„A válogatás fő szempontja az volt, hogy melyek azok az igazán maradandó színházi élmények az elmúlt tíz évből, amit, ha lehetne, most azonnal újranéznénk, és amelyek olyan nyomot hagytak szerintünk a magyar színházművészet palettáján, amire sok évtized múlva is biztosan emlékezni fogunk. Egyszerűbben: ezek voltak a kedvenceink a 2010-es években bemutatott darabok közül” – olvasható a Könyves Magazin weboldalán.
Radu Afrim rendezését 2015 márciusában mutatta be a Tompa Miklós Társulat, azóta pedig közel száz alkalommal játszották teltház előtt. Az előadás Bartis Attila A nyugalom című regénye valamint a szintén Bartis Attila által jegyzett Anyám, Kleopátra című színdarab ötvözéséből született meg a próbafolyamat során.
„Az előadásszöveg első olvasásra lehet, hogy egy kisrealista előadásért kiáltana, de Radu Afrim rendezésében nagyon erősen bekúsznak a román színházi hagyományok és a pontos lélektan mellett nagyon erősen megjelenik egy álomszerű, szinte túlzóan teátrális képi világ, például a valaha volt elegáns szobabelső, azaz a színpad közepén egy lápos, algás vizes árkot láthatunk. A szereplők maguk is, mintha egyre jobban süllyednének bele valamiféle nyúlós, hínáros mocsárba, miközben fel-felvillannak a múlt jóval dicsőbb emlékei. Ezeket viszont már jócskán beárnyékolja a toxikus anya-fia kapcsolat, amelynek szereplői képtelenek ebben a nyomasztó, fojtogató hangulatban együtt élni, mégis egy életre egymásra vannak utalva. Az egész előadás az érzékeinkre hat és ezeken keresztül késztet gondolkodásra, ahelyett, hogy intellektualizálná ezt a beteges viszonyt. Ezzel pedig két kézzel ránt be minket is a posványba” – írják az előadásról a Könyves Magazinon.
Jelenet A nagy füzet című előadásból. Fotó: Dusa Gábor
Az évtized legfontosabb színházi produkcióinak tízes listáján A nyugalom mellett a következő előadások szerepelnek: Pintér Béla és Társulata: Titkaink (2013, Szkéné Színház), Mohácsi János: Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe (2011, Nemzeti Színház), Soharóza-Halas Dóra, Nagy Fruzsina, Bartha Márk, Fekete Ádám: Az ügy (2018, Trafó), Mundruczó Kornél – Proton Színház: Látszatélet (2016, Trafó), Horváth Csaba – Forte Társulat: A nagy füzet (2013, Szkéné Színház), Hajdu Szabolcs – Látókép Ensemble: Ernelláék Farkaséknál (2015, Maladype Színház), Vajdai Vilmos – TÁP Színház: Utas és holdvilág (2017, Trafó), Hegymegi Máté: Peer Gynt (2017, Stúdió K Színház), Kovács D. Dániel – Szputnyik Hajózási Társaság: A heilbronni Katica (2015 Jurányi Ház).
A lista végén a szerkesztők szerettek volna megemlékezni az Ódry Színpadról is, ahol sok színművész, rendező, dramaturg és tervező pályája indult, így tizenegyedikként Fehér Balázs Benő 2014-ben bemutatott, Tajtékos napok című előadásával zárták a válogatást, ami több mint öt évig futott az SZFE Padlásán.
(Borítókép: Jelenet A nyugalom című marosvásárhelyi előadásból – Kiss Bora és Bányai Kelemen Barna. Fotó forrása: Tompa Miklós Társulat)
