Bocskai-hajdúk utódainak „koronás” zarándoklata
Közös történelmet és hagyományt ápolnak a hajdúságiak
Közös történelmet és hagyományt ápolnak a hajdúságiak
Vissza

Bocskai-hajdúk utódainak „koronás” zarándoklata

Bocskai István szülőházában járt pénteken kora délután az a hajdúsági csoport, amely tizenkét éve hagyományos zarándokúttal emlékezik meg a nagy fejedelemről, kitartóan ápolva őseik letelepítőinek kultuszát. A vendégek kellemes meglepetésben részesítették a házigazdákat: idén elhozták magukkal Bocskai István „török koronáját”, amelyet a szultántól kapott, miután eredményesen harcolt az osztrákok ellen, és ennek eredményeként egyesíthette Erdélyt, valamint az azelőtt történelmi kényszerből kettészakított Magyarországot. A vendégek kolozsvári, utcai koszorúzását több járókelő kísérte figyelemmel, és olyan román szemtanú is akadt, aki a látványos esemény végén megköszönte a kapott felvilá- gosítást. Ami, valljuk be, sok magyar ajkúnak is jól fog, hiszen Bocskai Istvánról és koráról kevesen rendelkeznek „naprakész” információkkal.

A Bocskai István Emlékbizottság küldöttségét Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja, Szenkovics Dezső dékánhelyettes és Murádin János-Kristóf kari kancellár fogadta házigazdai minőségben. A dékán régi barátokként üdvözölte a vendégeket, akik az idén meglepetéssel rukkoltak elő: első ízben hozták el a Bocskai-korona mását, amelynek két korabeli hajdúnak öltözött fiatal állt díszőrséget. A dékán a rendezvényen röviden vázolta az egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi tagozatainak eredményeit, dinamikus fejlődését, amit anyaországi támogatással nyertek el.

„Főhajtásra jöttük ide” – jelentette ki ezt követően Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a tizenkettedik zarándokút vezetője. A vendégek ezt követően felelevenítették a korona viharos múltját, amely a történelem viszontagságai közepette megjárta Kassát, Sárospatakot, és Bécset is. 1604-ben I. Ahmed szultán adományozta a Habsburgok ellen felkelést vezető magyar vazallusának, akit a szultán nevében Lala Mehmed nagyvezír koronázott meg. Az oszmán uralkodók saját hatalmi szimbólumrendszerükben nem használtak koronát, a Bocskainak küldött korona legitimációs jelképként erősítette az általuk kinevezett magyar ellenkirály alávetett uralkodói jogállását. A történészek körében és a köztudatban elterjedt felfogás szerint Bocskai a koronát csak szultáni ajándékként fogadta el, de nem ismerte el királyi jelképnek. Újabb szakvélemények alapján azonban a koronázás után a török porta és Bocskai, illetve annak környezete egyaránt tovább használták Bocskai királyi címét, és tervezték a cím, valamint vele együtt a török korona utódaira örökítését.

A Bocskai „török koronáját” jelenleg Bécsben a magyar jogfolytonosság érvényességével őrzik, ezért onnan a hajdúságiak mindenáron haza akarják hozatni. A másolatot egy hajdúnánási mester készítette el. 1921-ben a román királyság is meg akarta szerezni a koronát, de ez nem sikerült. Másfelől, Bocskai jogarát 1817–1848 között a nagyszebeni Brukenthalpalotában, jelenleg pedig a Bukaresti Nemzeti Történeti Múzeumban őrzik.

A hajdúsági zarándokok kö- zül Kátai Zoltán Tinódi-dí- jas énekmondó, lantja kíséretében, 16–17. századi dalokat adott elő, Meleg Vilmos színművész pedig korabeli versekkel emelte az emlékező hangulatot. A szülőház előcsarnokában levő Bocskai-mellszobornál, valamint az utcai emléktáblánál az egyetem, az emlékbizottság, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog önkormányzata nevében helyezték el a kegyelet koszorúit. A két helyszínen felhangzott a Himnusz és a Szózat is.

A Bocskai István Zarándokút Kolozsvár után Nagyenyeden, Gyulafehérváron és Nagyváradon folytatódik.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Időutazás a Transylvania Barokk ...
Zene és festészet szimbiózisa Zoltán ...
Európában közeleg, mégis messze az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ