A média által tanúi vagyunk egy borzalmas, háború okozta szenvedésnek, amely sajnos nem rossz álom vagy filmdráma, hanem valóság. Emberek halnak meg, családok veszítik el otthonukat, szakadnak el egymástól, gyermekek és nők, idősek és védtelenek sérülnek meg, velük együtt a társadalom és az egész világ. Szent Pál apostol írja a korintusi híveknek „ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi” (1Kor 12, 26). Minket is mélyen érint a háború okozta szenvedés, és segíteni akarunk az áldozatoknak.

November 19-éhez, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez közeledvén, cselekvő módon emlékezzünk a magyar szentre, akit az egész világon a szolgáló szeretet példaképeként ismernek és tisztelnek. Erzsébet a másokkal való törődést állítja elénk követendő példaként, figyelmeztetve bennünket arra, hogy a másokkal való törődés az odafigyeléssel kezdődik, de ez nem állhat meg az együttérző sajnálkozásnál, hanem cselekvő magatartássá kell válnia.

Kedves paptestvérek, Krisztusban szeretett hívek, minden tekintetben szokatlan és sajátságos ez az üzenetem, amelyet okostelefonommal rögzítek. Nem szentbeszéd, nem a mai vasárnap szentírási szakaszairól szóló elmélkedés, hanem személyes hangvételű üzenet szeretne lenni, mindenekelőtt tájékoztatás.

Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé! (Fil 4,6)