Asterion – Ősbemutató a Kolozsvári Magyar Operában

Asterion – Ősbemutató a Kolozsvári Magyar Operában
Ősbemutatót tartanak ma, június 10-én, este 7 órától a Kolozsvári Magyar Operában. Csergő Domokos: Asterion – Levelek a labirintusból című művét táncelőadás formájában láthatja a közönség.

„A mű cselekménye követi a Minótaurosz-legendát. Meghatározó szimbóluma a labirintus. (…) A középkorban spirituális értelmezése került előtérbe, a bűnbánat és az üdvözülés útját szimbolizálta. Később talizmán lett belőle, mulatságok és táncok színhelye, majd díszítőelemmé és játékszerré egyszerűsödött. A labirintus útjai előadásunkban a felsoroltak mellett az emberi agytekervényekre is utalnak: a szereplők, és ezáltal a néző is mindvégig egy bonyolult és szüntelenül változó világ problémáin elmélkedik, a kiutat keresve. Egy röpke óra alatt a szerelem, az egó, a magány labirintusában bolyongó szereplőinkkel együtt táncol a hallgatóság, miközben rockzenével társított szimfonikus popot hallgat.” – nyilatkozta Csergő Domokos zeneszerző.

Jakab Melinda rendező-koreográfus számára „az Asterion ékszer, mely rengeteg szépséget, ki nem mondott gondolatot, érzelmet rejt magában. Ezek jutnak majd felszínre a zenében, ezeket lehet viszontlátni a táncművészek szemében, mozdulataik harmóniájában vagy éppen kuszaságában. Átélve személyes beavatásunkat, mindannyian a labirintus középpontja fele száguldunk, egy jobb világ reményében.”

Kulcsár Szabolcs karmester szerint „igazi zenei labirintusba kalauzol minket Csergő Domokos Asterionja. Azt az érzetet kelti, mintha a Knósszoszi palota szobáiban kalandoznánk, mely mindegyikében más és más hangulat uralkodik. Nehéz besorolni egyetlen műfaji meghatározásba, mégis egységes világot képez a pop, rock, jazz, és az elektronikus zene szimfonikus ötvözésének egyedi zenebolygóján. (…) Külön érdekessége, hogy felhangzik benne Szeikilosz sírverse, a legrégebbi teljes egészében fennmaradt zenei mű a világon: »Amíg élsz, ragyogj, ne bánkódj semmin, az élet csak rövid ideig tart, az idő véget vet neki«.”

„A Minótaurosz legendája köré épülő mű időutazás, amely a múlt-jelen-jövő idősíkjaival párhuzamosan az »én« belső idősíkjainak határait is feszegeti. Mindannyian keressük a kinti és benti labirintusokban való tájékozódás eszközét, Ariadné fonalát, amelyre rábízhatjuk magunkat. Egy életút során egyszerre él bennünk a történet mindenik főhőse, mi vagyunk a bezárt Minótaurosz, Thészeusz, és a labirintus egyaránt.”, olvasható az opera közleményében.

(Borítókép: Jelenet az előadásból. Fotó: Kolozsvári Magyar Opera)