„Apránként nyílt meg a világ”
Bemutatták Gaal György útleírásaiból összeállított könyvét
Bemutatták Gaal György útleírásaiból összeállított könyvét
Vissza

„Apránként nyílt meg a világ”

Gaal György útirajzai, a világ egzotikusabbnál egzotikusabb helyein tett kirándulásainak beszámolói nem ismeretlenek a Szabadság olvasói számára, az irodalomtörténész, helytörténész számos utazásának élményeit napilapunkban osztotta meg az olvasókkal, érdeklődőkkel. Nemrégiben Gaal György, a Polis Kiadó „unszolására” összegyűjtötte a Szabadság hasábjain megjelent írásait, kiegészítette két irodalmi jellegű beszámolóval, amelyet a Helikonnál közölt és Keresztül-kasul a nagyvilágban – Útirajzok címmel két kötetbe foglalta őket. A kétkötetes kiadványt szerda délután a Vallásszabadság Házában Dávid Gyula irodalomtörténész és a szerző mutatta be.

– Még nem próbáltam soha, de úgy gondolom, a legnehezebb és legszeszélyesebb műfajok közé tartozik az útleírás: hogy hová megy az ember az se mindegy, hogy mit lát, az se mindenben tőle függ, és hogy mindabból mi kerekedik ki, az aztán igazán nyitott kérdés. Mert ebben a műfajban az utazónak úgy kell megörökítenie a maga élményeit, hogy az másoknak is hasznára váljék – indította a kötet méltatását Dávid Gyula.

Az irodalomtörténész hozzátette, az útleírásokat nehezíti az is, hogy egyes olvasók útikönyvi pontosságot várnak ezektől, míg másokat a furcsaságok, vagy épp a személyes élmények érdeklik, de az is akadályozó tényező, hogy az utazó egy cég által kijelölt programban vesz részt, így azt láthatja, amit a program vezetői kijelölnek számára.

– Gaal György új könyvének is ezekkel a nehézségekkel kell szembenéznie és olvasóinak is ehhez kell igazítaniuk elvárásaikat, számot vetve azzal, hogy a kötetbe foglalt 29 útirajz történései időben közel 25 év alatt mentek végbe – jegyezte meg Dávid Gyula. Elmondta, az első útleírás 1994-ben született, Kuncz Aladár franciaországi fogságának egyik színhelyéről szól, az utolsó, szingapúri beszámoló pedig tavaly jelent meg. Térben Észak-Amerika és Ausztrália kivételével mindenhol megfordult a szerző – tette hozzá.

– Gaal György az utazásai során elsősorban helytörténész és tanár. Számára mindaz, amit lát és tapasztal a közeli vagy sokszor igen távoli múltba visszavezethető történetének ismeretében válik igazán értelmezhetővé. Másfelől azt, amit a látottakból megtud, elengedhetetlennek tartja továbbadni – mondta Dávid Gyula.

A méltatás végén megjegyezte, azok az utazók, akik Gaal György tudásával felszerelkezve állnak meg a Gízai piramis vagy a Kínai nagy fal előtt, „másképpen fognak körülnézni, másképpen fognak onnan hazatérni”.

A méltatást követően Gaal György beszélt a kötet létrejöttéről, utazásairól. Elmondta, 1991-ben, mint brassais tanár ment el első kirándulására, a hollandiai utazásra angol tolmácsnak vitte magával az iskola vezetősége. Hazatérve megírta a kirándulást, az ott látottakat, előtérbe helyezve a hollandiai iskolákat, a közölt leírás pedig, meglepetésére, óriási közérdeklődést keltett. Ekkor fogalmazódott meg a helytörténészben, hogy ilyen útirajzokra igény lehet itthon. Megjegyezte, ez az első írás azonban nem szerepel a most kiadott kötetben, mert az túl szakmai volt, a szerkesztésénél pedig az általánosabb jellegű írások kerültek előtérbe.

– A kötetek, történetek azt a folyamatot tükrözik, ahogy egy 40 évig „bezárt” romániai ember lehetőséget kap arra, hogy elinduljon, hogy világot lásson – mondta Gaal György. Kiemelte: „apránként nyílt meg a világ”, a rendszerváltást követően még sok helyre nem, vagy csak vízummal utazhattak. Felidézte, mekkora sorokat kellett Bukarestben kiállni, hogy megkaphassák a vízumokat, és hogyan kellett néha országokat „megkerüljenek”, mivel azokba nem kaptak belépési engedélyt.

Az első utazások kapcsán elmesélte, feleségével nyaranta mindig Erdélyből megközelíthető helyekre utaztak, szilveszterkor azonban buszos kirándulásokra jelentkeztek be, hogy világot lássanak. A 90-es években busszal megjárták Görögországot, Törökországot, majd Olaszországot is. „Nagy szenzáció volt, amikor elindultak a repülőjáratok”, jegyezte meg Gaal György, aki feleségével a repülőtársaságok lehetőségeit is kihasználta: a járatok beindulása után elsőként Kairóba repültek, de a Tarom Bukarest–Peking direkt járatát is kipróbálták.

Ezekre a szilveszteri utakra mindig célszerűen felkészült, hangzott el, indulás előtt útikalauzokból, lexikonokból, az utóbbi időben pedig az internetről tájékozódott, de a helyszínen is gyarapította ismereteit, helyi prospektusokat olvasott, mindig idegenvezetővel kirándult.

– Sok olyan országba jutottunk el, a Közel-Kelet országai vagy Nigéria, ahova akkor még biztonságban mehettünk, de ahova most már nem mernék elutazni. Az elmúlt 25 évben számos olyan dolgot láttunk, ami ott jártunk óta megváltozott – mondta Gaal György.

A most megjelent két kötet az elmúlt negyed évszázad utazásait kronológiai sorrendben mutatja be, így a világ történései is kirajzolódnak olvasás közben, jegyezte meg a szerző. Gaal György kiemelte: a történetek az „ottani jelen mellett az itteni valóságot is tükrözik, mindig összehasonlítottam a két helyzetet.”

– Nagyon kolozsvári szemléletű útleírások ezek, amelyek saját véleményt is megfogalmaznak, de csak takarékosan – tette hozzá.

Gaal György elmondta, még Észak-Amerika és Ausztrália vonzza, előbbit reméli láthatja, utóbbit viszont, a távolságra való tekintettel, már nem fogja tudni megnézni. „Ha 20 évesen kezdtünk volna utazni, ez sem maradt volna ki”, jegyezte meg.


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Sporthírek röviden a nagyvilágból
Online filmvetítés Törőcsik Mari ...
Szabadnap az oltásra jelentkezőknek?

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ