Szent II. János Pál pápa nyomatékosította, hogy a második évezred végén a katolikus egyház újra a vértanúk egyháza lett. Nem véletlenül, tehetnénk hozzá, hiszen ez a folyamat napjainkban is folytatódik. A magyar nemzet 20. századi vértanúinak egyike Brenner János atya, a szombathelyi ró- mai katolikus egyházmegye papja, rábakethelyi káplán, akit 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen az istentagadó kommunista hatalom kegyetlenül meggyilkoltatott papi szolgálatának teljesítése közben: magához véve az Oltáriszentséget és a betegek kenetét a plé- bániatemplom oltárá- tól indult utolsó útjára, hiszen sürgős betegellátás ürügyén csalták ki plébánosi lakásából. Életét 32 késszúrás oltotta ki, legtöbb a bal kezén, mert a magyar Szent Tarzíciusz azzal védte a végsőkig az Oltáriszentséget. Brenner János azonban nem egy végzetszerű gyilkosság áldozata, hanem önként és tudatosan ajánlotta fel életét Istennek, hiszen kitervelt meggyilkolása előtt is többször érték erőszakoskodások és halálos fenyegetések, amelyekkel meg akarták félemlíteni odaadó papi munkájában. De ő nem félt, mit sem csökkent buzgósága és elkötelezettsége az ifjúság lelkigondozása terén. Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én, háromgyermekes család második fiúgyermekeként. 1950-ben kezdte meg novíciusi évét a ciszterci rendben, ahol beöltözésekor az Anasztáz nevet kapta. A szerzetesrendek feloszlatása után, 1951-ben felvették a szombathelyi egyházmegye kispapjai közé. Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a szombathelyi székesegyházban. Rábakethelyen, az osztrák határ menti Szentgotthárd második kerületében lett káplán. A plébániához négy fília tartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa. János atya minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Szerette és tisztelte az embereket. Amint Ruppert József piarista atya, Brenner János boldoggá avatási ügye római szakaszának posztulátora – az évek folyamán több más magyar nemzetiségű vértanú és hitvalló boldoggá, illetve szentté avatási ügyvivője – hangsúlyozta, a vértanú pap életáldozatának megismerése és személyének tisztelete a több évtizedes tiltás elmúltával spontán módon tört fel, és egyre erősödik. Akik ismerték vagy hallottak tragikus haláláról, meg vannak győződve arról, hogy egy vértanú ontotta vérét keresztény hitéért, a legméltóságosabb Oltáriszentség védelmében, papi hivatásáért. A boldoggáavatási szertartást Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés drámájának színpadi bemutatója követi, majd tanúságtevő beszélgetésre kerül sor Brenner János ismerőivel. Délután litániát imádkoznak, amelynek keretében Székely János szombathelyi megyéspüspök mond szentbeszédet. – Hiszem, hogy Brenner János életáldozata a kegyelem eszközeivel segíteni fog egy keresztényebb Magyarország építésében, illetve bátorítja a magyarságot – határokon innen és túl –, hogy védjük éltető gyökereinket, amelyek Istenhez, a családhoz és nemzetünkhöz kötnek – nyomatékosította a Szabadságnak Ruppert József atya.
(Borítókép: a szombathelyi Emlékmű-domb, a boldoggá avatási ceremónia egyik helyszíne)
