(Idő)utazás
Vissza

(Idő)utazás

Az állami vasúttársaság járműve berendezésileg, tisztaság-, vagy késésügyileg húsz éve mit sem változott, pedig már 2090-ben sem volt dicsekednivaló a szolgáltatásuk. Velem szemben átlósan egy fazon. Mezítelen lába, ami olyan szagot áraszt, mintha legalábbis 2017-ben lennénk, feltéve a mellettem lévő ülésre. Azonnal indulunk, ez csak egy kis állomás, tábláján a magyar helységnév poros helye sejlik fel az erdélyi sötétben.

Ez a sötét más, mint például a budapesti sötétség, vagy teszem azt, az európai átlagsötétség. Brüsszeli tudósok szerint átlagban itt jut a legtöbb sötétség egy főre. Autonómiában a hideg is sokszor eléri a mínusz nulla fokot – mondják a szakavatott időjárás-bemondók, míg Paris-al Baghdadiban csupán plusz-mínusz 10 fok van december elsején is. Pedig az a leghidegebb nap már lassan 200 éve.

Hunyorgok itt ebben a régivágású, konzervatív erdélyi sötétségben, amikor a büdös lábú a tábla felé bökve megszólal mellettem: a románok verhették le... De hát román írás sincs! – válaszolom. Hát a románt meg, gondolom, a magyarok – felel vissza. Mert ez úgy helyes, Erdélyben a kölcsönkenyér visszajár. Erre mindenki egyetértően bólogat a teleköpködött padlójú vagonban. Nincs is belőle balhé – folytatja, a  múltkorában egy falu helységnévtábláit eleve úgy szerelték fel, hogy a két polgármester – a magyar ugye, meg a román, merthogy a kötelező kvóta szerint minden faluban, ahol még él egy magyar, vagy egy cigány, annak kell legyen saját polgármestere… Uniós kvóta, kacagjuk is sokszor, hogy milyen hülyeség ez már, London-al Delhinek vagy 800 polgármestere van az uniós kvóta miatt, és még nincs is képviselve minden indiai nyelvi kisebbség – magyarázza.

Szóval van ez a falu – folytatja –, amelyiknek a román, a magyar meg a cigány polgármestere megegyezett, hogy az új helységnévtáblán előre lefújják mindkét nevet festékkel és úgy helyezik ki azt, így kihúzva a közösségeket összeugrasztó pártok méregfogát. A cigányok, mivel elfelejtették a nyelvüket, egy hekkertámadás során pedig megsemmisült a Wikipédia oldaluk, és a Cigány Tudományos Akadémia professzorai sem gépek, hogy mindent észben tartsanak, ha már ott van a szerver, szóval ezért minden lejegyzett emlékük megsemmisült. A jellegzetes szoknyájuk és kalapjuk miatt önálló etnikumként megkülönböztetett, de írott emlékek nélküli cigányokat ezért táblaügyileg odacsatolhatja a közösség, a kutyafejű tatár, a háromszéki székely, a kolozsvári székely, a momorlány román, a szászfenesi ukrán, vagy helyzettől függően valamelyik másik. Ezért a település cigány neve helyett kutyafejű tatárul, háromszéki székelyül, kolozsvári székelyül, momorlányi románul, szászfenesi ukránul, vagy helyzetétől függően valamelyik másik nyelven írják ki kétszer a település nevét.

De visszatérve, amit akartam mondani: a két polgármester megegyezett, hogy még kihelyezés előtt festékkel olvashatatlanná teszik a település nevét mindkét (és fél) nyelven, hogy ugye ne legyen baj. S hát ez a magyar polgármester, Chis Bella nevezetű, fakitermelőcsaládból származik, az apját jól ismertem, együtt dolgoztunk a szintetikus eugeniaíz-gyártó vállalatnál, szóval, ez a Bella, aki mellesleg férfi, csak a szülei szerették volna, ha valami történelmi politikusi nevet adnak a gyereküknek, szavam ne felejtsem, szóval, ez a muki azt szerette volna, ha a település magyar és elcsatolt cigány nevét zölddel festik le. A román polgármester, egy bizonyos Mednyánszki Johannis, székely származású, ősi kézdi román famíliából, nos ő azt szerette volna, ha a román szöveget halvány elefántcsontrózsaszínnel festik le. Hogy miért pont ilyenre, az nem derült ki abból a külföldileg szponzorizált pártatlan tényfeltáró cikkből sem, amit erről olvastam, de az bizonyos, hogy ilyen színekben indult a választásokon az egyik „ellenfele”, akivel szóba hozta a pártatlan kormánysajtó, hogy összejátszanak a szlovák–magyar identitású szavazók ellen. Nos, megegyeztek és lefestették, az egyik kalotaszegi román hagyományos kecskebukavető öregasszonyt kérték meg, mert már csak ő tudja előállítani a halvány elefántcsontrózsaszínű festéket, hogy hagyományos technikával, laboratóriumi körülmények között végezze el. Az öregasszony meg is csinálta, kicsit átmázolta magyar zöldre is, de annyi baj legyen, a lényeg, amit akarok mondani, hogy kirakták ezt a nemzeti zöld-halvány elefántcsontrózsaszínű táblát, írás nélkül. Nyilván a helység nevét továbbra sem tudta senki, sőt már a környező településen élő visszaszármazott fiatalok is kezdték elfelejteni, hogy mi a szomszéd falu neve, de az igazság, hogy nem is érdekelt senkit, aztán egyesek már csak úgy emlegették, hogy a nemzeti zöld-halvány elefántcsontrózsaszínűek. Szóval ott áll ez a tábla, egyharmad román színű, majdnem kétharmad nemzeti zöld színű. Ezt a kétszínű táblát pedig a magyar közösséget képviselő 365 helyi politikai párt kirendelt kávéfőzés-szakértő irodavezetői minden évben megkoszorúzták. De mivel a nyilvánosság előtt egyik párt sem egyezett a másikkal, ezért külön napokon koszorúztak, így az év minden napjára jutott egy csoport aktivista a helységnévtáblánál. A történet külön sajátossága, hogy ennek ellenére egymás koszorúját sosem látták, mert a Wikipédia-cikk nélkül maradt népség somerei minden éjjel begyűjtötték azokat és eladták a soron következő pártnak. De olyan is volt, hogy a szomszéd faluban élő őshonos ukrán somerek lopták el a koszorúkat, de ezek bosszúból mindig elégették. Így ment ez nevenincs falu helységnévtáblájánál az év minden napján, kivéve, ha szökőév volt, mert arra a napra nem jutott párt, így akkor egy napig senki se koszorúzott volna, ha egy egyszemélyes magyar párt képviselője ki nem kéri magának ezt. Egy alkalommal még a szavazójával érkezett, de miután az meghalt, kénytelen volt egyedül jönni. Gúnyolták is a többi pártvezetők, hogy csak ő szavaz a saját pártjára, de erre mindég azzal vágott vissza, hogy így is 0,273%-os a magyar közösségen belüli támogatottsága. Ezzel ellentétben a román pártok már száz éve sorban minden esztendőben folyamatosan túlteljesítettek a parlamenti választásokon. Már a történészek sem emlékeznek, de mintha egy bizonyos Bok lett volna az utolsó stabil alak, aki több mint egy éven keresztül fősködött a kormány fölött. Egyes történészek ezt a korszakot sötét diktatúraként jellemzik, lévén, hogy manapság abból az elgondolásból adódóan, hogy mindenki férjen oda lopni, csak egy hétre választják a kormányt, minisztereket, lobbistákat, szenátorokat, szenátor-helyetteseket, a főelnököt, a helyettes elnököt, az elnök titkárnőjét, a sofőrjét, a polgármesteri hivatalok kávéfőzés-szakértőit ésatöbbi. Jó is ez a rendszer, így mindenki odakerül kétévente, hogy valamilyen funkció betöltése alatt lophassa az állam pénzét – mesélte a lábszagú, aztán hirtelen abbahagyta, mert hívta valaki.

(MÉG) 100 év Romániában(?) 2018 centenáriumi év, az évforduló előszele, hangulata belengte a 2017-es esztendőt is. A visszapillantások, évszázadértékelők, emlékezések-elemzések helyett mi inkább egy kis jövőkutatásra vállalkoztunk szilveszteri összeállításunkban. Arra kértük munkatársainkat, lépjenek előre az időben, írják le, milyennek képzelik, milyen irányba változik az ország, s vele együtt a mi sorsunk a következő 100 esztendőben. Itt, most a Tudósítások 2118-ból rovatunkat olvashatják.

Nagyerdély kikiáltása

A Duna-deltabeli Sf. Gheorghe városa egyhangú kiáltványban követeli a testvérvárosi kapcsolatot Sepsiszentgyörggyel... és ez csak az első lépés arra, hogy korridort létesítsenek Dobrudzsa és Erdély között. A háttérben a két provincia effektív egyesülésének terve rejlik – derül ki bukaresti sajtóberkekből. Szintén fővárosi lapértesülések tudni vélik, hogy mindez nem egyéb, mint a Nagyerdély megalakítását célzó megaprojekt része. Litvánia és Bukovina is csatlakozási nyilatkozatot küldött már Kolozsvárra, és a Szerémség is jelezte uniós szándékait. A neoirredentista mozgalomnak tulajdonított fejlemények azért is lepik el aggodalommal a román kormányköröket, mert meg nem erősített hírszerzői források tudni vélik, hogy már Budapesten is fontolgatják az Erdélyhez való csatlakozást, sőt, jobban értesült tényezők szerint már ütemtervet is kidolgoztak a magyar külügyi tárca erre a célra létrehozott szupertitkos különbizottságában. Állítólag már elkészült az első ötven esztendőre vonatkozó vázlat is. Az bizonyos, hogy az unió kikiáltásának időpontja – a tervezet szerint – december 13. lesz. Ezzel mintegy jelezni óhajtják a projekt szerzői, hogy nem bab(oná)ra megy a játék...

Rostás-Péter István

Hírösszefoglaló 2118-ból

Az elmúlt napokban ismét terítékre került több állam Schengen tagságának a kérdése. Románia felvételi kérelmét – bár a szakbizottságok többnyire kedvezően vélelmezték – Hollandia, Egyiptom és Indonézia nem szavazta meg. Katalónia és Eritrea tartózkodott. Ugyanakkor kedvezően döntöttek Lesotho, Mongólia és Myanmar felvételéről, az utóbbi országok 2119. április elsejétől lesznek a schengeni térség részei.

Újabb információk kerültek felszínre a súlyos, 28 halálos áldozatot követelt buszbaleset kapcsán. Magukat megnevezni nem kívánó források szerint a katasztrófa oka terrorcselekmény lehetett, amelyért okkult neo-sorosista szervezeteket terhel a felelősség. Mint ismeretes, a busz egy konvoj részeként haladt Teleorman megye felé, a PSD 2016-os decemberi nagy választási győzelme centenáriumának emlékművéhez zarándoklókkal, amikor az épülő Ploieşti–Alexandria autópályán tehéncsordának ütközött.

A kormány 2119-re 240 kilométer autópálya átadását tervezi – közölte a kormányszóvivő. Az idén lezajlott munkálatokat illetően újságírói kérdésre hozzátette: a tervezett 392 kilométer helyett sajnos csak 14,7 kilométert sikerült átadni Bihalyrütyefalva határa mellett, ugyanis a tizennégy milliárd lej értékű megvalósíthatósági tanulmány nem készült el idejében, emellett a kormány (továbbra is) az igazságügyi reform törvénytervezetével volt elfoglalva.

A Román Görögkeleti Egyház (BOR) szinódusa a napokban tárgyalja a huszadik századi államférfi, Nicolae Ceauşescu szentté avatását. Az egyház és a lakosság túlnyomó része a javaslatot támogatja.

Huszonkét kormánypárti honatya törvénytervezetet nyújtott be, amelynek értelmében magyarországi mintára, Romániában is bűncselekménynek minősülne a migránssimogatás.

Hatalmas közlekedési dugó alakult ki a napokban mind a nagylaki, mind az ártándi határátkelőnél, az illetékesek szerint ezt az Olaszországból, illetve Spanyolországból hazaigyekvő szezonmunkások tömege okozta. Mint ismeretes, csak ebben a két országban mintegy tizenhárom millió román állampolgár dolgozik.

Kolozsváron idén is a legtöbben a kormánypárti székház előtt töltik a szilveszter éjszakát, ahol a hagyománynak megfelelően paszulykonzervet és háromnullás lisztet osztogatnak. A tűzijátékra és a manele-fesztiválra a helyi költségvetésből nyolcmillió lejt különítettek el.

Ercsey-Ravasz Ferenc


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Charlotte Rampling Arany ...
Korodi Attila: tárgyalunk a kormánnyal ...
Sporthírek röviden

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • „Minél több házból esténként világosság ...
  • Életműdíj, gumicukorból
  • Centenárium más szemszögből
  • Búcsú doktor Lőwy Károlytól
  • A lélekről beszélgettünk...