A lakosság igényeit tükrözi a részvételi költségvetés

Szeptemberben lehet majd szavazni a javasolt ötletekre

A lakosság igényeit tükrözi a részvételi költségvetés
Nemrég zárult le a kolozsvári részvételi költségvetési folyamat első szakasza, amely során a városháza által e célból létrehozott honlapon 199 javaslattal rukkoltak elő a kincses város lakói. A hat kategóriába feltöltött elképzelések sok leleményességről és odafigyelésről, a város problémái iránti érzékenységről tanúskodnak, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a 21. századi Kolozsvárnak és társadalmának hű keresztmetszetét tükrözik. Világosan látható ugyanis, mi foglalkoztatja jelenleg a városlakókat: a hulladékkezelés megoldása, a közszállítás fejlesztése, a parkolás, a közlekedés, a zöldövezetek kiterjesztése vagy éppenséggel a lakbérek szabályozása. Több jó projekt ugyanakkor összhangban van a városvezetés korábban „megszellőztetett” terveivel, de olyanokkal is szép számban találkozunk, amelyeket még akkor is érdemes lenne megfontolnia az önkormányzat vezetőinek, ha nem kerülnek majd a kiírás nyertesei közé.

A július elején útjára indított részvételi költségvetéssel mintegy két héttel a rajt után már foglalkoztunk: akkor még „csak” mintegy félszáz projektet töltöttek fel a felhasználók az erre a célra fenntartott bugetareparticipativa.ro honlapra, de már akkor is sok érdekes elképzelés közül tudtunk szemlézni. Azóta a javaslatok száma szinte elérte a kétszázat, a napokban pedig már lezárult a projektek feltöltésének időszaka, és elkezdődött a javaslatok megvizsgálása a megvalósíthatóság szempontjából: azokat a projekteket, amelyek kivitelezése jogi vagy műszaki szempontból lehetetlen, kizárják a szavazás megkezdése előtt.

A feltöltött javaslatok között olyanokat is találunk, amelyek nagyon hasonlóak, ezeket a szavazás megkezdése előtt összevonják egyetlen projektbe – többen kérik például téli időszakban korcsolyapálya kialakítását a sétatéri tavon. Ez egyébként korábban a városháza tervei között is szerepelt, de további olyan projekteket is javasoltak a kolozsváriak, amelyeket a városvezetés korábban már megszellőztetett. Így kis rosszindulattal úgy is fogalmazhatnánk: remélhetőleg nem ezek lesznek a nyertesek, hiszen vélhetően előbb-utóbb amúgy is megvalósulnak közpénzen. De persze könnyen elképzelhető, hogy amennyiben a részvételi költségvetés nyertesei közé kerülnek, úgy erre a megvalósításra inkább előbb, mintsem utóbb kerül sor… A fenti rosszindulatra egyébként csak az ad okot, hogy a mintegy 200 projektből mindenképpen lesznek olyanok, amelyek nem kerülnek be a 15 nyertes közé, pedig megítélésünk szerint nagyon is életképesek és hasznosak, de a városnak csak egy bizonyos negyedét vagy bizonyos közösségét érintik. Remélhetőleg, ezeket a „kieső” projekteket a városvezetés a továbbiakban szem előtt fogja tartani, hiszen valamennyi a mai Kolozsvár egyfajta keresztmetszetét mutatja, azokra a problémákra irányítja a figyelmet, amelyek leginkább foglalkoztatják a lakosságot, s amelyek megvalósítása – részvételi költségvetés keretén belül vagy kívül – az életszínvonal növelését szolgálja.

A lakossági elképzelések között igen sok vonatkozik például a közszállításra. Az egyszerűbbek csupán egy-egy buszmegálló korszerűsítését, annak árnyékot nyújtó városi bútorzattal való ellátását kérik, vagy azt, hogy a buszsofőröknek legyen kötelező az egyenruha és nyakkendő viselése. Ennél sokkal összetettebb kérések is vannak: új járatok bevezetése az új lakónegyedekben; applikáció annak érdekében, hogy követni lehessen a buszok helyzetét; az iskolabusz-hálózat kiterjesztése a metropoliszövezetre; éjszakai buszjáratok bevezetése oly módon, hogy minden vonalon egy busz folyamatosan közlekedjen. Egy Kolozsváron élő svájci személy ajánlata szerint buszmegállót kell létesíteni a nemzetközi repülőtér érkezési termináljához is, felmerült ugyanakkor a tömegközlekedésnek szánt különsávok meghosszabbítása a Mócok/Moţilor úton, valamint különsáv létesítése a villamosoknak az Ifjúsági Sétányon (Splaiul Independenţei), a stadiontól az operáig – ezekről az elmúlt években, hónapokban a városháza képviselői is sokat vitáztak. 

Részben kapcsolatosak a közszállítással azok az ötletek, amelyek a monostori végállomás újragondolását és korszerűsítését kérik – egyesek parkolóházzal kapcsolnák össze, mások korszerű buszterminált képzelnek el. Többen is szeretnének ugyanakkor európai színvonalú távolsági buszállomást akár a mostani helyére, akár úgy is, hogy áthelyezésével megteremtődjön a direkt összeköttetés a vasúti forgalommal. Persze, az már más kérdés, hogy vajon egy ilyen nagyszabású projekt hogyan valósítható meg a részvételi költségvetés keretében, ahol egy-egy projekt legtöbb 150 ezer eurót kaphat a kivitelezésre…

Az új biciklisávok, gyalogátkelők létesítése, villanyrendőrök elhelyezése, játszóterek korszerűsítése/bővítése, illetve átalakítása a felfedezés és tanulás színhelyeivé, a pléhgarázsok lebontása évről évre visszatérő „motívum” a részvételi költségvetésben. Ugyanígy felmerül egyes terek korszerűsítése; ezúttal például a Bocskai/Avram Iancu, a Széchenyi/ M. Viteazul teret érintő változásokra is találunk javaslatot, de a várfal melletti Fogoly/Potaissa utca szerepét is újragondolná az egyik javaslattevő. 

Egy kétgyermekes anyuka a lakónegyedi polgármesteri hivatalok, közvécék, könyvtárak pelenkázóhelységgel való ellátását szorgalmazza, egy másik felhasználó pedig olyan ideiglenes hulladékgyűjtők létesítését, ahová ingyen leadhatók a kisebb lakásfelújításokból származó hulladékok vagy régi bútorok. 

Több javaslat vonatkozik városi kertek vagy napelem-parkok kialakítására tömbházak tetején, de közösségi kertek létesítését is többen igénylik. Egyszerű, de nagyszerű az a projekt, amely a Sétatér sövényének magasítását célozza, hogy jobban elválassza a zöldövezetet az Ifjúsági sétány autós forgalmának zajától, porától. 

További néhány érdekesebb javaslat: a város felett áthaladó repülőforgalom okozta zajszennyezés felmérése, elektromos biciklik vásárlását ösztönző roncsprogram, off-road pálya távirányítós autóknak, taxis kódex kidolgozása – amiből vizsgázniuk kellene az engedélyt igénylőknek –, korszerű gyakorlópálya („poligon”) a vezetni tanulóknak, a lakbérek mértékének önkormányzat általi szabályozása…

Két elképzelés is felkarolná a diaszpórából hazatelepülőket, beilleszkedésük segítése érdekében, egy másik kolozsvári pedig a város történelmi nevének a visszaállítását (a Napoca mellőzését), és az 1369-es évből való címerhez való visszatérést tartja fontosnak. Igencsak megfontolandó terv a parkolási gondok megszüntetésére az, amely függőleges autóparkolók létesítését javasolja: egy ilyen parkoló 20 autónak tud helyet biztosítani akkora területen, ahol különben négy autó tudna csak parkolni.

Manapság sajnálatos világjelenség a szívinfarktus, ráadásul egyre több a harminc év alatti áldozatok száma. Az egyik elképzelés ennek a megelőzését szolgálná, első fázisban széles körű felvilágosítással, második fázisban egy olyan applikációval, amely okostelefon vagy okosóra segítségével lehetővé teszi, hogy szükség esetén felismerje és jelezze a bajt rokonoknak, orvosoknak, ismerősöknek, és lokalizálja a beteget – ezzel megnőnek az érintettek túlélési és rehabilitációs esélyei. E programot egyébként nagyon hasznosnak ítéli meg a Kolozs Megyei Tanács egészségügyi szakbizottságának tagja, Keizer Róbert is.

Mint ismeretes, a részvételi költségvetés korábban nyilvánosságra hozott ütemterve szerint a városháza illetékes bizottsága szeptember 22-ig jogi és műszaki megvalósíthatóság szempontból ellenőrzi a beterjesztett javaslatokat, majd elkezdődik a szavazás első szakasza. Ez október 20-án zárul, ennek során egy-egy felhasználó minden kategóriában szavazhat egy projektre. A szavazás második szakaszába, azaz a „döntőbe” 30 projekt kerül be, itt már csak egy projektre adható le szavazat. A szavazás november 17-én zárul, a hat kategória győztes mellett a – kategóriától függetlenül – legtöbb szavazatot kapott 9 projekt „nyer”, azaz ezeket fogja megvalósítani a városháza a 2020-as helyi költségvetésből.