Októberben tetőzhet, decemberben csillapodik a járvány
– Várható volt, hogy tanévkezdés után nő az esetszám az iskolások és a pedagógusok körében. Mindenki számított erre, mivel nagyon alacsony a 12 év felettiek átoltottsága: a múlt héten mindössze 12-13%-os volt – mondta kérdésünkre László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor. Hozzátette: nem feledkezhetünk meg arról a korcsoportról sem, amelynek tagjai még nem kaphatják meg az oltást, azaz a tizenkét év alatti gyermekekről. – Ezért is rendkívül fontos, hogy az emberek betartsák az óvintézkedéseket, és bármilyen tünete is van a gyermeknek, azonnal jelezzék a háziorvosnak vagy az iskolaorvosnak – hívta fel a figyelmet a szenátor, aki aggasztónak tarja a megfertőződött tanárok viszonylag magas számát. – A tantestületi tagoknak tudniuk kell, hogy a városi gyerekek közvetlen napi kontaktusa 19 embert jelent. Tehát egy húszfős osztály esetében a pedagógus akár 380 személytől is elkaphatja a koronavírus-fertőzést. Épp emiatt hangzott el többször, hogy a beoltott pedagógus nemcsak saját magát óvja, hanem azokat a gyerekeket is, akik nem olthatók – magyarázta László Attila. Ami pedig a 12 év alattiak oltását illeti, várják, hogy az Európai Gyógyszerügynökség döntsön erről. – Már egy-két gyártó benyújtotta a kisebbek oltásának elkezdéséhez szükséges dokumentációt. Remélem, hogy amikor lehetőség lesz rá, az érintettek élni is fognak ezzel, és a szülők beleegyeznek gyermekük beoltásába – jegyezte meg.
– Jelenleg a járványügyi helyzetet felügyelik, és a tesztelési lehetőségek kiszélesítésén is gondolkoznak. A tesztelés nem invazív eljárás, elvégzéséhez nincs feltétlenül szükség az orvosra, hanem középfokú végzettségű személyzet is elégséges. Néhány országban van már példa a nagyon humánus tesztelésre: például Ausztriában a tesztelés abból áll, hogy a gyermek kiöblíti a száját egy oldattal, majd visszaköpi azt a tégelybe. És ezzel a módszerrel kétmillió gyermeket tudnak tesztelni naponta. Ezt csinálják másfél éve, így tudják kontroll alatt tartani a helyzetet – beszélt a külföldi gyakorlatokról. Hozzátette: Romániában felül kellene vizsgálni azt a rendelkezést, miszerint minden koronavírusos gyereket kórházba utalnak, akár van tünete, akár nincs. – Értesüléseim szerint nemrég Kolozsváron a beutalt gyerekek közül csak egy szorult kórházi megfigyelésre és kezelésre, a többieknek minimális tünete volt. A fiatalok jóval enyhébb tünetekkel vészelik át a betegséget. Előfordult, hogy hat gyereket utaltak be Kolozsváron egy nap, közülük csak ketten voltak kolozsváriak, négyen más megyéből származtak, és fő tünetük a hőemelkedés és az orrfolyás volt – mutatott rá László Attila. Hozzátette: meg kell tennünk mindent, hogy a más betegségben szenvedők ellátását ne korlátozzuk. – Szucsáván már múlt héten eldöntötték, hogy csak a koronavírusos betegeket fogadják a kórházban, mivel ott egy épületegyüttesben működik a kórház. Ezt nálunk el kell kerülni – jegyezte meg a Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor.
„Megingott az egészségügyi ellátásba vetett bizalom”
A szenátortól megtudtuk: a múlt héten, az azelőtti héthez képest 85%-kal nőtt az esetszám, és ezen a héten is jelentős növekedésnek leszünk tanúi. A korábbi időszakban 84%-os volt az oltatlan betegek aránya, és 14%-os azoké, akik csak egy oltást kaptak, illetve 1,5%-os a beoltott betegeké. A tegnapi adatok szerint viszont a most kórházban kezelt betegek 98%-a beoltatlan.
– Úgy látszik, az embereknek az orvosokba és az egészségügyi ellátásba vetett bizalma megingott. Furcsállom, hogy még most is sokan vitatják az oltás szükségességét, ugyanakkor szemrebbenés nélkül beoltatják a háziállataikat, amiért ráadásul még fizetni is kell. Eközben pedig eszükbe sem jut annak szükségességéről vitatkozni – fogalmazott László Attila.
– Azt láthatjuk, hogy ott, ahol az átoltottság nagyobb – mint például Németországban, Hollandiában, Franciaországban –, a negyedik hullám leszálló ágában vannak, a negyedik hullám csúcsa pedig az 1/3-a volt a májusi csúcsnak. Jóval kevesebb számú beteggel küszködtek most, mint tavasszal – mutatott rá és értetlenül áll azelőtt, hogy sokan nem fogadják el ezeket az objektív statisztikai adatokat. – Lehet, kommunikációs probléma van, és nem hangsúlyoztuk eléggé, hogy az oltással nemcsak saját magunkat óvjuk, hanem környezetünket is. Most már nehéz lesz behozni a lemaradást, hiszen csak 31-32%-os Romániában az átoltottság, ami tényleg nagyon alacsony, és ennek a levét isszuk meg a negyedik hullám során – mondta a szenátor. Rámutatott: a társadalmi felelősségvállalás arra is vonatkozik, hogy a kórházi ágyakat ne foglalják le olyan páciensek kezelésével, akiknek a betegsége a védőoltással megelőzhető lett volna. – Pénteki adatokat idézek: akik 2019-ben onkológiai kezelésben részesültek, azok 88%-a szerepel a 2020-as elhalálozási listákon. Más szóval, csak 12% élte túl egy év távlatában a 2019-es évet. Ez katasztrofális statisztika, és amiatt következett be, hogy ezek a betegek nem kaphatták meg időben az orvosi ellátást. Ennek a megismétlődését kellene most elkerülni – támasztotta alá adatokkal az elkeserítő helyzetet László Attila, aki nem érti, miért kell vitatkozni a módszer alkalmazásáról, amikor látható, hogy tavaly novemberben 58%-kal többen haltak meg, mint 2019 novemberében. – Egyetértek Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, aki szerint inkább haragudjanak ránk, de oltassák be magukat, semmint hogy kórházba vagy az intenzív osztályra kerüljenek – mondta az orvos-szenátor.
Új oltóanyag kellene a delta variánssal szemben
– A szakértő kollégákkal való egyeztetés nyomán elmondhatom: csak azok esetében ajánlott a harmadik adag oltás beadása, akiknél nem alakult ki a védekezési mechanizmus. Főleg az idősekre gondolok és azokra, akik olyan kezelést kaptak, vagy olyan rendellenességgel születtek, amely nem teszi lehetővé a védettség kialakulását. Például a szervátültetésen átesett beteg olyan gyógyszeres kezelésben részesül, hogy az immunrendszere ne lökje ki a beültetett szervet. Ezért szervátültetés után nem kell beoltatni magunkat. Tekintettel arra, hogy a vírus falának egyik fehérjéje mutációkat szenvedett, a szakemberek javasolják az újabb altípusok ellen kifejlesztett oltást harmadik oltásként. Az első két védőoltást a koronavírus első variánsa ellen kapjuk, aminek kisebb a hatékonysága a mostanra dominánssá vált delta variánssal szemben, így a harmadik oltásnak a jelenleg domináns vírus ellen kellene védenie. Idén ősszel kifejleszthetik az újfajta oltóanyagot, ami hatékonyabb lesz a delta variánssal szemben – közölte László Attila.
Az orvos-szenátor elmagyarázta: az oltások nyomán a szervezetünk antitesteket gyárt a vírus falának fehérjéje ellen. Az antitest a vérrendszerünkben kering, és amikor vírussal „találkozik”, megöli azt. De a szervezet által termelt összes fehérje idővel metabolizálódik. Amikor azt halljuk, hogy az oltás beadása után három, hat vagy kilenc hónappal csökken az antitestszint, ez azt jelenti, hogy nem „találkoztunk” ismét vírussal, és az antitestek metabolizálódtak. Azok a sejtek, amelyek az antitesteket gyártják, a memóriasejtek részévé válnak, és visszahúzódnak. Ha ismét „találkoznak” a vírussal, percek alatt újratermelődnek.
– A negyedik hullám felszálló ágában vagyunk. Várhatóan október első felében elérünk egy olyan csúcsot, ami után plató vagy leszálló ág következik. Az egészségügyi és tanügyi alkalmazottak kötelező oltásáról a személyes véleményem az, hogy már rég be kellett volna vezetni, mert az lenne a leghatékonyabb védekezés a járvány ellen. Van tudomásom olyan országokról, ahol szeptember 15-e, október 1-je vagy október 15-e a határidő az oltás beadatására a bizonyos ágazatokban dolgozók esetében – közölte László Attila.
Az orvos-szenátor cáfolta azt a hírt, miszerint úgynevezett zöldigazolványra lenne szükségük azoknak a hat-tizenkét év közötti gyermekeknek, akik szüleikkel esküvőn vagy más eseményen vesznek részt, hiszen ez a korosztály nem oltható be. A szenátor szerint a zöldigazolvány rákényszeríti az embereket, hogy betartsák a biztonsági intézkedéseket. A negyedik hullámról az orvos elmondta: a negyedik hullám akár december közepéig is eltarthat, tehát a kórházakban még jövő év elején is sok lesz a koronavírus miatt beutalt beteg.
