Bemutatták Zakariás Erzsébet Képek könyve című kötetét
A kötet és a kutatás ötletét egy néprajzi bibliográfia adta, Teofil Bugnariu író, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár egykori főkönyvtárosának a román néprajzról szóló, magyar forrásokban megjelent publikációs összeállítása. Zakariás Erzsébet a könyvbemutatón elmondta, a nyomtatásban nemrég megjelent bibliográfiában képek ugyan nem szerepeltek, de Teofil Bugnariu jegyzeteiben feltüntette, hogyha egy-egy tanulmánynál közöltek képet is. Ennek a képanyagnak a gazdagsága keltette fel Zakariás Erzsébet érdeklődését, és úgy döntött, összegyűjti a Bugnariu által megjelölt képanyagot. Ám szkennelés közben számos más, rendkívül izgalmas képet talált, így a gyűjtést kibővítette, és mindent digitalizált, ami számára közeli, érdekes volt. Végül több mint 3600 illusztrációt gyűjtött össze, ezekből a kötetbe és a digitális összeállításba azok kerültek be, amelyek Romániához köthetők, részletezte a szerző.
A megmaradt 2660 illusztrációt 12 fejezetbe rendezte, a képeken megjelenő témák alapján. A digitális melléklet és a könyv segítségével az érdeklődő megismerheti a romániai tájakat, településeket, templomokat, kúriákat és kastélyokat, fürdőhelyeket, személyiségeket és emlékhelyeket, az ipar alakulását, parasztházakat és gazdasági épületeket, életképeket, szokásokat és népviseleteket – derült ki a könyvbemutatón. A kötethez bevezetőt, a különböző fejezetekhez pedig rövid ismertetőt is írt a szerző.
Tötszegi Tekla - balról - és Zakariás Erzsébet a könyvbemutatón. Fotók: Szentes Zágon
A nyomtatásban megjelent válogatás „csak egy csalétek” – jegyezte meg Zakariás Erzsébet, majd kiemelte, hogy a bevezető és az ismertetők csak a kiadványban jelentek meg, az online felületen nem érhetők el. „A digitális mellékletben a képfolyamot lehet végignézni, viszont több eligazításhoz a könyv szükséges” – magyarázta. A kötetben a néprajzi jellegű képek „tengnek túl”, mivel ez volt az érdeklődés forrása – fűzte hozzá.
Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum aligazgatója a kötetet mutatta be röviden. Mint mondta, a Képek könyvében találni különböző lenyomatokat, rajzokat, metszeteket és fotókat is, amelyeket újságokból, folyóiratokból, szakkötetekből gyűjtött össze a szerző. A képeket Zakariás Erzsébet digitalizálta és adatolta is, a kötetben és a mellékletben a képek forrása és az eredeti képaláírások is megtalálhatók, mindkettő három nyelven, magyarul, románul és angolul olvasható – mondta Tötszegi Tekla.
A néprajzi múzeum aligazgatója kiemelte: a szerző nem fogalmaz meg kritikát a képekről, összeállításokról, viszont a kritika hiánya semmit nem von le a hatalmas kiadvány értékéből.
A kötetet Blos-Jáni Melinda, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, fotó- és filmtörténész méltatta. Mint mondta, eddig úgy gondolta, hogy az erdélyi sajtófotó történetét – amely még feldolgozásra vár – a két világháború közötti időszaktól, a fényképek elterjedésének korszakától kell elkezdeni, ám ez a kötet rávilágított arra, hogy érdemes visszanyúlni az 1850-es, 1860-as évekig.
Az egyetemi oktató a William Mitchel által használt „vizuális fordulat”, valamint Nicholas Mirzoeff „vizuális kultúra” fogalmát említette meg a kötet kapcsán. Előbbi értelmében a 20. század elején áttértek a szöveg alapú kommunikációról a vizuális alapú kommunikációra, amely átállás főleg a film és fotó elterjedésének, és a fényképek egyszerű sokszorosításának tudható be. Nicholas Mirzoeff szerint a 19. században a kifejezés eszköze a regény és az újság volt, míg a következő évszázadban már a kép. Blos-Jáni Melinda szerint ez a kötet a két korszak közti átmeneti időszakot mutatja be.
Blos-Jáni Melinda kiemelte: Zakariás Erzsébet nemcsak képeket gyűjtött, a kötettel az erdélyi kultúra ábrázolásának történetét és magát Erdély történetét meséli el.
