„Ablakot nyitott nekünk a világra” – Kubassek János tudós, világutazó Nagyenyeden járt
Vissza

„Ablakot nyitott nekünk a világra” – Kubassek János tudós, világutazó Nagyenyeden járt

Kubassek János tudós, geográfus, világutazó nem először járt Nagyenyeden: 1975, 1990 és 1992 jelzik látogatásainak időpontjait. Az elmúlt hétvégén újra a Bethlen-kollégium vendége volt, és lelkesen mondta, hogy „az ősi alma máterre nem lehet ráismerni”. A kívül-belül megújult kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató a régi barátsággal üdvözölte az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatóját, geográfust, írót és kísérőit: Vernyik Nagy Eszter és Vernyik Pál múzeumi munkatársak először jártak Erdélyben és megcsodálták a kollégiumot, természettudományi múzeumát, dokumentációs könyvtárát és Nagyenyedet.

 Kubassek Jánosnak örök példaképe Kőrösi Csoma Sándor, az „égő zarándok”, aki a nagyenyedi kollégiumból indult felfedezni az őshazát és eljutott Tibetbe. Az ő útját járta végig Kubassek, aki most az enyedi Bethlen-kollégium Apafi-termében és Torockón a Duna Házban tartott vetítettképes előadást a Himalája magyar remetéjéről. Mindkét előadás Kőrösi Csoma életének és útjának tanulságairól szólt. Az előadó egyik kiemelkedő műve „A Himalája magyar remetéje”, a mai világnak is megszívlelendő szellemi értékeket rejt. A kötet megjelenését Erdélyben, Magyarországon, de másutt is Európában nagy elismerés kísérte. A „nagy útnak” követője volt Jakabos Ödön kézdivásárhelyi lakos, aki bejárta Kőrösi nyomait (1973-1977) és felkereste a tudós-vándor dardzsilingi sírját.

 A vetítettképes előadásból kiderült, hogy Csoma szellemi hatása a mai napig sem csökkent és pozitív példakép a fiatalok számára. „Csoma ablakot nyitott nekünk a világra.” Az előadásokat élénk beszélgetések követték. A feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy Indiában még manapság is nagy kultusz övezi Kőrösi munkásságát. Minden évben Kőrösi napokat tartanak, és többen magyarul is tanulnak. Szóba került Balázs Dénes XX. századi világutazó, aki diáktársai előtt megfogadta, hogy bejárja a világot. Felnőttként beváltotta ígéretét, és világutazó valamint író lett. Rövid erdélyi látogatása alatt 1992-ben a kollégiumban az volt a kívánsága, hogy kísérjük fel az Őrhegyre, hogy megszemlélhesse a nagyenyedi panorámát. Letanovszky István akkori igazgató nagy szeretettel fogadta. Balázs Dénes munkásságához hozzátartozik az érdi múzeum létrehozásának gondolata. Azóta is sokat fejlődött a múzeum Kubassek János igazgatása alatt. T. Mészáros András érdi polgármester hathatós támogatásával nőtt a múzeum kiállító felülete és előadóterem is létesült. Csoma-tanulmányok Erdélyben is születtek, például Csetri Elek, az MTA külső tagja, két művében is felhívta a figyelmet Kőrösi jelentőségére: Kőrösi Csoma indulása (1979) és Kőrösi Csoma Sándor (1984). A dokumentációs könyvtárban Gordán Edina könyvtáros bemutatott néhány igazi régiséget. Kubassek János elismeréssel szólt a könyvtár új arculatáról. Búcsuzóul egy értékes könyvadománnyal ajándékozta meg a könyvtárat.

A szentgyörgyi látogatás nagy élménye volt felkapaszkodni a falu feletti dombra, a csodás helyet uralja a Székelykő, az Ordaskő, a Ragadozó csúcs, a két falu és a Vár. Közben meghallgattuk Gyulai Pál „Óriásleányka” című versét.  

 Kubassek János, a különleges világjáró előadásai alatt és a beszélgetésekben kitágult a világ számunkra, átéltük azt, ami csak álmodozásainkban létezett. Ajánlata szerint tágabb környezetünket az „életvalóságból” a legjobb megismerni, erre jók az utazások is. Vendégeink vasárnap reggel, hazaindulás előtt ellátogattak az enyedi parkba, a valamikori Kápolnadombra, ahol a diákemléművet és az Áprily házat is megtekintették.

(Borítókép: Csoportkép  a szentgyörgyi dombon (kalapban Kubassek János)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

„ Együtt vagyunk, boldogok vagyunk!” - ...
Szecessziós sétára hív a Korzo Egyesület
Tizenhárom óra keresés után találtak rá ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ