Botrány a levegő minőségének javítását célzó közvitán

Alternatív járművek forgalmára lenne szükség

Botrány a levegő minőségének javítását célzó közvitán
Jóllehet a kivitelezésért felelős személy, maga Emil Boc polgármester, más jellegű, tisztségéből fakadó elfoglaltságára hivatkozva nem jelent meg azon a bemutatón, amelyet tegnap délután szerveztek a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban, a Kolozsvári agglomeráció integrált levegőminőségi terve című tanulmány ismertetésére. A levegőminőségre vonatkozó ajánlást a 2019–2023-as időszakban kellene kidolgozni és megvalósítani. A csütörtöki rendezvény Viorel Pleşa városi tanácsosnak, a műszaki bizottság koordinátorának a moderálásával, a tanulmány elkészítőinek, és néhány érdeklődő civil szervezet képviselőinek a részvételével zajlott. A tanulmányt elkészítő társaság nevében Adrian Mureşan vázolta röviden a szerintük fontos tudnivalókat. Az esemény nem a legbékésebb reakciókat váltotta ki a meghívottakból, akiknek „céltábláján” kimondatlanul is az áldatlan állapotokért felelős polgármester szerepelt.

A nitrogén-oxid és a szálló por koncentrációja egész Európában a városi emberek életét hónapokkal-évekkel rövidíti meg, és ez alól a kincses város sem kivétel. A hazai 2011/105-ös számú törvény szerint a nitrogén-oxid megengedett határértéke 200μg/köbméter, az emberi egészségre káros éves átlagmennyiség 40 μg/köbméter, a 10 μm alatti részecske átmérőjű szálló por esetében pedig 50 μg/köbméter, aminek évi átlaga nem haladhatja meg a 40 μg/köbmétert. A kolozsvári tanulmány szerzői szerint a napi limiteket néhányszor ugyan átléptük, de ez nem minősül törvénytelennek. Az okok közismertek: a járműforgalom, az ipari létesítmények, a lakások kéményei stb. A megoldásokat pedig a városháza által meghirdetett programok és lakossági fórumok már sokszor megjelölték: minél inkább kiszorítani a belvárosból a motoros járműveket, növelni a zöldövezeteket, környezetbarát elvek mentén fejleszteni a tömegközlekedést, az autóparkolókat főleg a városszélen alakítani ki, tisztán tartani az utcákat, köztereket, teret engedni a gyalogosövezeteknek stb. Kolozsváron négy levegőszennyezettséget mérő állomás működik, és ezek sosem jeleztek vészhelyzetet. 
Az ismertetett terv szerint a legszennyezettebb levegőt 2010–2017 között a Szamosfalvi/ Aurel Vlaicu úton, az Eötvös/Constanţa utcában, a Türr István/1 decembrie 1918 sugárúton és a Béla király/Dâmboviţei utcában mérték. 2010 óta a járművek száma folyamatosan nőtt, míg 2010-ben 99,5 ezer jármű szerepelt a nyilvántartásban, 2017-re ezek száma már meghaladta a 131 ezret, azaz hét év alatt Kolozsvár lakosságának járműállománya a kétszeresére nőtt. 

Az idézett tanulmány a levegőszennyezés egészségügyi vetületeire is rávilágít: a járművek által kibocsátott nitrogén-dioxid kb. 70–90%-át belélegezzük; a nitrogén-dioxid vagy vegyületei pedig lerakódhatnak a tüdőben. A nitrogén-dioxidnak való kitettség után megfigyelték a salétromsav és sói jelenlétét a vérben és a vizeletben. 

A rövid távú kitettség a légutak irritációját okozza, káros hatással van a légutakra és tüdőre is. A napi nitrogén-dioxid koncentrációnak való kitettséget általában a betegségek számának növekedésével, valamint a kardiovaszkuláris és légúti betegségek okozta halálozási rátákkal társítják. Fogékonyabbak ezen betegségekre azok, akiknél krónikus betegségeket, például asztmát és gyermekkori asztmát diagnosztizáltak. A hosszú távú kitettség tüdőbántalmakat, légzési elégtelenséget, a gyermekkori asztma gyakoribb előfordulását, daganatos betegségek kialakulását, magzati rendellenességeket okoz. 

A hallgatóság részéről előbb Radu Mititean, a Napoca Kerékpárklub elnöke kérdőjelezte meg a bemutatott adatok hitelességét. Szerinte az adatbázis hiányos, mert például a Donát negyedben működő állomás a Gyalu felől érkező levegőt méri, a városban sok a más megyei rendszámmal közlekedő vagy más Kolozs megyei településekről bejött kocsi. Nyugaton, ha a szükség megkívánja, drasztikusan lépnek fel a járműforgalom ellen, nálunk viszont csak egy propaganda dőlne össze akkor, ha a városháza elismerné, hogy igenis van veszélyes mértékű légszennyezés. 

Egy környezetvédő szervezet képviselője a hétmillió autóval rendelkező Sao Paulo esetét hozta fel, ahol a légszennyezés miatt egyik napról a másikra 40 ezer parkolóhelyet számoltak fel. Vasile Luca (Radio România) infantilisnak nevezte a tervet, amelyet formális munkának titulált, mert nem szakemberek készítették, és előzetes, megalapozott felmérések hiányában gyermeteg munkának számít. A közlekedési és építkezési káoszt engedélyező polgármesteri hivatal 20 700 lejt költött a tanulmányra, pedig nagy a tét, a lakosság egészségéről van szó, erre kellene összpontosítani a sok értelmetlen fesztiválra való költekezés helyett. 
A kialakult vitában elhangzott még, hogy tiltsák ki a gázolajjal működő járműveket (pl. a taxik esetében), amelyek a benzines autók légszennyezésének többszörösét produkálják. A város függőleges irányba való növekedése befolyásolja légterének mozgását és minőségét. A találkozó végén a résztvevők igyekeztek békülékenyebb hangra váltani, hangsúlyozva, hogy mindenképpen alternatív járművek forgalmára van szükség Kolozsváron.