Az önkormányzatok szeptember 15-én tíz órától pályázhatnak az Országos Helyreállítási Terv által lehívott forrásokból finanszírozott hulladékudvarok és digitális hulladékszigetek kialakítására. Ezek a korszerű eszközök mágneses kártyával, mobiltelefonos applikációval vagy bluetooth-kapcsolattal működnek. Erről Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, Emil Boc polgármester és az Romániai Municípiumok Szövetségének (AMR) ülésén jelen levő önkormányzati vezetők is a saját szemükkel győződhettek meg a Kolozsvári Aréna és a BT Aréna közötti téren. Tánczos Barna sorra járta a kiállító cégek standját, ahol azok képviselői készségesen magyarázták el a hulladékgyűjtő berendezések működését. Kiderült, az intelligens rendszer a tároló telítettségét is jelzi a működtetőnek.
– A hulladékudvarok és digitális hulladékszigetek kialakítására fordítható támogatás igényléséhez szükséges informatikai rendszer elkészült, de ezt megelőzően teszteljük, nehogy kellemetlen meglepetésben legyen részünk – nyilatkozta Tánczos Barna. Elmondta: a lakosság számától függetlenül bármelyik város benyújthatja pályázatát. – A digitális hulladékszigetek alkalmazásához az első lépés az infrastruktúra megteremtése. Ezt követi a lakosság széles körű tájékoztatása, és szelektív hulladékgyűjtésre ösztönzése. Akadnak bonyolultabb és egyszerűbb hulladékgyűjtő berendezések. Egy részüket az országban gyártják, és a gyártó cég alkatrészt is biztosít – fogalmazott a tárcavezető.
A Szabadság azon kérdésére, hogy a pályázatokat érkezési sorrendben bírálják-e el, Tánczos Barna tárcavezető rámutatott: a települések közötti versenyhelyzet kialakítása mellett arra is figyelnek, hogy minden pályázó város beszerezhessen legalább egy digitális hulladékgyűjtő berendezést. Kezdetben 452 millió eurót szánnak erre a célra. Ha az első felhívás után még marad pénzalap, akkor meghirdetik a második felhívást. Megjegyezte, a drágább, földalatti hulladéksziget ára elérheti akár tízmillió eurót is. Tánczos Barna szerint olyan pályázati rendszer kidolgozása is napirenden van, amely a hulladékszigetek kiürítésével foglalkozó berendezések beszerzésének támogatását tenné lehetővé.
Egy másik fontos projekt, olyan hulladékgyűjtők létesítése a városokban, ahova a lakosság elszállíthatják az építkezési hulladékot, nagyméretű tárgyaikat, bútoraikat. – Az önkormányzatok szintén szeptember 15-től pályázhatnak a PNRR-n keresztül az úgynevezett önkéntes gyűjtőpontok (CAV) kialakítására, ahova a lakosok elszállíthatják az építkezési törmelék, megunt bútoraikat, gumiabroncsokat. Boc kifejtette: a kolozsvári CAV-on kívül további tizenöt központra lenne szükség, amelyek feldolgozzák a gyűjtőpontok hulladékát.
A minisztertől megtudtuk: év végéig elkészül a levegőminőségre vonatkozó stratégia. Minden város és megyei jogú város köteles kidolgozni saját, levegőminőségi politikáját. A levegőszennyezés kapcsán a miniszter nagy problémának nevezte a városok közelében történő hulladékégetést. Elmondta, ennek csak úgy lehet gátat szabni, ha a környezetvédelmi őrség a karhatalmi erőkkel karöltve állandóan ellenőriz, és a tetteseket 3-5 év közötti börtönbüntetéssel sújtják. Tánczos Barna szerint a többéves börtönbüntetés majd elveszi a kedvét az embereknek a hulladék nem megfelelő helyen történő felhalmozásától és elégetésétől.
Tánczos Barna meg volt elégedve a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által életbe léptetett ingyenes pénteki közszállítással, illetve azzal a két berendezéssel, amely műanyagpalack, üveg vagy alumíniumdoboz fejében buszjegyet ad. Emil Boc szerint ez a kezdeményezés nagyon sikeres volt, felülmúlta a városvezetés minden várakozását. Ezért további négy berendezés vásárlását fontolgatja a polgármesteri hivatal.
A polgármester arról is tájékoztatott: a megyeközpontok képviselőivel és Tánczos Barna miniszterrel folytatott mai beszélgetés során felmerült annak a lehetősége, hogy a tizenöt évesnél régibb autók beszolgáltatásáért járó háromezer lejből az önkormányzatok csak hatszáz lejt fizessenek, és a többit – 2400 lejt – a környezetvédelmi alapból fedezzék. Elhangzott, ez nagy segítség lenne az önkormányzatoknak, mert a kezdeti elképzelés szerint csak a háromezer lej felét kapják vissza a környezetvédelmi alapból.
