Bevándorlókkal pótolható a kolozsvári munkaerőhiány?
Vissza

Bevándorlókkal pótolható a kolozsvári munkaerőhiány?

Van munka, de nincs megfelelő szakképesítéssel, szakmai kompetenciákkal rendelkező személy, aki elvállalja. Mi több, az úgynevezett kétkezi munkára sincs ember, egyszerűen nincs akinek a kezébe adni a seprűt. Ilyen körülmények között vajon menekültekkel pótolható az akkut munkaerőhiány?

Utóbbi lehetőséget a Szabadság vetette fel a Bocskai-ház Óváry termében Munka van. Hol az ember? A kolozsvári munkaerőpiac kihívásai című előadáson, amelyen Temesváry Zsolt, az E.ON Business Services generálmenedzsere, Pálfi Szilárd, a Hummark résztulajdonosa, Pásztor Gyöngyi, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia tanszékének tanársegédje és Nistor András, a Robert Bosch gazdasági igazgatója vett részt.

A meghívottak különbözőképpen látják az előadás címében megfogalmazott kérdést. Temesváry Zsolt például úgy vélekedett: a kolozsvári munkaerőpiac közel áll a válsághelyzethez, nagyon sok cég alkalmazottakat keres, de nehezen találnak.

Elhangzott: helyi, regionális, országos és nemzetközi verseny alakult ki az alkalmazottakért. A munkaerőhiány érdekes következményekkel is járhat: a potenciális befektetőket gondolkodóba ejtheti az, ha súlyos a humán erőforrások hiánya. Ennek okait Pásztor Gyöngyi az 1980-as évekre vezette vissza, amikor elkezdődött a népességcsökkenés és a természetes elöregedés. – Az utóbbi években 3–4 millió személy hagyta el Romániát – jegyezte meg.

A gazdasági válság után növekedés tapasztalható, s nőtt az olcsó munkaerő miatti befektetési vágy. Az emberek az alkalmazási lehetőségeket biztosító nagyvárosokba vándorolnak, ahol jobb megélhetést remélnek. Bukarest után Kolozsvár a legfejlettebb régió – mondta Temesváry Zsolt.

A résztvevő üzleti vezetők elmondták: egyre nehezebben találnak humán erőforrást, volt olyan eset is, amikor egy évig kellett egy megüresedett pozícióba embert keresni. Arról is beszámoltak, hogy a potenciális munkavállalók már nem a hagyományos módszerekkel keresnek állást, hanem a Facebook közösségi portálon tájékozódnak az új lehetőségek iránt.

Az is elhangzott, hogy bizonyos alkalmazottak kihasználják a munkaerőhiányt, s adott esetben többet próbálnak kicsikarni munkaadójukból, s amennyiben ez nem sikerül, akár száz lejjel nagyobb bérért is azonnal továbbállnak. Lassan már ott tartunk, hogy bekopogsz egy céghez, s elmondod, mikor akarsz kezdeni – mondták a helyzet visszásságát ecsetelve.

Felvetésünkre, miszerint a menekültek egy része alkalmas lenne bizonyos állások betöltésére (lásd a belvárosi gyorsétkezde esetét, amelynek tulajdonosa az egyik hazai menekülttáborból három szíriai menekültet alkalmazott), Pálfi Szilárd úgy vélekedett: a kulturális különbségek miatt a hazai munkaadók előbb az országban vagy Moldova Köztársaságban keresnek embereket. Ezzel szemben Pásztor Gyöngyi úgy vélekedett: a migránsoknak a munkaerőpiacra történő bevonására valamilyen szinten szükség van. – Nekik is tudna munkát adni Kolozsvár. Egyes migránsok alkalmazása mellett csökkenteni kellene a kivándorlást – jegyezte meg.

A beszélgetés során szóba kerültek a robotok és különböző szoftverek, amelyek miatt, Temesváry Zsolt szerint, az elkövetkező években a munkahelyek mintegy 40 százaléka megszűnik. – Az automatizálás csak részben előrelátható következményekkel jár. A robotnak nincs fejfájása, rossz napja, nem betegszik meg, mindig formában van, és dolgozik – fogalmazott a cégvezető.

Az is elhangzott, hogy évekkel ezelőtt az alkalmazáskor a munkavállalóknak sokkal szigorúbb feltételeknek kellett megfelelniük. – Most már csak azt nézzük, hogy két keze és két lába legyen – mondta a hallgatóságban ülő egyik cégvezető. Hozzátette: jelenleg 30–50 százalékos az alkalmazottak éves fluktuációja, amit szerinte kizárólag béremeléssel lehet mérsékelni.

(Fotó: www.maszol.ro)


EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Rollertangóhoz rollertörvény: nincs ...
Mától lehet regisztrálni a 11. ...
Az RMDSZ nem támogatja bizalmatlansági ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ