A klímaváltozás felforgatta Amazónia lakóinak életét már az európaiak érkezése előtt
Vissza

A klímaváltozás felforgatta Amazónia lakóinak életét már az európaiak érkezése előtt

A klímaváltozásnak már az európai hódítók érkezése előtt nagy hatása volt Amazónia népeire egy új kutatás szerint.

A tudósok az Amazonas folyó medencéjében évszázadokkal ezelőtt virágzó kultúrákat tanulmányoztak.

Az éghajlat természetes változásait akkoriban megérezte Amazónia és a Föld legtöbb tája is - idézte a Eurekalert.org a Nature Ecology and Evolution című szaklapban megjelent tanulmányt.

Két ilyen korszakot ismerünk: az úgynevezett középkori éghajlati anomáliát, amely 900 és 1250 között zajlott, valamint az 1450 és 1850 közötti kis jégkorszakot.

A jelenlegi globális felmelegedés szintén a világ legtöbb területét érinti, a különbség annyi, hogy a mostanit az emberi tevékenység váltotta ki.

Mitchell J. Power, a Utah-i Egyetem kutatója szerint a jövő egyik legnagyobb problémája az lehet, hogy a szélsőséges klíma számos országnak okoz szenvedést, a változás pedig elűzi a lakókat a szülőföldről mérsékeltebb éghajlatú és fejlettebb országokba, ahol jelenlétük nagy problémát okozhat.

Az éghajlat meghatározó szerepet játszott az ősi Amazónia társadalmi és kulturális változásaiban, a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének nagy változásai egész népcsoportok eltűnését okozhatták, ezzel szemben más kultúrák még a gyarmatosítók érkezésekor is virágoztak.

A tudósok Amazónia 700 és 1300 közötti éghajlati és társadalmi változásait tanulmányozták. Azt találták, hogy azok a társadalmak tűntek el, amelyek intenzív földművelést folytattak és erős osztályszerkezetük volt.

Ahol hierarchia nélkül éltek, valamint többféle terményt termesztettek és többet törődtek a föld minőségével, hogy tovább termő maradjon, azok képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott klímához.

A vizsgált időszakban több tucat fejlett társadalom élt virágzó városokban és falvakban Amazóniában. Konfliktusaik és a népességvándorlás szintén szerepet játszott egyes kultúrák bukásában.

Amazónia népessége 90-95 százalékkal csökkent a hódítás után az erőszak és a behurcolt járványok miatt, előtte mintegy 10 millióan éltek a régióban.

Jonas Gregorio de Souza, az Exeteri Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője és kutatótársai pollen- és faszénmaradványokat elemeztek, hogy feltérképezzék, évről évre mennyi eső esett. Megvizsgálták régészeti hagyatékukat is, hogy lássák, milyen növényeket termesztettek és milyen házakban éltek.

A kelet-amazóniai marajók elitje nagy földhalmokon élt, egy-egy ilyen dombon mintegy kétezren laktak, közösségeik 1200 körül bomlottak fel.

Korábban úgy vélték, a nomád vadászok érkezése okozhatta az eltűnésüket, az új tanulmány szerint a csökkenő csapadék is szerepet játszott. A marajók dombjaikkal a vízforrásokat is uralták, így érzékenyek voltak az elhúzódó aszályra.

Ugyanekkor virágzott az 1100 körül letelepedett santarémi kultúra, az ott lakók kukoricát, édesburgonyát, tököt termesztettek és dolgoztak a talaj javításán, a szárazság kevésbé viselte meg őket.

Egyes társadalmak csatornákat építettek a szezonális árvizek miatt, Amazónia déli részén az árkokat megerősítették, töltéseket, mólókat és utakat építettek, ahogy az éghajlat változékonyra fordult.


HŰHA ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Két hónap alatt több mint 350 elefánt ...
Életfogytiglanra ítéltek egy angol nőt, ...
Utasszámhoz igazítják a közszállítási ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ