A király meztelen

A király meztelen
A két elnökjelölt párhuzamos, vitának álcázott performansza vélhetően nem befolyásolja jelentős mértékben a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában a szavazók opcióját, hiszen mindkét jelölt hozta a formáját, semmi nem lendítette ki őket a megszokott sematizmusaikból. Nem is volt, ami kimozdítsa őket, mert Klaus Iohannis a biztos befutó arroganciájával mereven elutasította a Dăncilăval folytatott vita lehetőségét is.

Nehéz megválaszolni, hogy Iohannis maga vagy kampánystábja mitől fél, főleg azzal a Dăncilăval szemben, akihez viszonyítva az elnök megnyilatkozásaiban folyamatosan magasabb rendű lényként határozza meg magát. A jelenlegi államfő sokkal okosabbnak tartja magát a PSD elnökénél, ez Iohannis minden megnyilatkozásából süt. S akkor felmerül a kérdés, hogy miért kell kerülni a vitát, amely a demokrácia alapja, ha amúgy is Iohannis annyira kifogástalan, mint ahogy azt megpróbálja elhitetni magáról. Az államfő úgy próbálja beállítani, mintha a PSD elnöke annyira szalonképtelen lenne, hogy vállalhatatlan vele még egy vita is.

Ugyanakkor eddig minden jelölt leült egymással vitatkozni, a rendszerváltás után Ion Rațiu és Radu Câmpeanu is hajlandó volt ugyanabban a televízióstúdióban vitatkozni Ion Iliescuval, aki az éppen megbukott rendszer képviselője volt. Ha volt olyan személy, aki sokat ártott a demokráciának, az éppen Iliescu volt, de Emil Constantinescunak sem esett nehezére vitát folytatni a bányászjárásokat és vélhetően a december 22-i utáni forradalmat is megrendező volt elnökkel.

Iohannis részéről a Dăncilăval szembeni kifogások inkább csak ürügyet jelentenek, a kampánystáb attól tart, hogy könnyen lehull a lepel Iohannis hiányosságairól és az elnök veszít egy ilyen véleményütköztetésből. Iohannis magatartása meglehetősen hímsovén is, hiszen az elnök és támogatói folyamatosan azt sulykolják, hogy Dăncilă helye a konyhában van. Meglehetősen visszataszító ez a magatartás, amire a volt miniszterelnök csak részben szolgált rá. Fájó, hogy az elnök és kampánystábja nem veszi észre, milyen rombolóan hat a társadalomra egy ilyen burkolt hímsovén kampány, hiszen az emberek többségébe amúgy is mélyen be van idegződve a nőkkel szembeni felsőbbrendűség. Az elnök azt is magának vindikálja, hogy nélküle nem létezne jogállamiság, ami vicces, hiszen éppen az elmúlt öt évben romlott meg alapvetően az igazságszolgáltatás az ügyészség visszaélései nyomán. Ennek bizonyítéka az utóbbi egy évben született jó pár felmentő ítélet, amelyben magyar elöljárók is érintettek voltak.

Sajnos a király meztelen, ha a vasárnapi elnökválasztás második fordulójának kínálatát nézzük, és talán rendszerváltás óta először megoldhatatlan dilemma előtt állunk, ugyanis egyik jelöltet sem tudjuk támogatni, hiszen nem szolgáltak rá erre. A legfájdalmasabb az, hogy a következő öt évben egyikük továbbra is vezető szerepet fog betölteni a hazai belpolitikában.