A kutatás előzményeit összegezve Toró Tibor elmondta: a koronavírus világjárvány folytán klasszikus, terepmunkát igénylő társadalomtudományi kutatásokat nem lehetett végezni, a járványügyi megszorítások miatt a kérdőíves adatfelvételek, vagy a fókuszcsoportos beszélgetések lehetősége nagyon korlátozott volt, ilyenképpen tavaly nagyrészt csak telefonos- és online közvélemény-kutatások zajlottak. Ugyanakkor a politikai folyamatok, és a társadalmi kapcsolattartás is jelentős mértékben átkerült az online térbe, a 2020-as választási kampányok a korábbinál jóval nagyobb mértékben online zajlottak.
– Egy online közvélemény-kutatás lehet jelzésértékű, azonban nem tekinthető reprezentatívnak, még az internethasználók körére sem. Az úgynevezett, Big Data típusú megközelítést pont az teszi lehetővé, hogy a politikai (és egyéb típusú) események jelentős része az online térben történik. A szakemberek figyelhetik a közösségi médiaeseményeket, és követhetik a folyamatok időbeni dinamikáját is” – folytatta Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója.
Ezekből a felismerésekből kiindulva, a Bálványos Intézetből, illetve két közvélemény-kutató cégből, a Transylvania Inquiry-ből és a TT Research and Consulting-ból álló konzorcium kifejlesztett egy közösségi médiatartalmak elemzésére vonatkozó elemzési sablont és protokollumot. A munkában társadalomkutatók (Kiss Tamás, Toró Tibor, Jakab Zalán Tamás), kommunikációs szakember (Toró Tamás) és informatikusok (Terkál Róbert, Sándor Balázs) vettek részt.
Az alkalmazott elemzési eljárás, a Big Data típusú megközelítés nemzetközi viszonylatban nem újdonság, viszont, – amint Toró Tibor kiemelte –, az erdélyi magyar társadalom- és kommunikáció-kutatásban tudomásuk szerint, hasonlót még nem végeztek. Továbbá ez az elemzési módszer jó empirikus megalapozottságot kínál a politikatudományi kutatások olyan szegmenseiben, mint például a populizmus-, nacionalizmus-kutatások, kisebbség- és idegenellenesség vizsgálata.
A romániai társadalomkutatók nem számítottak arra, hogy az AUR ilyen eredményt (9,3 százalék – szerk. megj.) ér majd el a parlamenti választásokon, így a Bálványos Intézet és munkatársai szakmai érdeklődésből is magyarázatot próbáltak találni ennek a hátterére, a Big Data típusú elemzés segítségével.
Kiss Tamás szociológus elmondta: az általuk használt protokollum öt fázisra tagolódik. Az elemzési keretük jelen esetben a nyilvános Facebook -oldalakra és csoportokra korlátozódott, de – mint a szociológus kiemelte, – ez egyéb nyilvános oldalak és csoportok irányába is bővíthető.
Az elemzés első fázisában megpróbálták feltérképezni, hogy mit jelent az „AUR-univerzum”, vagyis, melyek azok a közösségi oldalak, az a közösségi hálózat, amelyik a párt köré kapcsolódik. Összesen 34 olyan Facebook-oldalt azonosítottak, amelyek formálisan részei ennek a hálózatnak.
A második fázis a formális trendelemzés – a posztok/szerkesztett tartalmak és a hozzájuk kapcsolódó interakciók időbeli elemzése – volt. Különböző alkalmazások segítségével, letöltötték a nyilvános megosztásokat; közel 11 ezer posztot elemeztek. Ebben a vonatkozásban azt vizsgálták, hogy technikai értelemben mi volt az AUR sikerének titka, hogyan tudott a párt rövid idő alatt felfutni, s a bejutási küszöböt messze meglépve a parlamentbe bejutni, oly módon, hogy soha nem volt parlamenti jelenléte.
A következő lépésben a szerkesztett tartalmak/posztok mennyiségi tartalomelemzését, a negyedik fázisban a szerkesztett tartalmakra vonatkozó, minőségi diskurzuselemzést, végül pedig a kommentek tartalomelemzését végezték el.
Összegezve, elemezték a megosztások típusát, mennyiségét, az interakciók (kommentek, megosztások és reakciók) mennyiségét és jellegét, sőt a képi üzenetek szöveges tartalmát is. Kulcsszavak, illetve algoritmusok segítségével megvizsgálták továbbá, hogy a megosztások milyen témákról szólnak. A minőségi vagy diskurzus-elemzéssel a posztokat megpróbálták közösségi médiaeseményekhez kötni.
Simion valósággal virtuóz módon” használta a közösségi médiát
Az AUR-ra vonatkozó elemzés összesen 34 oldalra, 10 957 (2019, január – 2020. december közötti) posztra és 566 177 szöveges kommentre terjed ki. A posztoknak csak kisebb része (mintegy 15%-a) származik George Simion-tól, de az interakciók döntő többsége (több mint 90%-a) hozzá köthető – derült ki a sajtótájékoztatón.
– Simion oldala következésképpen az AUR univerzum zászlóshajója, bizonyos értelemben pedig az AUR story egy one man show-nak (egy szereplős előadásnak) is tekinthető – fejtette ki Jakab Zalán Tamás politológus.
Az AUR sikere – kampánytechnikai értelemben – minden kétséget kizárólag ahhoz kötődik, hogy George Simion „valósággal virtuóz módon” használta a közösségi médiát – mondta el a szakember. Az elemzés során jól meg lehetett határozni a vizsgálat során az interakciók (lájkok) növekedési periódusait.
A 2020-as önkormányzati és parlamenti választási kampányban Simion a román politikai szereplőket messze meghaladó interakciószámot (megosztások, reakciók, kommentek) produkált oly módon, hogy az állandó közönsége (page-like-ok, követők) kisebb volt, mint más politikusoké. Konkrétan, például a Klaus Iohannis államfő sokkal nagyobb követői táborral rendelkezik, amely több mint kétszerese a Simionénak. Ennek ellenére, az AUR 2020-as, második növekedési periódusától kezdve, a Simion oldalán az interakciók száma felülmúlta Iohannisét is.
– Ennek a magyarázata az, hogy Simion több, „könnyen fogyasztható” tartalmat oszt meg, s más román politikai szereplőkhöz képest, elsősorban a fotó- és video-posztokra, köztük élőben közvetített felvételekre helyezte a hangsúlyt. Az áttörést a video-posztok, ezen belül is az élő Facebook-videók hozták el – emelte ki a politológus. A többi politikus posztolási mintázataival összehasonlítva, megállapítható, hogy az interakcióknak jóval nagyobb része áll share-ekből, továbbosztásokból, mint másoknál. A megosztások főleg a live-videóknál gyakoriak, ezeken a felvételeken a pártvezér pedig kifejezetten teátrális módon viselkedik – magyarázta a szakember.
Az AUR posztok mennyiségi tartalomelemzésére két módszert használtak. Az egyik a kulcsszavak, pontosabban kulcsszó-hálók szerinti keresés volt a bejegyzés-adatbázisban. „Ez egy egyszerű, manuális, és nagyon hasznos módszer. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar tematikájú és a COVID19 posztok mennyire voltak jelen a posztokban, illetve mennyi interakciót hoztak” – fejtette ki Kiss Tamás. Azt vizsgálták, amilyen mértékben köszönhető az AUR sikere a magyarellenes nacionalista és a COVID-al kapcsolatos megnyilvánulásoknak.
Nem a magyar kérdés vitte sikerre
Mint megállapították, mindkét tematika része a történetnek, azonban egyik sem felelős közvetlenül az AUR 2020-as választási sikeréért. Az elemzés látványosan kimutatta, hogy a magyar kérdés Simion politikai pályafutásának korai periódusában, még 2019-ben játszott jelentős szerepet. Az úzvölgyi események jelentősen növelték akkor a közösségi médiában a láthatóságát és ezt követően próbálta is ébren tartani a magyar tematikát. Azonban a később – a jóval hangsúlyosabb – növekedési periódusaiban a magyar tematika háttérbe szorul és nagyon nagy biztonsággal állítható, hogy az AUR áttörő választási eredménye nem ennek a tematikának köszönhető. A koronavírus járvány hatása pedig inkább közvetett lehetett, hiszen növelte az online kampány jelentőségét és az általános elégedetlenséget – részletezte Kiss Tamás.
Mesterséges intelligencia-alapú szövegbányászat
A másik mennyiségi tartalomelemzési módszer, amit a kutatásban használtak, a szövegbányászat (text mining) volt, amely a posztok, majd a kommentek mögötti tartalmak vizsgálatát célozta. Egy mesterséges intelligencia-alapú, statisztikai szövegelemzési modellt használtak a mögöttes tartalmak feltárására. Amint Kiss Tamás elmondta, a mobilizáló és választási üzenetek, illetve a pénzügyi támogatásokra való felhívások mellett azonosítani tudták az AUR és George Simion tényleges, mondhatni központi üzeneteit: az elit-ellenességet, a vallási alapú érték-konzervativizmust, a gazdasági protekcionizmust, a fakivágások tematizálását, a mainstream média kritikáját. Maradandóan jelen volt még a magyarellenes viszonyulás, illetve a Moldvával való egyesülés kérdése is.
A mennyiségi és minőségi elemzésből jól kirajzolódott, hogy az AUR diskurzusa időben változott. Az úzvölgyi események előtt, illetve még ezt követően a klasszikus többségi etnikai nacionalista megközelítés uralta a diskurzust, ahol a magyarok, illetve az oroszok jelentek meg ellenségként, a nemzeti homogenizálás és a Moldvával való egyesülés pedig nemzeti célként. A többségi etnikai nacionalista hozzáállás a további időszakokban aztán fokozatosan háttérbe szorult; „a közösségi oldalakon, a hangsúlyos növekedési periódusokban egy olyan – amúgy az olyan politikai szereplőkhöz, mint Orbán, vagy Kaczynski retorikájához hasonló – diskurzus került előtérbe, ami az adott kontextusban egy niche-t (rést) biztosított az AUR számára és a választási siker záloga lett” – fogalmazott Kiss Tamás.
A hangsúly ezekben a növekedési időszakokban az elitellenességen volt, akik Simion értelmezésében a nemzetközi szervezeteket és a külföldi nagytőkét szolgálják ki, „lokális helytartókként”. Ők az etnikai, és vallási-kulturális alapon meghatározott „tiszta román néppel” állnak szemben, amelynek állami védelemre lenne szüksége, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. „Ez a megközelítés a nemzetközi populizmus-kutatások szempontjából már-már közhelyszerű, a román politikai palettán azonban 2020-ban hiánycikknek számított.
„Miközben a román politikai mezőben a jobboldali román pártok, az USR és PNL abban versenyeznek, hogy kinek a retorikája progresszívebb, EU- és piac-pártibb, és amelyhez – Dragnea bukását követően – lényegében a PSD is felzárkózott, az autohtonista, protekcionista, nyugatellenes diskurzusoknak nem volt valójában main-stream képviselője. Ezt a niche-t használta ki az AUR” – fejtette ki Kiss Tamás.
Az utolsó szakaszban magyar-ellenes kommentek mennyiségi tartalomelemzésére összpontosítottak. Az ezekben megjelenő legfontosabb tartalmi témák a román politikai elit árulása (a nemzetközi szervezetekkel, vagy magyarokkal való szövetkezés miatt), a Székelyföld, a megélhetés (magyarokat és románokat egyaránt sújtó) nehézségei, az etnikai politizálás és a magyar elitek kritikája, a magyarellenes gyűlöletbeszéd, a többségi nacionalizmus, illetve az Úz völgye-történet voltak. „Érdekesség, hogy a magyarellenes kommentek érzelmileg negatívabbak, és a kommentelők között pedig nagyobb arányban (60%-ban) találunk férfiakat” – jegyezte meg a szociológus.
„Ezzel a kutatással azt is illusztrálni próbáltuk, hogy milyen előnyei vannak a Big Data-elemzéseknek, tekintve, hogy a politikai események jelentős hányada online térben történik. A közösségi média egyébként nemcsak tudósít, hanem meg is teremt történéseket. Ezeknek időbeli változásai is vizsgálhatók ezzel a típusú elemzéssel, amely mindenképpen fontos kiegészítője lehet a társadalom-kutatásoknak” – hangsúlyozta Kiss Tamás.
A Bálványos Intézet munkatársai azt is kiemelték, az erdélyi magyar közösségi média-univerzum, illetve a magyarországi ellenzéki- illetve Fidesz-párti univerzumok is megérdemlik az elemzést. Az erdélyi magyar médiauniverzumba – amint már megállapították – több mint 3000 nyilvános oldal és csoport tartozik, amelyeket szisztematikus gyűjtöttek össze intézményes területek szerint, a magyar politikai szereplőktől, az iskolákig és egyházközségekig.
Borítókép: Jakab Zalán Tamás, Toró Tibor és Kiss Tamás - Rohonyi D. Iván felvétele
