fekete) és esetleg kellemetlen mellékhatásokat észlelhetünk: émelygést, gyomortáji fájdalmat, székrekedést. Utóbbi esetekben javallott a készítmény étkezés közben való adagolása és a napi adag 3 részre osztása. A kezelés befejeztével javallot a laboratóriumi vizsgálatok megismétlése.


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Európai Filmdíjak – Öt díjat ...
Győztek a kolozsvári fiúk! Megnyerte az ...
Pedro Almodóvar legújabb filmjét ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ