Újraszentelték a felújított evangélikus templomot

Újraszentelték péntek délután a kolozsvári evangélikus-lutheránus templomot. Fejér Olivér evangélikus lelkész elmondta: az esemény jó alkalom emlékezni arra is, hogy száz évvel ezelőtt, a trianoni békeszerződés következményeképpen jött létre az önálló magyar evangélikus egyház, amelynek létrehozását a kolozsvári zsinaton döntötték el.

– Hálás vagyok Istennek, hogy hat esztendő munkája után ma átadhatjuk ezt a szépen restaurált templomot és püspöki székházat. A kincses városnak sok szép és értékes épülete van: a miénk nem a legnagyobb, sem a legrégibb, de az egyik legszebb épülete a városnak. A templomunk műemlék, de ne legyen múzeum, hanem legyen élő gyülekezet! – hangoztatta Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök.

Fehér Attila főtanácsos-esperes, aki a munkálatok összehangolásáért felelt, elmondta: a templom kívül-belül megújult, újdonság a karzat alatt kialakított gyermekkuckó. A legfontosabb ugyanis továbbra is az, hogy a templomot megtöltsék a gyermekek, fiatalok.


A gyerekkuckó a templom főbejáratánál található, pontosabban a karzat feljáratánál. Ezt a részt hangszigetelő üveggel választották el, amely meggátolja a gyereksírás kiszivárgását, ezért a gyerekek és szülők játszva vehetnek részt az istentiszteleten úgy, hogy az oda bevezetett hangszórók segítségével hallhatják mindazt, ami az üvegfalak mögött elhangzik. Mindezt azért találták ki, hogy kicsik és nagyok, fiatalok és idősek együtt lehessenek Istennel közös hajlékukban.

– Bizakodó vagyok a megújuló templomok láttán. Az újraszentelés erősíti a hitet. De ne felejtsük el, kiért tesszük mindezt! A gyermekekért. Ma a legnagyobb kihívás olyan döntéseket hozni, amelyek a negatív demográfiai mutatókat jóra változtatják, újra kell gondolnunk a család- és gyermektámogatási rendszert, hogy a szülőföl­dön erős közösségként megmaradjunk – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár a közös értékek – család, szülőföldszeretet – fontosságát emelte ki. Elmondta: 2010–2020 között a magyar kormány 1600 egyházi épület, közösségi tér felújítását támogatta, ezek közül Erdélyben és a Partiumban 21 fejlesztés valósult meg. Cseke Attila fejlesztési miniszter a gyökerek, az értékek, a jövő és az örökség fontosságát hangsúlyozta. Victor Opaschi vallásügyi államtitkár elmondta: a templom az a hely, ahol tanúi lehetünk a közösség szolidaritásának.

Az ünnepi istentiszteleten közreműködött Erich Türk és Horváth Zoltán (orgona), egy rézfúvós kvintett és a brassói Mátka népdalcsoport.

 A kolozsvári evangélikus-lutheránus templom egyik legértékesebb különlegessége a ludwigsburgi Walker cég által épített hárommanuálos pneumatikus hangversenyorgona, amelyet 1913. április 5-én szenteltek fel. Ennek az orgonának az építését a kitörő világháború miatt nem fejezték be, a harmadik manuál soha nem került üzembe. A renoválás során az orgonát teljesen felújították és a harmadik manuált is megépítették. A harmadik manuál sípjai a toronyban, az erre a célra kialakított szobában találhatók, amelynek hangja a templom mennyezete fölé épített hangfolyosón halad végig és az oltár fölött hallható igazán. Így jelenleg a kolozsvári evangélikus-lutheránus templom pneumatikus orgonája a kibővítés és felújítás után egyedinek számít, és Kolozsvár egyik legjobb hangversenyorgonája lett.

A renoválás során az oltár is megújult. Az evangélikusoknál az oltár a templom keleti oldalán van, ezzel jelképezve a feltámadott Krisztus jelenlétét. Az oltárban nem az Isten lakik, hanem egy egyszerű jelkép, amely az Isten jelenlétét fejezi ki. Az oltár elengedhetetlen kelléke elsősorban a korpusz (megfeszített Krisztus), amely azt az áldozatot juttatja eszünkbe, amelyet Ő vállalt értünk annak érdekében, hogy örök életünk legyen. A két gyertya az ó- és újszövetséget jelképezi, a virágok pedig hálánkat fejezik ki. A különféle színű terítők jelzik az egyházi év eseményeit. A nagy ünnepeken úgy, mint karácsony vagy húsvét, fehérbe öltöztetik az oltárt, pünkösdkor, vagy bármilyen egyházi nagy ünnepen pirosba (ahogyan az újraszentelésen is), feketébe nagypénteken, zöldbe, amikor ünneptelen időszak van, lilába pedig böjtkor. A templom berendezése változatlanul a 19. századi empire stílusú berendezés, amelynek legszebb darabjai a tojásléccel tagolt, tobozdíszes, 1826-ban faragott szószék, Lucas Hoch asztalosmester munkája, valamint a kompozitfejezetes oszlopokkal keretezett oltár, amelynek oromzatát Isten szeme és girlandos urnák díszítik. Az oltár szerkezetét Georg Schneider asztalosmester készítette. Az oltárkép Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő alkotása, és a Krisztus az Olajfák hegyén jelenetet ábrázolja.

Minden evangélikus templom elengedhetetlen kelléke a keresztelőmedence vagy keresztelőkút, amely általában az oltár előtt található. Elhelyezése nem véletlen, hiszen azt fejezi ki, hogy a keresztség után lehet az oltárhoz járulni úrvacsorát venni. A keresztelőmedence 1721-ből való, kagylódíszes kupájú, kőből készült, amelynek fehérre mázolt rézfedelén a Krisztus megkeresztelése jelenetet ábrázoló, fából készült barokk szobrocska található. A keresztelőmedencén a következő latin felirat olvasható: In honorem et gloriam dei litet – Kedves áldozat Isten tiszteletére és dicsőségére; Ecclesiae emolumentum curavit – Az egyház használatára készítette és egy megfejtetlen monogram és a készítés esztendeje, azaz 1721.

A felújítás során két harang költözött a templom tornyába: az Összetartozás és a Miatyánk harang. Ők már a kezdetektől ott laktak, de a háborúban az erőszakos hatalmak földre költöztették őket, hogy hívogató hangjuk helyett ágyúgolyóként pusztítsanak. Az 1827-ben öntött Szentháromság nagyharang, valamint a 2020. november 1-jén visszaköltöztetett harangok adnak hírt az élet legfontosabb pillanatairól, születésről, istentiszteletről, imádkozásról és halálról.

Újdonság a gyerekkuckó, amelyet elsősorban azért alakítottak ki, hogy a kisgyerekes családok is részt vehessenek nemcsak a vasárnapi istentiszteleteken, de a különféle koncerteken és rendezvényeken is, amiknek a templom helyet ad.

Befejeződtek a dési református templom felújítási munkálatai

Nagy szüksége volt már a dési református templomnak a felújításra – mondta Szilágy Róbert helyi lelkipásztor. A tető rossz állapotban volt, az épület több helyen is beázott esőzésekkor, a falakon pedig nagy repedéseket találtak a beavatkozások során. A templom most teljes pompájában uralja a város központjának látképét.

A templomot tornyával együtt teljesen újrafedték, a külső fal köveit megtisztították, újrafugázták, valamint rendbe tették az ingatlan körüli kőkerítést és teret. A belső falakon előkerültek a régi vakolatrétegek, sok helyen katolikus szimbólumokat találtak, illetve egyetlen falképet sikerült részlegesen restaurálni. Új villanyhálózatot vezettek be, és padfűtést szereltek a vaskályhák helyett, emellett javították, újrafestették a padokat és az ólomüvegablakokat.

A 18. századbeli kazettás mennyezetet restaurálták, és a padlástér is látogathatóvá vált, ahol Erdélyben egyedülálló festett gerendák találhatók.

Szilágyi Róbert, a Dési Református Egyházmegye lelkipásztora a Zsoltárok 100. versével köszöntötte az egybegyűlteket. Köszönetet mondott a gyülekezet nevében a szakértők csapatának, akik részt vettek a város szimbólumának, a 15. századi templom felújításában. „Az uniós források nélkül szinte lehetetlen lett volna mindezt felvállalni” – tette hozzá a lelkipásztor.


A 18. századbeli kazettás mennyezetet is restaurálták (fotó: Kiss Gábor)

Cseke Attila fejlesztési miniszter köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségek gyökereit meg kell erősíteni – ezt tette a templom felújítása a dési magyarok, sőt a város teljes közösségével. A sikeres felújítás továbbá az értékekről is szól, amelyekben templomépítő elődeink hittek, a jelen nemzedék pedig továbbviszi, üzenve a világnak, hogy ezeket kívánja a jövőben is megtartani. Cseke Attila elmondta, a fejlesztési minisztérium Erdély-szerte több mint 80 műemlék épület felújítását támogatja uniós és állami finanszírozásból. Ezek közé tartozik a dési református templom is.

„Ahogyan a torony az égbe, az Úr felé néz, úgy a dési közösség is a jövőre tekint” – jelentette ki Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Köszöntőjében kiemelte: míg nyugaton sok helyen nem értékelik már a templomokat, itthon megbecsülik az Úr házát a közösségek, befektetnek az épületek fenntartásába, jelezve, hogy gyermekeiket is keresztyénként és magyarként szeretnék felnevelni.

Morar Costan, Dés polgármestere szerint a templom szerves részét képezi a város képének. Az elöljáró megköszönte Szilágyi Róbert lelkipásztornak a kitartó munkáját, amellyel életre keltette a történelem egy darabját. A helyi önkormányzat jövőre a teljes városközpont felújítását tervezi.

A felújítás tervezéséért felelő Utilitas cég nevében Kirizsán Imola, majd a munkálatokat kivitelező KÉSZ vállalkozás részéről Sárosi Béla szólt a jelenlevőkhöz. A templomban október közepéig a többnyire kortárs helyi festők műveiből összeállított kiállítás tekinthető meg. (Berekméri Gabriella)

Borítókép: Rohonyi D. Iván