A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóközleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte: a tagállamok megállapodtak az Európai Békekeret forrásainak 3,5 milliárd eurós megemeléséről, amihez azonban a magyar kormány csak azután adta a hozzájárulását, hogy jogi garanciát kapott ezen pénzügyi alap „globális természetének” megőrzésére.
Leszögezte: ez azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni és az afrikai országoknak is támogatásokat fog nyújtani a blokk ebből a megemelt összegből annak érdekében, hogy ezen térségekben fenn lehessen tartani a stabilitást, s ezáltal megelőzhetők legyenek a biztonsági fenyegetést jelentő újabb migrációs hullámok.
Ennek kapcsán rámutatott, hogy az Európai Békekeret kimerülőben volt, mivel már mintegy hatmilliárd eurót fordítottak belőle a tagállamok az ukrajnai fegyverszállításainak részleges finanszírozására, és ezt a fókuszeltolódást Magyarország élesen ellenzi, ugyanis az eszköz célja eredetileg az volt, hogy a világ számos pontján támogassák a stabilitás megőrzését, így enyhítve a kontinenst érő biztonsági fenyegetéseket.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy hatalmas volt a nyomás, csaknem minden résztvevő sürgette az ukrajnai fegyverszállításokra szánt újabb 500 milliós részlet kifizetését, de Magyarország ezt nem hagyta jóvá.
„Csak abban az esetben vagyunk hajlandóak a blokkolásunkat feloldani, ha az ukrán hatóságok véget vetnek annak a nevetséges, hazug állapotnak, amelynek nyomán az OTP-t, mint a legnagyobb magyar bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájára tették” – figyelmeztetett.
(Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala)
