„Románia kormánya rendkívül rossz döntést hozott 2016-ban a medvék kilövésének betiltásával. Azóta a Székelyföldön jelentkező folyamatos és súlyos gondok ellenére csupán mímeli a cselekvést. Próbálkozik ugyan megoldani a helyzetet, de nincs konkrét eredmény. Úgy vélem, ameddig a székelyek nem rendelkeznek autonómiával, azaz nem saját maguk döntenek ebben a kérdésben is, addig a medvekérdés nem oldódik meg megnyugtatóan. Más szavakkal: ami Bukarestnek nem fáj, az nem számít” – fogalmazott.
Az önkormányzati vezető szerint a városokba, községekbe és falvakba megjelenő, emberekre támadó medvéket nem kell megölni, csak áthelyezni. Elmesélte, hogy a napokban három boccsal rendelkező medve jelent meg a házától 20-30 méterre.
„A kormány nincs felkészülve a medvehelyzet kezelésére és rendezésére” – vélekedett.
Maros megyei kollégája úgy gondolja, a medvekérdésnek is legalább ugyanannyi szakembere van, mint a futballnak.
„Ott tartunk, hogy a medve már nem fél az embertől. Azt hiszem, évekig eltarthat a minisztériumi szintű megoldás kieszközlése” – mondta Péter Ferenc.
A Kovászna megyei önkormányzati vezető, Tamás Sándor frappáns megállapításokkal keltette fel a hallgatóság figyelmét.
„Ezer-ezerötszáz éve megtanultunk együttélni a medvével. Megszoktuk, hogy a medve elvisz ezt-azt. Az elmúlt évek tendenciája viszont egyértelmű: több a medve és több a kár. A kérdésben zöld vagyok, de amolyan sötétzöld, ugyanis saját véleményem, elképzelésem van. A szó szoros értelmében neveltem medvét, a bocsok játékból le is szedték a bőrt a kezemről. Mi több, málnásztam is medvével” – mesélte.
A Kovászna megyei tanács elnöke szerint nem az erdőterület nagyságának csökkenése miatt találkoznak a székelyföldi emberek a medvével, hanem a megváltozott élettér miatt, azaz már nincsenek összefüggő erdők.
„Oda jutottunk, hogy a medve szembejön a gazdával az udvaron, s hozza a hóna alatt az istállóból a disznót. A szarvasmarhák elpusztítása esetén a medve megfosztja a székelyföldi gazdát a megélhetését biztosító egyik forrásától. Ráadásul Bukarestben ebben a kérdéskörben olyan személyek döntenek, akik csak képeslapon vagy a televízióban láttak medvét” – vélekedett a politikus.
Szerinte a különböző európai országok „szakemberei” által készített tanulmányok és projektek sem állnak meg a lábukon, azért sem, mert olyan államok megbízottjai készítik ezeket, ahol már kilőtték ezeket a vadállatokat.
„Kétszer-háromszor több medve van, mint amennyinek lennie kellene”– jelentette ki.
Szin János magyarországi üzletember medveleseket hozott létre Székelyföldön. „Célom, megmutatni a medve másik arcát, természetes környezetében, életterében láttatni az emberek számára azt a vadállatot, amelytől sokan annyira félnek, s amelyről annyi rémtörténet kering elsősorban a sajtóban” – fejtette ki.
„Finnországban például évi 7 millió euró folyik be a pénztárba a medvelesek működtetéséből. E modellnek példaértékűnek kellene lennie Székelyföld számára, itt is elkelne a pénz. Mi több, itt sokkal nagyobb a potenciál” – mondta a szakember.
(A Medvepásztornak becézett szakemberrel készített videóinterjúnkat lásd a Szabadság hírportálon. Keresési kulcsszó: Medvepásztor)
