Számvetés a Kriterion Könyvkiadó ötvenéves tevékenységéről

Számvetés a Kriterion Könyvkiadó ötvenéves tevékenységéről
„Az erdélyi értelmiségi lakások polcai még mindig roskadoznak a Kriterion-könyvektől”, nyitotta meg Péntek János egyetemi tanár a Kriterion 50. Fél évszázad a nemzeti kultúrák szolgálatában címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetést. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság székházában február 14-én szervezett eseményen a könyvkiadó megalakulásáról, a kommunista időszakban kifejtett, majd a rendszerváltást követően folyatott tevékenységéről beszéltek olyan személyek, akik valamilyen szinten kötődtek a kiadóhoz. A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt: hogyan viszonyul a könyvkiadó első 20 éve az elmúlt három évtizedhez, megfelel-e a rendszerváltást követő tevékenység, az 1989 után követett útvonal annak, amit az 1968-as alapításkor meghatároztak.

A beszélgetést megelőzően levetítettek egy rövid, szerkesztett változatot abból a videóinterjú-sorozatból, amelyet 2018 augusztusa és decembere között Simonffy Katalin televíziós szerkesztő készített a Kriterion Könyvkiadó alapítóival, munkatársaival. A tizenhárom személlyel – köztük Gálfalvi Zsolt, Bodor András, Árkossy István, Szilágyi N. Sándor, Dávid Gyula, H. Szabó Gyula – készült interjúsorozatból egy átfogó, elemző Kriterion-dokumentumfilmet készítenek, amely árnyalt képet ad a kiadó tevékenységéről, szerepéről, általa teremtett értékekről.

A készülő film bemutatott részleteiből körvonalazódott a könyvkiadó alapításának háttere, részleteket tudhatott meg a közönség a kiadó tevékenységének kezdeteiről, nehézségeiről, de szépségeiről, kiemelkedő teljesítményeiről is. Ilyen teljesítmény például az is, hogy számos kötet 50–60 ezres, néhány pedig akár 100 ezres példányszámban jelent meg, idézte fel a filmben Dávid Gyula irodalomtörténész. Az 1969 decemberében létrejött és a diktatúra alatt a romániai kisebbségek egyik szellemi műhelyeként működő könyvkiadó számos fordításkötetet adott ki, illetve többszáz címet jelentetett meg magyarul, németül vagy más kisebbségi nyelven.

– A legfontosabb azt tisztáznunk, hogyan viszonyul a kiadó tevékenységének első 20 éve az elmúlt 30 esztendőhöz. A rendszerváltást követően kialakult tevékenység kiegészíti-e, megfelel-e az első 20 év alatt vállaltaknak, vagy finoman fogalmazva karcsúsítja a kommunista időszakban kifejtett tevékenységet, eszméket? – indította a beszélgetést H. Szabó Gyula, a Kriterion jelenlegi igazgatója.

A kiadóvezető elmondta, a Kriterion 1989 előtt kiváló szakemberekkel dolgozott, amely hozzájárult az intézményt övező elismeréshez is. Viszont ez a rendszerváltás után megváltozott, és az intézmény teljesen új mezőnybe került, amelyhez alkalmazkodnia kellett. „A rendszerváltás sok mindent szétrobbantott, aminek volt jó és rossz hozadéka is”, fogalmazott a jelenségről Péntek János.

H. Szabó Gyula továbbá kiemelte, a Kriterion nem lett volna ennyire kiemelkedő Domokos Géza, a kiadó alapító igazgatója nélkül, aki 1990-ig vezette azt. Domokos Géza volt az, aki nyitott a többi romániai kisebbség felé – németek, ukránok, szerbek, zsidók, szlovákok, törökök, tatárok –, és felkarolta azokat, de az ő személyiségének volt köszönhető az is, hogy a Kriterion önállóan, szinte autonóm módon tudott működni, jegyezte meg H. Szabó Gyula.

A beszélgetés során Péntek János, Simonffy Katalin, H. Szabó Gyula, valamint Dávid Gyula irodalomtörténész és Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője is hangsúlyozta, a kiadó hatalmas vesztesége, hogy az 1989-es események után leépült ez a többnemzetiségű jellege. Mint elhangzott, miután az átalakult gazdasági helyzet miatt a kiadó háttérbe szorult, a többi kisebbség eltávolodott tőle. H. Szabó Gyula szerint a Kriterion nemzeti kisebbségeket összetartó szerepét a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vette át.

Szakmai műhelyként is működött a kiadó, ezt támasztja alá, hogy a 70-es, 80-as években pezsgő szellemi élet övezte, annak, ami a Kriterionnál megjelent, mindig nagy visszhangja volt, idézte fel Péntek János. „Abban a korban voltak szakmai viták, bírálatok, kritikák. Ilyen most nem létezik”, tette hozzá. A szakmai műhely jelleget húzza alá az is, hogy a tudományos életben is fontos szerepet töltött be, szakmai, tudományos kötetei is hiánypótlók voltak, jegyezte meg az egyetemi tanár.

– A kiadó megalapítása után az erdélyi tudományosság úgy érezte, levegőhöz jutott. Azelőtt az 50-es években jutottak még így lélegzethez, ám azt 1957 elvágta. Viszont a szerzőket nem lehetett „visszafojtani”, így 1970 után a Kriterion körül kialakult szerzőgárda állandóan hozta a jó kéziratokat – idézte fel Dávid Gyula.

A kommunista időszak cenzúrájáról is szót ejtettek a felszólalók. H. Szabó Gyula bevallotta: számos kompromisszumot kellett kössenek azért, hogy egyes kötetek megjelenhessenek. „Sokszor nagyon messzire elmentünk csak azért, hogy megjelenjen egy könyv”, fűzte hozzá. A cenzúra által betiltott kéziratok 1989 után Index-könyvekként jelentették meg, köztük Cs. Gyimesi Éva, Szilágyi István, Pusztai János, Mózes Attila munkáit.

A Kriterion idén decemberben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, ez az év pedig arról kell szóljon, hogy a kiadó félévszázados számvetését elkészítsék, hangsúlyozták a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Jövőre kilencvenedik életévét töltené Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatója, így a róla elnevezett Egyesület részére 2018 értelemszerűen Domokos Géza Éve, derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből. Egy esztendővel később, a Kriterion ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, így a Domokos Géza Egyesület a Kriterion Évének tekinti 2019-et.
KultSzínTér