Betűtészta
Villámvignetták
Villámvignetták
Vissza

Betűtészta

A garázsok Z alakban strukturálták az udvart, míg a blokkok L alakban keretezték. Mi a Z tetejével szemben laktunk, a nénire láttunk, aki kis Fiatját gördítette ki, amikor kellett, és egyszer azt mondta, „ești foarte curios”. Az életéről mesélt, már nem emlékszem, hogyan kerültünk oda, én meg túl hamar barátkoztam.

Ráncos, égővörösre festett hajú néni volt, abból a típusból, aki a kiló púderekkel, krémekkel, rúzsokkal és egyebekkel próbálja visszaszerezni a fiatalságát. Ebben érződött valami tétova úrinőség is. Gyanakvásom bevált a forradalom után, midőn az adminisztráció egérlyukában „nemembră de partid”-nak nevezte magát, holott Alpár szerint Ceaușescu képe lógott a falán 1989 előtt.Ott, a hátsó udvar képzeletbeli meghosszabbításaként, néhány garázs állt csak, köztük a Firoiu úré, egy japán kakas szerű, kreol képű, göndörözött hajú férfiúé, akinek egyszer visszaszájaltam, amikor ránk ordított a harmadik emelet magasából, mert focizni merészeltünk. „Ești nebun, mă, ăla e mare avocat”, mondta Doru, aki nálam vagy hat évvel nagyobb volt, s ettől némileg berezeltem. Ám az avocat úrnak nem rám fájt harcias műfoga.

A Z felső szárában állt Albu és doktor Stern garázsa. Az utóbbinál véget ért a focipálya, és egy lejtős járdaszél, egy bordúra választotta el az udvar további részétől. Itt az első garázs Durgheu bácsié volt, egy kenyérre kenhető öregúré, aki akárhányszor visszaadta a labdánkat, ha az a fehér Ladája alá gurult. Itt állt a Țîrțan garázsa is, aki szintén apró volt, mint Firoiu, de korántsem kakas, bár emlékszem egy hősies csatájára egy patkánnyal a lépcsőház előcsarnokában.

Náluk, a G-ben, nem volt alagsor, csak egy placc jellegű valami. Később úgy tudtam meg, hogy valami történt, hogy Țîrțan felesége rémülten hazaszaladt, és azt kiabálta, a városban lőnek, K pedig, akivel Țîrțan a garázsban szivornyázott, tréfára vette a dolgot, és kijelentette, „pe domnu Țîrțan nu-l las!” A mi garázsainkban hősök lakoztak. 

Középen, Mănescuék garázsa előtt nemțeascáztunk, ha máshol nem lehetett, hiszen Radu,a fiuk is velünk játszott, a szülei meg szelíden legyintettek ránk. Radu később beleszaladt egy villamosba a kocsijával, és szörnyethalt.

A Z alsó szárában a Suciuék garázsa volt, akik egy piros Daciával örvendeztették meg szíveinket. A lányuk gyermekei, Rareș és Oana, jóval kisebbek voltak öcsémnél is, és az egész család valami borzasztó vidékiséget árasztott. Mellettük egy tanár garázsa tündökölt, egy fess, biciklis úré, aki ha kocsiba ült, lógó hajú, loncsos felesége is vele tartott, meg a fia, nejének felkavaróan pontos másolata.


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kolozsvár-dialógusok 2.0 – ...
Kiesett az U-BT, lemondott Mihai ...
Oltean Csongor: „Az EU rendezheti az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ