Már „mobilos” változata is van a családbarát sportágnak
Negyvenkét országban tartották meg tegnap a Tájfutás Világnapját, amely alkalomból a Kolozs Megyei Tájékozódási Egyesület a sportág és a természetszeretet népszerűsítése érdekében egész napos rendezvényt, illetve tájékozódási versenyt szervezett Egy zöld sport az egész család számára mottóval a kolozsvári Sétatéren. A Zenepavilonban székelő versenybázison Kuszálik János szervező lapunknak elmondta: a három (850 m, 1200 m és 1700 m) pályán összesen 14 ellenőrzőpontot helyeztek el, és mindenki tetszés szerint választhatott kocogásra vagy sétálásra alkalmas útvonalat. A tájékozódás román, magyar és angol nyelvű, 1:4000 léptékű térképpel történt. Délig csupán tizenkét részvevő jelentkezett, köztük három hivatásos – de civilbe öltözött – katona is. Az útvonal teljesítésének igazolásához az ellenőrzőpontoknál kellett begyűjteni a „bizonyítékokat”, azaz pecséteket, amint az minden hivatalos versenyen történik.
A tájfutás, azaz tájékozódási futás egy olyan futósport, ahol a versenyzőnek térkép és iránytű segítségével a térképen feltüntetett ellenőrzőpontokkal kijelölt pályán, a pontokat előírt sorrendben érintve, a legrövidebb idő alatt kell végigfutnia – viszont a versenyző az ellenőrzőpontok között maga választja meg az útvonalát, így ő dönti el például, hogy „nekimegy” a hegynek, vagy inkább megkerüli azt. A tájfutás – a teljesség igénye nélkül – lehet rövid-, közép- vagy hosszú távú; egyéni, váltó vagy éppen csapatverseny, de különféle alváltozatai is vannak, mint például a sítájfutás vagy a mobilos tájfutás, amelyben kétfős csapatok vesznek rész. Ebben a csapat egyik tagja a rajtnál marad a térképpel és egy mobiltelefonnal, míg társa egy telefonnal és iránytűvel, a telefonon kapott utasítások révén találja meg a pontokat és teljesíti a pályát.
Persze, a tájfutást nem csak versenyszerűen lehet űzni, hiszen ez egy igen családbarát sportág, és – ha a teljesítményt a második helyre tesszük – a természet közelsége a legfontosabb. Ezt támasztja alá az is, hogy Monspart Sarolta magyar tájfutó világbajnok a tájfutás világnapján magyar fejlesztésű családbarát alkalmazást népszerűsített: olyan turisztikai applikációt, amellyel reménye szerint sok embert, leginkább fiatalokat és kisgyerekes családokat lehet kicsalni a természetbe. „Az egésznek az alapját természetesen a tájfutás adja, lényege az erdőbe vagy parkba kihelyezett ellenőrzőpontok megkeresése térkép alapján. Az eszköze azonban nem a hagyományos papírtérkép, hanem annak telefonra letölthető formája”– mondta. Hozzátette: a térképen bejelölt pontok megtalálását QR-kódok leolvasásával lehet igazolni. „Ráadásul a tevékenység időkorlátokhoz sincs kötve, tehát a futás sem kötelező, lehet sétálva is teljesíteni a távot” - emelte ki.
A tájfutás gyökerei egyébként 1850-ig vezethetőek vissza, a skandinávok ezt a „sportágat” használták katonáik edzésére. Az első tájfutó versenyt Norvégiában rendezték 1897-ben, rá egy évre már sítájfutó versenyt is tartottak. A skandináv államokban 1932 óta szerveznek országos bajnokságokat, a második világháború után pedig már az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Nagy-Britanniát, Ausztráliát stb. is elérte a tájfutó-láz. 1949-ben a sítájfutás olimpiai sportág lett, míg az első tájfutó Európa-bajnokságot 1962-ben, a norvégiai Lotenben szervezték. Négy év múlva Finnország az első világbajnokság házigazdája, világkupákat 1986 óta szervez a szakszövetség.
Romániában először 1947-ben tartottak tájfutó-versenyt, mégpedig az Arad megyében lévő Zarándi-hegységben – a Dávidházy Kálmán professzor által szervezett versenyen 15 háromfős csapat indult, minden versenyző aradi volt. A romániai szakszövetség 1990 februárjában alakult meg.
A kolozsvári tájfutás 2020-ban fogja ünnepelni 70 éves „születésnapját”; ez idő alatt számos szép sikert jegyzett: a helyi fiatalok kiválóan szerepeltek például a 2015-ben Kolozsváron szervezett ifi Európa-bajnokságon, míg a veteránok sorában Fey Zsuzsanna 2011-ben aranyérmes lett a norvégiai sítájfutó veterán világbajnokságon.
Sétatéri fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg.
