Bethlen-bál: hosszú, de sikeres az út a botladozástól a harmonikus táncig
Vissza

Bethlen-bál: hosszú, de sikeres az út a botladozástól a harmonikus táncig

A Bethlen-bál Nagyenyeden 1995-ben Kóbori Anikó matematika tanárnő kezdeményezésére indult útjára, és immár huszonkettedik éve megrendezik, állandó és változó szereplőkkel valamint helyszínekkel. Mára „nagykorúvá” vált. A szalagavatás után ez a második lehetőség, amikor a magyar közösség befogadja a felnőttek sorába a középiskolát végzett fiataljait. Újkori sikeres hagyomány, amely összefogja a nevelés és oktatás főszereplőit, az évenként változó végzős diákokat, az egyre fiatalodó tantestületet, a díszvendégeket, szülőket és nagyszülőket, rokonokat. Az első bált a Bethlen kollégium dísztermében rendezték, de volt néhányszor az iskolai és a városi tornacsarnokban is. A jelenlegi helyszín, a Georgia szalon, nem is tudja befogadni az összes jelentkezőt. Ez a nap ünnep – sokkal több, mint egy egyszerű bál: a magyar közösség jövőjéről szól.

Látványos bevonulás és táncbemutatók

                  A 358 részvevő várta a pillanatot, amikor gyönyörű báli ruháikban rendezetten bevonultak a végzős diákok. Már a bál első órájában felemelte a hangulatot a bevonulás és a táncok, meghatározva a további vidámságot, jókedvet, ami hajnalig megmaradt. A bál díszvendége az idén Budapest főpolgármester helyettese, Bagdi Gábor és felesége volt, akik Tarlós István főpolgármester fővédnök megbízásából látogatták meg Nagyenyedet és a kollégiumot. A bált megelőzően ellátogattak Gyulafehérvárra is az érseki palotába, ahol Jakubinyi György érsek fogadta őket. A kollégium kiemelt vendégei voltak még Lőrincz Helga enyedi alpolgármester, Nagy Tímea nemzetiségügyi tanfelügyelő, Lőrincz Konrád református esperes, Szőcs Gyula nagyenyedi véndiák, orvos Budapestről, az iskola régi mecénása.

                  A bevonulás után látványos táncbemutató következett, amely a viszonylag kis térben igen jól szervezett volt, és művészi színvonalon jelenítette meg a tangó, a keringő és az angol valcer különböző variációit. A helyhiány miatt a tanulók hat csoportban mutatkoztak be állandó taps kíséretében. Kétségtelen, hogy ez volt a bál fénypontja. Mindez a diákok hozzáállása mellett az id. Lőrincz házaspár munkája (Zoltán és Gertrud), akik több mint két évtizede foglalkoznak a diákok tánctanításával.

                  A táncoktatás nagyenyedi gyökerei

                 Az esemény előtt meglátogattam a Lőrincz házaspárt, hogy elbeszélgessek velük azokról a kezdetekről, amelyek lehetővé tették táncoktatói munkájukat. Az első Bethlen-bál alkalmából 1995-ben kérte meg őket Kóbori Anikó, hogy tekintettel arra, milyen szépen táncolnak együtt, nem vállalnák-e el a diákok előadásának betanítását. Azonnal igent mondtak, és a munka során sok új tapasztalatot szereztek. A fiúkkal többet kell foglalkozni, hogy megbátorodjanak, legyőzzék gátlásaikat és tudatosan felvállalják az irányító szerepet. A botladozásoktól a szép harmonikus táncig hosszú az út, de rendszerint sikerül megtenni.  A fiúk kevesebben vannak a kollégium osztályaiban, ezért Lőrinczék X. és XI. osztályos tanulókat is felkértek, hogy minden leánynak legyen párja. A házaspár az 1950-es években, diákkorukban Wass Albertné Székely Piroska (a festő Wass Albert leánya) „táncoktatásaira” jártak, ahol zongorakísérettel tanultak. A társasági tánctudás mellett itt életre szóló barátságok is szövődtek. A záróünnepséget az önképzőkör helyszínén tartották. Ez a fiatalkori élmény adta meg az önbizalmat és bíztatást nekik, hogy most ők is segítsenek a fiatalokon.

       A hála sem maradt el. Tudomásukra jutott, hogy az egyik enyedi véndiák Amerikába kerülve akár 800 km utat is megtesz társaival együtt, hogy részt vegyenek a magyar bálon, ahol tánctudásukkal szép sikereket arattak. Itthon is sokszor megkeresték őket.
{Tovább olvasható még 390 szó.}
Tavaly az őszi rehabilitációs emlékünnepély után többen elmesélték, hogy az életben milyen sokat jelentett a társasági táncok jó ismerete. Brassóban is megcsodálták az enyedi diákok „táncművészetét,” sőt az egyik véndiák tanárként kolozsvári iskolájában is bevezette a táncoktatást. Volt olyan bátor kollégista, aki már VII. osztályos korától kezdve
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

„Spárgabizottság”: a német követségnél ...
Ludovic Orban: megtettük az ...
Hagyományosan kezdődik a megye ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ