Réstörés

Réstörés
Figyelemre méltó fejlemény történt Szlovákiában, ahol magyar miniszterelnök-jelölt, Ódor Lajos bankszakember kapott kormányalakítási megbízatást Zuzana Čaputová államelnöktől.

Az 1993-ban önálló államiságát kivívott Szlovákia az elmúlt években belpolitikai válságoktól volt hangos. Eddig is ügyvezető miniszterelnök kormányzott, hiszen szeptemberben előrehozott parlamenti választásokra készülnek a szlovákok. A miniszterelnöki poszt azt követően üresedett meg, hogy Eduard Heger ügyvezető kormányfő a felmentését kérte Čaputovától, miután több miniszter is távozni akart a kabinetből. Heger nem várta meg, hogy teljesen felbomoljon a kabinetje, hanem ő maga is a felmentését kérte, amit az államfő elfogadott, és ezt követően bízta meg Ódor Lajost kormányalakítási feladattal. Ezzel egyúttal az is eldőlt, hogy a következő hat hónapban szakértői kormány fogja vezetni Szlovákiát, amire nem volt még példa a kis közép-európai államban. A Szlovák Nemzeti Bank alelnöki posztjáról távozó Ódornak tehát válságkezelés lesz az elsődleges feladata. Nem lesz túl nagy mozgástere. Egyelőre az is kérdéses, hogy megkapja-e a bizalmat a pozsonyi parlamenttől. Könnyen elképzelhető, hogy nem fogja, hiszen a pártok többsége máris ellenezte a szakértői kabinet támogatását. Amennyiben ez a forgatókönyv beigazolódik, az Ódor-kabinet ügyvivő kormányként fog működni a szeptemberi előrehozott választásokig, parlamenti szövetségesek nélkül viszont nehéz lesz egyensúlyban tartania az államháztartást.

Ódor Lajos kiváló szakember hírében áll. Személyét konszenzus övezi, és a szlovák belpolitikában sokan úgy látják, hogy nála jobb jelöltet aligha lehetett volna találni erre a hálátlan feladatra. Mindenki azt várja tőle, hogy helyreállítja az állami intézményekbe vetett bizalmat, és érvényesíteni fogja a szakmaiságot, miniszterjelöltjei pedig szintén kiváló szakemberek lesznek. Ismerős a képlet, hiszen a román belpolitikában is volt már pár technokrata kormány, amelyekkel szemben mindig nagyok voltak az elvárások, túlzottan is nagyok, ehhez képest az eredmények sokkal szerényebbek lettek. De tény, hogy nem is voltak hatalmon hosszú ideig.

Ódor Lajos személye azért érdekes, mert ugyan életrajzában nem hangsúlyozza magyarságát, tanulmányait magyarul végezte. Elsősorban szakemberként érvényesült, szakmai téren építette pályáját. A 46 éves komáromi születésű bankár az általános iskola első négy osztályát a kis csallóközi faluban, Nagykeszin, majd a felső tagozatot már az ekeli általános iskolában végezte. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban tett érettségit követően a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika-Fizika Karán végzett. Egyes szlovák lapok kiemelték, hogy ő lesz Szlovákia első magyar nemzetiségű miniszterelnöke, miután Bugár Béla korábban a miniszterelnök-helyettesi tisztségig vitte, és ő töltötte be mostanig magyarként a legmagasabb funkciót a szlovák politikában. Miniszterelnök-helyettesi posztig a romániai magyarság is vitte, hiszen korábban Markó Béla volt RMDSZ-elnök, most pedig Kelemen Hunor szövetségi elnök tölti be ezt a tisztséget.

De Romániában azt hiszem nagyon messze állunk attól, hogy egy államfő magyar miniszterelnököt bízzon meg kormányalakítással. Nem kizárt, hogy Szlovákiában azért alakult így a mostani helyzet, mert a felvidéki magyarság már eléggé meggyengült, és nem érzik veszélynek a szlovákok a magyar kisebbséget. Az szinte biztos, hogy magyar nemzetiségű személy aligha kerülhetett volna a kormány élére, ha a felvidéki magyarokat nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenék a szlovákok. Nálunk más a helyzet, a romániai magyarság is rohamosan fogy, de még mindig erős közösséget alkot, ami elképzelhetetlenné tesz egyelőre egy szlovákiaihoz hasonló forgatókönyvet.

Ugyanakkor az is legalább ennyire igaz, hogy a magyar nemzetiségű szakértőknek a román állami intézményekbe való jobb integrálódása nélkül sem fog ez sikerülni, de tény, hogy magyarokat akkor is kipenderítettek az elfoglalt posztjaikról, amikor jól teljesítettek. Tehát alapvetően a bizalom hiányzik a kisebbségekkel szemben, Bukarestben ugyanis csak azokat a kisebbségieket fogadják el magas állami pozícióban, akik a román nemzetállam burkoltan asszimilációra irányuló kisebbségi kirakatpolitikáját támogatják, mint például Klaus Iohannis. Román pártokban a magyaroknak nem terem túl sok babér, tehát ezen a vonalon is egyelőre le van zárva minden út. Ennek fő oka az, hogy román párt aligha vállal fel tisztességes kisebbségpolitikát, ami sokat elárul a többségi mentalitásról. De reméljük, hogy a szlovákiai példa rést tör a kelet-közép-európai mentalitásban, ami egyre nagyobbá válik , így talán egyszer nálunk is elképzelhető lesz egy ilyen forgatókönyv.

Borítókép: ujszo.com