Tanulmánykötet tudatról, politikáról, eszmetörténetről

Bemutatták Egyed Péter könyvét

Tanulmánykötet tudatról, politikáról, eszmetörténetről
Tematikai és műfaji sokszínűség jellemzi leginkább Egyed Péter költő, író, filozófus posztumusz, Szellem és környezet II. címmel megjelent könyvét, derült ki a kötet szerda esti bemutatóján. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadójának gondozásában megjelent kiadvány a tavaly elhunyt szerző Szellem és környezet című, filozófiai esszéket és tanulmányokat tartalmazó, 2010-ben kiadott kötetének egyfajta folytatása. Az EME előadótermében szervezett rendezvényen a kötetet Demeter Attila filozófus és Soós Amália a könyv egyik szerkesztője mutatta be. Hegedűn közreműködött Sófalvi Emese.

– Egy könyvbemutató mindig nagy öröm, az pedig külön öröm az Erdélyi Múzeum-Egyesület számára, hogy kiadhatta Egyed Péter kötetét. Ám ebben az esetben szomorúság is vegyül az örömbe, mert a szerző nem lehet köztünk – nyitotta meg a rendezvényt Biró Annamária kiadóvezető, az esemény házigazdája. Elmondta, Egyed Péter még megérte, hogy a kézirata megkapja a kiadáshoz szükséges támogatást, de a könyv bemutatását sajnos már nem.

Demeter Attila kifejtette: a könyvbemutatóra készülve kézbevette a Szellem és környezet első kötetét, amelyben megtalálta a kiadvány 2010-es bemutatójára szóló meghívót. Azon a rendezvényen a szerzővel Horváth Andor beszélgetett. „Arra a bemutatóra nem tudtam elmenni, amit most nagyon bánok, mert egy Egyed Péter – Horváth Andor közti beszélgetésre már nem lesz lehetőség”, fűzte hozzá.

A kötet méltatásakor annak két fontos jellemzőjére, a tematikai és műfaji sokszínűségre hívta fel a figyelmet a filozófus. Mint mondta, a kiadvány négy tematikus egységre tagolódik, ezek az egységek azokat az irányokat jelzik, amelyek a szerzőt pályafutása során a legjobban érdekelték, azaz a tudat-tudatosság, fogalom, politika és magyar filozófiatörténet, eszmetörténet. A tematikák pedig nagyon szigorú logikát követnek, a tanulmányok strukturálisan egymásra épülnek, ugyanakkor egy-egy tárgyterületet többé-kevésbé lefednek – részletezte Demeter Attila.

A filozófus ugyanakkor hangsúlyozta, a műfaji sokszínűség is fontos eleme a kötetnek, hiszen nemcsak tanulmányok, esszék vannak benne, hanem recenziók, olyan szövegek, amelyek eredetileg egyegy rendezvényen, vagy doktori disszertáció megvédése alkalmával hangzottak el. Demeter Attila elmondta, ez a műfaji sokszínűség a szerző tudománynépszerűsítő tevékenységének tudható be. „Egyed Péter úgy vélte, a filozófia ugyanolyan fontos, mint mondjuk a történetírás, irodalom, viszont olyan tudományág, amely nem tudott szervesen beépülni az erdélyi magyar kultúrába, ezért népszerűsíteni kell”, magyarázta.

A kötet szerkesztéséről Soós Amália beszélt, aki Veress Károllyal közösen vállalta a szövegek gondozását. Elmondta, a szerkesztés nehéz volt, a szövegekhez pedig csak formailag nyúltak hozzá, tartalmilag nem. Soós Amália ugyanakkor felidézte, hogyan is dolgozott Egyed Péter. Mint mondta, Egyed Péter nem úgy állt neki tanulmányt írni, hogy levette a könyveket a polcról, hanem napokig rágódott a témán, kérdéseket tett fel, beszélgetett másokkal, önmagából kiindulva járta körül a témát, csak ezt követően nézte át a szakirodalomat.

A rendezvényen felszólalt a szerző testvére, Egyed Emese költő, egyetemi tanár, aki felidézte, mennyire készült Egyed Péter ennek a könyvnek az öszszeállítására, mennyire várta a megjelenését.

(Fotó forrása: EME Kiadó)