Bukarestben elkezdték a vérplazmavételt, Kolozsvár kivár

Egyelőre kevesebb véradóval is el tudják látni a kórházakat

Bukarestben elkezdték a vérplazmavételt, Kolozsvár kivár
Romániában is elkezdték az új típusú koronavírus-fertőzésből kigyógyult páciensek vérplazmavételét, ám egyelőre csak Bukarestben, a kolozsvári véradó központ igazgatónője szerint Erdély fővárosában még zajlik a kivitelezés módszertanának kidolgozása. A vérplazmavétel azért rendkívül fontos, mert a kigyógyultak vérében megtalálható a szervezetük által kifejlesztett ellenanyag, amit a kritikus állapotú, a kórházak intenzív osztályára beutalt betegek kezelésére használhatnak fel. A Szabadságnak adott rövid nyilatkozatában Adriana Sime egyelőre kétkedően fogalmazott az egészségügyi tárca által kidolgozott módszertan gyakorlatba ültetéséről, hangsúlyozva: valamennyi donornak tökéletes egészségi állapotban kell lennie, ilyen vonatkozásban semmiféle kivétel nem tehető. Hozzátette: bonyolult és komoly előkészítést igénylő folyamatról van szó, ami a szó szoros értelmében életmentő lehet egy kritikus állapotú koronavírusos beteg esetében.

A kolozsvári véradó központ kevesebb véradóval is biztosítani tudja a kolozsvári egészségügyi intézmények számára a szükséges vérmennyiséget, mivel a kórházak tevékenysége jelentősen visszaesett, hiszen az új koronavírus-járvány miatt csak a sürgősségi eseteket látják el – nyilatkozta a Szabadságnak Adriana Sime a vérbank vezetője.

A Párizs utcában működő közegészségügyi intézmény vezetője arról számolt be, hogy a járvány miatt az utóbbi hetekben 30-35 százalékkal csökkent a véradók száma. – Eddig sem beszélhettünk instabil helyzetről, központunk megfelelő körülmények között működik, csupán a véradók száma csökkent. Az elmúlt időszakban 30-35 százalékkal kevesebb véradó jelentkezik nálunk véradásra. Reméljük, hogy május elseje után vagy a május 15-ei lazításokat követően több önkéntes véradóra számíthatunk – nyilatkozta az igazgató.

Adriana Sime szerint a véradók számának visszaesése elsősorban a szabad mozgásra vonatkozó kormányzati korlátozások következménye. – Természetesen továbbra is minden a szabályoknak megfelelően történik a központban, meghoztuk a szükséges óvintézkedéseket, hogy mindenki teljes biztonságban adhasson vért. A hatóságokra való nyomásgyakorlás a hozzánk érkezők kötelező koronavírus-tesztelése érdekében, nem biztos, hogy jó döntés lett volna. A gyorstesztek csak azt tudják kimutatni, hogy vannak-e a vérben antitestek, azaz a kivizsgált személy átesett-e már a betegségen. A járványügyi szakemberek illetékesek ilyen helyzetekben a döntéshozatalra – tette hozzá az orvos.

A kolozsvári véradó központ igazgatója lapunknak elmondta: a véradók őszinteségére és felelősségtudatára alapoznak, amikor az egészségi állapotukra vonatkozó kérdéseket tesznek fel nekik. – Minden információt a rendelkezésünkre kell bocsátaniuk. Még nem fordult elő, hogy a véradásért járó ételjegyekért valótlanságot állítsanak – tette hozzá az igazgató.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a járványügyi helyzet miatt az intézmények, cégek munkatársai már nem adnak tömegesen vért. – Eddig nem merült fel olyan helyzet, hogy ne tudtunk volna elegendő vért biztosítani valamelyik kórháznak. Reméljük, nem is jön el az a pillanat – jegyezte meg az intézményvezető. 

„Nem olyan egyszerű az eljárás”

Nemcsak központi döntés kérdése a kolozsvári vérplazmavétel beindítása, hiszen egész sor eljárásból áll, ami bonyolítja a helyzetet. Természetesen, az Országos Közegészségügyi Intézet határozata és az érintett kórházakkal kötött megállapodás alapján nálunk is beindul. De egyelőre a kivitelezés módszertanán dolgozunk – fogalmazott Adriana Sime. Hozzátette: olyan koronavírus-fertőzésből kigyógyult személyeket kell találniuk, akiknek tökéletes az egészségi állapota, és akik hozzájárulnak a vérplazmavételhez. – Így ez korántsem egyszerű feladat. A szó szoros értelmében életmentő lehet, hogy minden jól működjön – nyilatkozta lapuknak a vérbank vezetője. 

Sajnos nincs most lehetőség a cégek alkalmazottainak csoportos véradására sem

– Nem tudjuk közvetlenül megkeresni a gyógyult Covid-19-cel fertőzött betegeket. Ugyan van egy koronavírusos gyógyultakat összesítő adatbázis, de szigorúan be kell tartanunk a személyi adatok védelmére vonatkozó törvényes előírásokat – fogalmazott Sime, aki azt látja megoldásnak, ha előbb azon kórház illetékesei lépnek kapcsolatba a gyó­gyultakkal, ahol kezelték őket. Utána, amennyiben a rendelkezésükre bocsátják az elérhetőségüket, a véradó központ munkatársai is megkereshetik őket. – Ugyanakkor a gyógyultak is jelentkezhetnek nálunk, felvehetik velünk a kapcsolatot. Persze csak akkor, ha megfelelnek az előírásoknak és szeretnének vért adni – tette hozzá Adriana Sime.

Romániában is elkezdték a vérplazmavételt

A fővárosban a múlt héten megkezdődött az új koronavírus-fertőzésből felgyógyult páciensek vérplazmavétele, hogy a vérükben megtalálható ellenanyagot a kritikus állapotban lévő betegek kezelésére használhassák fel. Az első három donor vérplazmáját a bukaresti vérközpontban vették le. Az egészségügyi miniszter múlt heti rendelete értelmében vérplazma-terápiával a 18. évüket betöltött, intenzív osztályon kezelt, kevesebb mint tíz napja lélegeztetőgépre kapcsolt betegeknél próbálkoznak, akiknél a Covid-19 a hagyományos kezelés ellenére rohamosan súlyosbodó tüdőgyulladást okozott.

Magyarországon is egyre több potenciális vérplazmadonor jelentkezik – tájékoztatták a sajtót a hatóságok. Az országos tisztifőorvos körülbelül háromszáz lehetséges donort értesített levélben, arra biztatva őket, hogy váljanak vérplazmadonorrá. Hangsúlyozta: mivel a koronavírus ellen sem specifikus gyógymód, sem védőoltás nincs még, klinikai vizsgálatban tervszerűen felépítve „kísérleti terápiákat” kezdtek el. Ilyen a betegségből felgyógyultak vérplazmájának felhasználása is. Egy részüknek ugyanis megfelelő immunválaszuk van a koronavírus ellen, és a vérplazmájukat olyanoknak is be lehet adni, akikben nincsenek megfelelő ellenanyagok.

A koronavírus-fertőzött betegek vérplazmakezelésével kapcsolatban „nagyon optimisták” – mondta –, a jövőben egyre több beteg kaphat ilyen ellátást. Hozzátette: a levett vérplazma hosszú ideig tárolható, így egy esetleges második fertőzési hullám esetén is rendelkezésre állhatnak a készletek.

Közölték: a súlyos betegek egy csoportjánál mintegy öt hete alkalmazott tocilizumab-terápia jelentős eredményeket mutat. Úgy tűnik, hogy ezzel a terápiával megelőzhető a beteg intenzív osztályra kerülése, illetve a már intenzív osztályon lévők halála.

Hogyan használják a vérplazmát? 

A szakemberek közölték: egy donortól levett plazmából három vérkészítményt állítanak elő, ez a jelenlegi protokoll alapján egy beteg terápiás dózisát jelenti. A koronavírus kezelésére nincsenek speciális gyógyszerek, ezért vezették be ezt a passzív immunizációs eljárást, amelyben meggyógyult emberek vérplazmáját használják fel a betegek gyógyítására. Egy donortól mintegy 600 milliliternyi plazmát nyernek, amelyet feldolgoznak és speciális készítmény lesz belőle. Különböző beavatkozásokat végeznek rajta, hogy a legveszélyeztetettebb betegcsoportnak is be tudják adni, és ennek köszönhetően a készítmény már egy nap múlva beadható a következő betegnek.

A folyamatot ismertetve elmondták: egy gép segítségével folyamatosan nyerik ki a plazmát, a vörösvérsejtek azonban visszakerülnek a keringésbe, ami azért előnyös, mert nem terheli meg annyira a donor szervezetét. Így, ha az antitestek azonos szinten maradnak, akkor három nap elteltével ugyanaz az ember ismét adhat plazmát, ezzel még egy betegnek esélyt adva a gyógyulásra.